Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1143
Copyright (C) HIX
2000-06-12
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 lelek (mind)  11 sor     (cikkei)
2 Titius-Bode (mind)  11 sor     (cikkei)
3 Valasz Pistanak No.2/2 (mind)  138 sor     (cikkei)
4 Re: Monty Hall-dilemma (mind)  22 sor     (cikkei)
5 Re: Monty Hall-dilemma (mind)  25 sor     (cikkei)
6 Nyari Egyetem (mind)  50 sor     (cikkei)
7 Re: vedikus szammisztika (mind)  49 sor     (cikkei)
8 Titius-Bode szabaly - 1. resz (mind)  102 sor     (cikkei)
9 Romai Klub (mind)  43 sor     (cikkei)
10 jatek a betukkel (mind)  57 sor     (cikkei)
11 re: helybenjaras -- helyesbites (mind)  22 sor     (cikkei)

+ - lelek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Pista!

>Csak zavart, hogy itt egyesek szerint a pszichologianak
>semmi koze a lelekhez (barhogy is legyen definialva).

A pszichologianak mindenkeppen targya a "lelek". Az viszont mar
metafizikai kerdes, hogy a "lelket" mint egy fizikai rendszer
bizonyos – jol definialt! – tulajdonsagainak osszesseget fogjuk-e fel,
vagy mint egy onallo, nem fizikai szubsztanciat.

Ferenc
+ - Titius-Bode (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kalman wrote to Almasy Laci re Titius-Bode-szabaly:

>Fizikai magyarazatot nem ismerek.

Nincs is. A ma altalanos velemenz szerint az egesz "szabaly" a
veletlen muve. Nem csak az a problema, hogy a tavolabbi bolygok
eseteben nem igaz, de az is, hogy tulsagosan nagy hibahatarral
ervenyesul. Az egi mechanika jelenleg ervenyes rendszereben
elmeletileg nem vezetheto le.

Ferenc
+ - Valasz Pistanak No.2/2 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Pista

Most arrol amit irtal tetelesen. Orulok, hogy idemasoltad a lexikon
definiciojat.

<<Idodilatacio. Kertem nezzel (nezzetek) bele konyvekbe.
Kimasolom a Fizikai kislexikonbol a lenyeges reszt:
ha valamely rendszerben mozgo anyagi testen folyamat zajlik le,
akkor a folyamat idotartama a testtel egyutt mozgo oran es a
nyugvo oran nem egyenlo.<<

Majd irtad:

<<Tehat az orakon merve nem egyenlo<<

Amit irsz hibas. Imadom az ilyen dodonai definiciokat. Most
szorszalhasogatonak fogsz mondani, de a fenti definicioban szo sincs
meresrol.:-))Pusztan arrol, hogy az idotartam nem egyenlo. Ez pedig igaz
akkor is, ha a Te allaspontod helyes, es igaz akkor is, ha az enyem. Ez nem
donti el a kettonk kozti vitat. Irtad:

<<Persze, hogy van sajatido.
De csak neked. En azt honnan tudom? Hogyan hasonlitom ossze a sajatidoket<<

- a spec.relbol kovetkezo keplettel kiszamitjak a masik rendszer
sajatidejet es osszehasonlitjak oket.-

Igy hasonlitod ossze.Irtad:

<<Hiszen errol szol az egesz. Nem tudod oket osszehasonlitani. Legalabbis
onmagukban nem. Kellenek azok a franya orak, itt is, ott is.
Probalkozhatsz nelkuluk, majd csak megcafoljuk az osszes probalkozasodat.<<

Mint fentebb irtam, ossze tudom oket hasonlitani. Persze, hogy kellenek
idomero szerkezetek, de mi koze ennek az egesz polemiankhoz? Sohasem mondtam
azt, hogy nem kellenek, de ennek semmi koze az idodilataciohoz, igy nem is
tudom, mit kellene probalkoznom es mit cafoltok meg? Osszekevered az idot az
oraval es a meressel? Ha merni akarok persze kellenek idomero szerkezetek,
de az ido az oraktol, megfigyeloktol es meresektol fuggetlen dolog. Az
idodilatacionak az idohoz van koze, nem pedig az orakhoz es meresekhez.
Irtad:

