A HIX-en visszate'ro" vita a magyar va'laszta'si rendszer. Nemre'g valaki azt
emlegette fel, hogy Csurka csak lista'n jutott be a parlamentbe, mert a
va'laszto'ko~rzete'ben csu'fosan megbukott. Ami igaz, de az ilyen megjegyze'sek
(is) megke'rdo"jelezik a va'laszta'si rendszer demokratikussa'ga't, e's ezzel a
magyar parlament legitimita'sa't. Re'szben eze'rt tartom e'rdekesnek a mu'lt
he'tve'ge'n U'j-Ze'landon tartott szavaza'st.

A ne'pszavaza's ta'rgya a va'laszta'si rendszer volt. Jelenleg (az egyesek
a'ltal egyedu~l demokratikusnak tartott) angol rendszer van e'rve'nyben:
egye'ni va'laszto'ko~rzetekben egy fordulo's va'laszta'sban a legto~bb
szavazatot kapott jelo~lt gyo"z. (Akkor is, ha a sok jelo~lt ko~zu~l a
legne'pszeru"bb is csak a szavazatok 15%-a't kapja.)

A va'laszto'knak 4 alternati'va ko~zu~l kellett va'lasztani. A mostani angol
(erre 15% szavazott, noha a ke't nagy parlamenti pa'rt nagyon lelkesen agita'lt
mellette, mert ez a legelo"nyo~sebb a nagy pa'rtoknak), az ausztra'l, a tiszta
lista's (? ebben nem vagyok teljesen biztos, de mindenesetre kevesen szavaztak
ra'), e's a ne'metnek nevezett fe'lig egye'ni, fe'lig lista's. (Ha jo'l e'rtem,
ez valo'ja'ban ko~zelebb a'll a magyarhoz, mint a ne'methez. Mindenkinek ke't
szavazata van, egyik szeme'lyre, ma'sik lista'ra, e's a parlamenti helyek
fele't a lista'k alapja'n osztja'k ki a pa'rtok ko~zt, a ma'sik fele't pedig
az egye'ni ko~rzetekben nyertes ke'pviselo"k kapja'k.) Ez uto'bbira a
va'laszto'k 70%-a szavazott. Magas re'szve'tel mellett.

Az eredeti menetrend szerint a ne'pszavaza'st egy e'v mu'lva meg kell
isme'telni, e's csak akkor ko~telezo" a do~nte'se, ha azon is ugyanez az
eredme'ny szu~letik. A parlamentet most uralo' pa'rtok nem lelkesednek, de
egyre no" a nyoma's, hogy ne va'rja'k meg az egy e'vet: olyan elso"pro" volt a
to~bbse'g, olyan nyilva'nvalo' a ne'p akarata, hogy jobban tenne' a parlament,
ha ma'r most bevezetne' ezt a va'laszta'si rendszert.

Az u'j-ze'landiak szerint teha't jobb, demokratikusabb a magyar va'laszta'si
rendszer, mint az angol/amerikai.

Ko"ro~si Ga'bor

Parhuzamok
I. 1992. szeptember 9-en az Orszaggyules kornyezetvedelmi bizottsaga
meghallgatta Keresztes K Sandor kornyezetvedelmi miniszter beszamolojat a tarca
keteves tevekenysegerol. A miniszter jelenteset a parlamenti testulet ugyanugy
nem fogadta el, ahogy annak idejen Hankiss Elemer tv-elnok emlekezetes juniusi
referatumat a kepviselohaz illetekes bizottsaga (Keresztes valaszat 11:7,
Hankisset 13:10 aranyban utasitottak el a kepviselok) . Az MTV-vezeto
eltavolitasat a leszavazas utan elkerulhetetlennek itelte es azota is
forszirozza a miniszterelnok, s ujabban tobb ezer kormanyparti tunteto is, a
kornyezetvedelmi miniszter viszont (akit immar  kormanyparti  kepviselok sem
tamogamak egyhanguan) minden jel szerint tovabbra is elvezi Antall Jozsef
teljes bizalmat.
II. 1992. szeptember 15-en Torok Ferenc kepviselo (SZDSZ) szova tette a Hazban,
hogy a kormanyfohoz cimzett interpellaciojara immar egy teljes eve nem kap
elfogadhato valaszt. A honatya egy eve azt kerdezte, szemely szerint kit terhel
a felelosseg, amiert a lakasgazdalkodasrol szolo torveny, a parlament altal ki-
tuzott 1991 . aprilis 30-i hatarido ellenere, mindmaig nem kerult az
Orszaggyules ele. A parlament alkotmanyugyi bizottsaga haromszor kerte fel a
kormanyfot, fejtse ki errol velemenyet elottuk, O azonban e felkeresnek nem
tett eleget. Gombar Csaba, a Magyar Radi6 elnoke - mint emlekezetes - hasonlo
okokbol vonta magara majusban az egek haragjat. Igaz, Gombar egy nyilatkozatban
kifejtette velemenyet, mielott kivonult a leszavazasra Osszehivott
"autodaferol", a miniszterelnok (a stabja) viszont eddig irasos uzenetet sem
kuldott a Torok-interpellacio ugyeben az alkotmanyugyi bizottsagnak. A
kormanyfo az alkotmany 21/3. +-anak - "az orszaggyulesi bizottsagok altal
kert adatokat mindenki koteles a rendelkezesukre bocsatani, illetoleg koteles
elottuk vallomast tenni" - megsertese miatt szinte azonnali hatallyai
kezdemenyezte az allamfonel Gombar levaltasat. Magara a kormanyfore viszont e
paragrafus ugy latszik nem vonatkozik.