<<Einsteinnek koszonhetjuk e problema megoldasat. O vezette be a
megfigyeloket az oraikkal. Ha merni akarsz, kell egy csomo megfigyelo egy
csomo oraval, raadasul szinkronizalni is kell az orakat.<<

Einstein nem vezette be a megfigyeloket az oraikkal.:-)))Az abszolut ido
dogmajat cafolta meg, amit megfigyelokkel es orakkal szemleltetett. Es ha
merni akarok, akkor valoban kell egy csomo megfigyelo es az orakat is
szinkronizalni kell. De ki vitatta ezt? Merthogy en nem az biztos. Es
tovabbra is allitom, hogy a csomo megfigyelonek a csomo orajaval,
szinkronizalhatnak es merhetnek akar az idok vegezeteig, megsincs semmi koze
az idodilataciohoz.:-)) A problema megoldasat valoban Einsteinnek
koszonhetjuk, de nem azert mert bevezette a megfigyeloket az o oraikkal,
hanem az idodilatacio jelensegenek bevezeteseert, annak felismereseert.
Irtad:

<<Azt gondolod, hogy a sajatidok mulasanak sebessege
osszehasonlithato.<<

Igen, ez igy van termeszetesen. Irtad:

<<Es ha oraid vannak, akkor hogy ugymondjam kiderul, hogy a sajatidok
definicio szerint egyforman telnek. (hiszen errol szol a specialis
relativitaselmelet; ket inerciarendszer egyenerteku, nem lehet oket
megkulonboztetni (relativitas elve))<<

A sajatido ertelmezesbeli problemankat az irasom elejen ugy gondolom
feloldottam. Es !abban! az ertelemben valoban egyforman telik a sajatido,
es !ebbol! a szempontbol valoban ekvivalens a ket rendszer. En mellesleg
ugyanezt mondtam elozo levelemben, amikor peldaul azt allitottam, hogy a
"termeszet torvenyei minden rendszerben azonosak" elv alapjan a rendszerek
termeszetesen ekvivalensek. De vajon minden szempontbol azok -e? Az
idodilatacio jelensegenek fellepese eseten ugy tunik nem, mint ahogy azt
az ikerparadoxon, de onmagaban az idodilatacio jelensege - szerintem -
bizonyitja. Irtad:

<<POSZTULATUM:
   1.c (a feny sebessege) minden koordinatarendszerben 300 000 km/s.
   2.Ha van ket megfigyelonk, akik felcserelhetok egymassal (azaz
valamilyen szempont szerint szimmetrikusak), akkor ugyanazt kell
latniuk. Ez teljesen logikusnak tunik, majdhogynem tautologia.

Ha ez a ket posztulatom nem igaz, akkor nem tudjuk a Michelson-Morley
merest megmagyarazni. Tehat Voland, ha tovabbra se fogadod el amiket
mondok, akkor kerek szepen toled egy magyarazatot a MM meresre.<<

Ravasz, csak az a baj, hogy ez igy ebben a formaban nem igaz. Te azt mondod
ugyebar, hogy ha a ket rendszer ekvivalens es felcserelheto, akkor ugyanazt
kell latniuk(a "c"-t allandonak latjak), viszont, ha nem ekvivalens, akkor
nem, tehat ebben az esetben a "c" sem lenne allando, holott az MM kiserlet
ezt egyertelmuen megmutatta. A problema ott van, hogy az ekvivalencia sem
abszolut, a fenti gondolatmeneted pedig csak akkor lenne helytallo. A
rendszerek adott szempontokbol egyenertekuek, adott szempontokbol pedig nem.
Amiket mondasz tovabbra sem fogadom el, de ez egyaltalan nem jelenti azt,
hogy problema lenne az MM meresekkel. Pelda:
Az urhajos "B" iker esteben fellep az idodilatacio, a foldi "A" iker
eseteben pedig nem. Ezt gondolom nem vitatod. Ez, mint fentebb fejtegettem,
logikusan annyit tesz, hogy ebbol a szempontbol a ket rendszer nem
egyenerteku, mar ha elfogadod azt, hogy ket kulonbozo rendszer nem lehet
egyenerteku... Ugyanakkor a "c" re mindketten ugyanazt merik, ebbol a
szempontbol egyenertekuek. Tehat az MM-el ettol meg nincs semmi problema.
Vegul irod:

<<Es egyforman azt latjak, hogy a masik ideje tole nezve lassabban telik.
Mindketto ezt latja, es ezt nevezzuk idodilatacionak.<<

Nem. Az idodilatacio annyit jelent, hogy a mozgo orak lassabban jarnak. Nem
pedig azt, hogy egy  masik megfigyelo a hozza kepest mozgo megfigyelo
idejere mit lat.:-))
Es ha nincs szemuvege es nem lat?:-)) Ha elloptak a Rolexet es nem tud
merni, akkor nincs is idodilatacio? De hagyom a trefat. Te azt mondod
voltakeppen amit Hrasko is.:
Ket egymashoz kepest egyenletes v sebesseggel mozgo megfigyelo mindig a
masik orajat fogja lassabbnak latni, es ez a jelenseg az idodilatacio.
Na most. Legyen ket rendszer, "A" es "B", amelyek egymashoz kepest
egyenletes "v" sebesseggel mozognak, es 1 evenkent fenyjeleket kuldozgetnek
egymasnak. Mint a Te netes peldadbol is lathato, valoban egymas orait fogjak
lassabbnak latni, merni. Hurra. Csakhogy ez a legkisebb mertekben sem
igazolja a fenti definicio helyesseget, egyszeruen azert, mert ez akkor is
igy van, ha !nincs! idodilatacio. Kepzeld el, hogy nincs. Ebben az esetben
nincs az az "idonyulas" amirol az elejen beszeltem, vagyis teljesen
szinkronban jarnak az oraik, az 1s ugyanaz mindkettonel. De mivel a "c"
veges, ezert idore van szukseg mig odaer a jel, tehat amikor "A" kibocsajtja
1. eves jelet, akkor ugyanabban az idopillanatban a "B" orajan is 1 ev lesz,
de amikor odaer a jel, akkor mar 1 ev + valamennyi, hiszen ido kellett mig
odaer. Vagyis "B" azt fogja merni, hogy amikor nala 1 ev+valamennyi az ido,
akkor "A" nal csak 1 ev. Es persze forditva is. Tehat mindketten megintcsak
azt latjak, hogy a masik oraja jar lassabban, holott !nincs! idodilatacio.
Eppen ezert logikus, hogy a fenti idodilataciodefinicio nem lehet helyes.
Nem az idodilatacio miatt latjak lassabbnak egymas orajat, az idodilatacio
pusztan ezen jelenseg merteken valtoztat, de nem ez az idodilatacio, hanem
az, hogy a mozgo orak lassabban jarnak, minden latszattol es merestol,
megfigyelok es orak szamatol, formajatol,  szinetol, es szinkronizalasatol
fuggetlenul, csak igy poren.
Mi a velemenyed?

Fotiszteletem Voland
+ - Re: Monty Hall-dilemma (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Halihó!

> Egy kis fejtoro, nem en talaltam ki, egyszer mar nagy port kavart
> alitolag.

> Egy vetelkedon veszel reszt, ahol 3 ajto kozul kell valasztanod. Az
> egyik mogott egy auto van, a masik ketto mogott egy-egy kecske.
> Kivalasztod az egyik ajtot, mire a musorvezeto -aki termeszetesen tudja,
> hogy melyik ajto mogott mi van- kinyit egy masik ajtot ami mogott kecske
> van. Ezutan valasztanunk kell: Vagy maradunk az eredeti ajtonal, vagy
> valtoztatunk. A helysporolas miatt kozlom a megoldast:
> ha valtoztatsz, a nyeresi eselyed az autora 2/3,
> ha nem valtoztatsz akkor 1/3.
> Elhiszitek?

Szereny nyomott mernoki gondolkodasom szerint 50% az eselyem, mivel minden
esetben ket ajto kozul kell valasztani, es az egyik mogott ott a verda.
-- 
Frank O'Yanco
Age of The Penguin -=- SuSE Linux 6.2 -=- http://andromeda.pmmf.hu
Utolsó szavak:
Vajon ez a gomb itt mi lehet?
+ - Re: Monty Hall-dilemma (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 wrote:

> ha valtoztatsz, a nyeresi eselyed az autora 2/3,
> ha nem valtoztatsz akkor 1/3.
> Elhiszitek?