Nem tudom, ment-e most kifele a Hirmondo, Radios Hirek stb.
vagy sem. Felteszem, hogy a hirt magat megkaptatok a tegnapi
tuntetesrol, most csak a szemelyes benyomasaimrol irok. A
mai Nepszabadsag a szonokok beszedebol hosszabb reszleteket
idez, ha tobbeteket erdekel, vallalom, hogy begepelek
reszleteket (majd) a SENDDOC archivumba.
- A tuntetest tamogato szervezetek a tarsadalom
legkulonfelebb retegeibol jottek (majdnem mindegyik egyhaz,
ilyenek, mint a Zold Nok, a feministak stb.) Ez a resztvevok
osszetetelen is meglatszott: igen vegyes volt korra,
oltozekre stb.
- A tuntetes a meghirdetett feltetelek szerint zajlott.
Csendes, transzparensek es jelszavak nelkuli felvonulas
volt. A tomeg vegtelenul fegyelmezett es szelid volt. Nagyon
sok ember kezeben volt virag es gyertya. Bekiabalas
gyakorlatilag nem volt, a szonokokat idorol idore
megtapsoltak. Az emberek jo hangulatban voltak, furcsa modon
az egesz egy jokedvu tomeg benyomasat keltette.
- A szonokok kozul Konrad, Donath, Kerenyi es Zsigo Jeno
beszedet emelnem ki, amelyek az alaphangulatot megadtak.
Mindenfajta (azaz szarmazas, hit, faj, nem szerinti)
megkulonboztetes nelkuli es bekes tarsadalmat hirdettek,
ahol nem a harag a tanacsado. A tuntetes nem kovetelozik,
nem gyalaz koztiszteletben allo szemelyeket es nem szolit
fel semmilyen eroszakos akciora - hanem kifejezi a kulonbozo
emberek egyseget abban, hogy a szelsobal es szelsojobb
egyarant nemkivanatos, es hogy a szelsojobboldal eloretorese
bajba sodorhatja az orszagot. Kerenyi beszede vegen a
miniszterelnokhoz szolt, kerte, hogy alljon ennek az
iranynak az elere, amig meg nem keso. Szemely szerint nagyon
meglepodtem, amikor Zsigo Jeno beszelt a Roma parlament
kepviseleteben. A ciganyok hatranyos helyzeterol es
kirekesztettsegerol beszelt, az egymast ero pogromokrol es
pogromszeru tamadasokrol, s kerte a tarsadalom segitseget
ezek megakadalyozasahoz. Amin meglepodtem, az az volt, hogy
a hallgatosag egysegesen nagyon lelkesen, szimpatiaval
fogadta szavait. Ugyanis az a benyomasom, hogy meg a "leg-
demokratikusabban" gondolkodo emberek szamara is nehez falat
a ciganykerdes, es egy olyan tomegben, amelyben a tarsadalom
igen eltero velemenyu retegei voltak kepviselve, nehezen
elvarhato, hogy egy ilyen kerest ennyire jol vegyenek.
Tobb orszaggyulesi kepviselo is szolt, ezt ido hianyaban
nem reszleteznem.
- 8:30 korul kis eso esett, de csak viszonylag kevesen
tavoztak. A program eleg hosszunak bizonyult egy ekkora
tomeg szamara, de majdnem mindenki kitartott a vegeig (9-
ig).
- Reakciok: A TV-Hirado apro sunyisagok sorozatat vetette be
mar joelore. Elozo nap a 8 oras hiradoban "veletlenul" rossz
idopontot mondtak be a kezdesre, ezt aztan korrigalni
kellett a 10 oras esti egyenlegben es a keso esti hiradoban.
A 8 oras hiradoban Csak Elemer azzal inditotta a tuntetesrol
a hiradast, hogy az utca kozlekedesre valo, es ha nem arra
hasznaljak, az mukodesi es egyeb zavarokat okoz. (Az elozo
szombati tuntetesnel errol nem volt szo). Mig szombaton
majdnem az egesz hirado azzal foglalkozott, es a szonokok
beszedeit eloben es hatasvadasz teljes hangositassal adtak,
tegnap csak 3-ik vagy 4-ik hirkent hoztak, rovid reszletet
lekevert hangositassal, tehat ugy hatott, mintha a szonok a
studioban beszelne nehany embernek. Az esti egyenleg mar
hosszabb reszleteket mutatott, s a keso esti hirado jocskan
koszorult a csorban, mert folytatta a reszletes tudositast,
sot azt is bemondtak, hogy "tobb tizezer, egyes becslesek
szerint 100000 ember jelent meg". Teny, hogy a Parlament
elott az egesz Kossuth ter surun tele volt, es a kornyezo
utcak szinten tomve. A rendezveny nyugalmara jellemzo, hogy
rendort egyaltalan nem lehetett latni, kiveve nehany
forgalomiranyitot a kornyeken.
- Ma reggel a TV Reggel cimu musoraban egy asztalhoz
ultettek Konradot es Csurkat. A beszelgetes igen erdekes
volt, a lenyeg, hogy Csurka vegig dadogott es szabadkozott,
s csak neha kapott erore es nehany vagdalkozassal
probalkozott. Konrad tobbnyire csak kerdezett, nehany rovid
megjegyzese volt csak. Nincs idom leirni reszletesen, talan
majd egyszer.
Radnai Tamas