Nem. Szerintem tovabbra is 1/3, 1/3.

Ha jol gondolom, az erveles ugy hangzana hogy ha nem valtoztatsz akkor
kitartasz az eredeti ajto mellett aminek az eselye 1/3, ha valtoztatsz
akkor meg ugy tekinted hogy 2 ajtot valasztottal (mert tudod hogy az
egyik mogott nincs semmi), innen a 2/3 (ez nagyon logikatlannak tunik
szamomra, mert nem szimmetrikus, de nem tudom maskepp magyarazni a
2/3at)

Amennyiben a musorvezeto nem tudna hogy melyik ajto mogott mi van, a 3ik
ajto kinyitasa uj informaciot jelentene, es igy at lehetne ertekelni a
valoszinusegeket (bayes): 1/2, 1/2 jonne ki. Viszont mivel tudja, az
ajto kinyitasanak _semmi_ informacios tartalma nincs, mindenkepp kinyit
egy ajtot es amogott mindenkepp kecske van.

Igy all elo az a helyzet hogy van ket ajto, az egyik mogott van egy
auto, es megis csak 1/3os valoszinuseget tudsz elerni:)

Udv, Sandor
+ - Nyari Egyetem (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szeretnelek tajekoztatni benneteket egy rendezvenyrol, ahol tobb olyan tema
is megvitatasra kerul, ami a HIX Tudomany listan is teritekre kerult. Az
eloadok kozott lesznek tudosk, kulonbozo valalsok kepviseloi, es kozeleti
szemelyisegek is.

Ha valakit erdekelnek a reszletek, jelezze.

Udvozlettel:
Isvara
-----------
IDENTITASOK
Szerepek es konfliktusok

Nyari Egyetem a Bhaktivedanta Kulturalis
es Tudomanyos Intezet szervezeseben.

2000. junius 30-julius 2.
Helyszin: Somogyvamos

Kulonbozo szerepeink es onazonositasaink gyakori dilemmak forrasai az
egyeneken es a tarsadalmon belul egyarant. Hogyan tehetunk rendet
"azonossagaink" kozott?

Temakorok:

Ki vagyok en? Bukott angyal vagy csupasz majom?
Tegla a falban? Az egyeni szabadsagvagy es a tarsadalmi elvarasok
A nemzeti, etnikai es vallasi konfliktusok forrasa
A magzat: "o" vagy "az"?
Csalad vagy karrier?
Tudos es hivo egy borben?
Menekules onmagunktol - a szenvedelybetegsegek
Harcban az elmenkkel - szorongasaink, felelmeink
- - - - - - - - - - - - - - - -
Beszelgetopartnerek tobbek kozott:
Babits Antal vallastortenesz
Fabiny Tibor irodalmar, evang. teol.
Gabor Gyorgy  filozofus
Granasztoi Gyorgy tortenesz
Heller Agnes filozofus
Jeszenszky Ferenc fizikus
Katona Klari enekes
Manherz Karoly nyelvesz
Nagy-Bando Andras humorista
Popper Peter pszichologus
Sivarama Swami vaisnava lelkesz
Somogyi Ferenc kozgazdasz
Sonkoly Gabor tortenesz
Szent-Ivanyi Ilona unitarius lelkesz
Vajda Mihaly filozofus
+ - Re: vedikus szammisztika (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 (Szakacs Tamas) irta Nacy-nak:
[...]
> Ellenben Te szotagos kodot valasztottal, ott valoban szinte
> tetszolegesen - es onkenyesen - lehet erteket adni, es barmilyen
> szamot kihozni 10-20 tizedes jegyre tetszoleges szovegbol.

 irta annak idejen:
> Nem kell nagy fantazia ahhoz, hogy belassuk, megfeleloen szabad kodolast
> felhasznalva akarmibol akarmit lehet dekodolni. Aminek persze semmi
> jelentosege, veda legyen a talpan aki a mondatodbol, vagy a versikedbol
> kimazsolazza a PIt, annak elozetes ismerete nelkul.

Nemeth Peter:
>> ka, ta, pa, ya - 1 ca, ta, sa(felso) - 6
>> kha, tha(alul), pha, ra - 2 cha, tha, sa(alul) - 7
>> ga, da(alul), ba, la - 3 ja, da, ha - 8
>> gha, dha(alul), bha, va - 4 jha, dha - 9
>> na(felso), na(alul), ma, sza -5 ksa - 0

Itt 32 fele jel kodol 10 szamjegyet (atlag 3.2 jel kodol 1 szamjegyet,
1.03-s szorassal)

:
> nos 0
> szkrit,tuk 1
> il,vel,ej,get,ne   2
> szan,fe,szo,je,li,ku,se  3
> be,tek   4
> nel,ve,lu:l,saj   5
> let,ki,tes    6
> vagy,Ezt    7
> pont,lez,lonb,he,zen   8
> lul,tal,vesz,itt   9
Itt 35 jel kodol 10 szamjegyet (atlag 3.5 jel kodol 1 szamjegyet, 1.84
szorassal)

Annak idejen Nacy a TUDOMANY szovegeibol azaz az angol ABC 26 jelebol 
kapott viszonylag hosszu PI ertekeket, amik rovidebbek voltak a
"vedikusnal" (2.6 jel 1 szamjegyre).

Mi lenne, ha megprobalnank a Magyar Elektronikus Konyvtar egy hosszabb
magyar szoveget mind a 44 (beleertve a dzs-t is) magyar hangjaval? (4.4
jel 1 szamjegyre)
Lehet, hogy az lenne a nyertes?

Szerintem megmaradhetunk abban, hogy a vedikus PI ugyan olyan onkenyesen
kivalasztott kodolas mint a tobbi.

Gogy
+ - Titius-Bode szabaly - 1. resz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kalman a minap leirta a szabalyt, en a sztorijat irnam ide:
Azt a meglepo allitast, hogy a Naprendszerbol "hianyzik" egy bolygo,
Kepler vetette fel eloszor. Munkassaga elete vegeig a mai ertelemben
vett tudomany es a misztikum sajatos kevereke volt. A Vilagegyetem
harmoniajanak matematikai leirasat kereste. Pl. 1619-es muveben
(Harmonices Mundi), melyben a harmadik torvenyet irta le, megadta a
bolygok harmoniajanak zenei kottajat is. Sok vizsgalata vonatkozott
arra, hogy a bolygok naptavolsagai kozott talalhato-e valamilyen
szabalyossag. Megvizsgalta a szomszedos bolygok kozepes naptavolsagainak
aranyat is: Merkur/Venusz: 1:1,87  Venusz/Fold:  1:1,38  Fold/Mars 
1:1,52  Mars/Jupiter  1:3,41  Jupiter/Szaturnusz  1:1,38. Keplernek
feltunt a Mars es a Jupiter kozotti nagy ugras: "Intra Martem et Jovem
interposui planetam".
Jo masfel evszazaddal kesobb 1766-ban Johann Daniel Titius von
Wittenburg (1729-1796) nemet csillagasz nemetre forditotta Charles
Bonnet svajci kollegaja egy muvet, es ebben a kovetkezo szabalyt tette
kozze:
A bolygok Naptol mert kozepes tavolsagat a kovetkezo keplet adja:
r = 0,4 + 0,3*2^n, ahol n =  -vegtelen, 0,1,2,...
1772-ben Johann Bode (1747-1826) nemet csillagasz is kiadott egy konyvet
(Anleitung zur Kenntniss der gestirnten Himmel), melyben ujra kozolte
ezt az osszefuggest. Innen valt ismertte, ezert van kettos elnevezese
is. Kisse zavaro a Merkur eseten a minusz vegtelen hasznalata, de ezen
most nagyvonaluan lepjunk tul. A keplet a kovetkezo eredmenyeket adta:
- vegt.   0,4    0,39  Merkur
0         0,7    0,72  Venusz
1         1,0    1,00  Fold
2         1,6    1,52  Mars
3         2,8          ?
4         5,2    5,20  Jupiter
5        10,0    9,54  Szaturnusz
Az egyezes feltunoen jo, azonban az n=3-hoz tartozo bolygorol semmit sem
tudtak. A tobbi ertek viszonylagos pontossaga miatt tobb csillagasz is
komolyan fontolora vette, hogy megkeresi a "hianyzo" bolygot, hiszen
annak letezeset mar a keplet is "alatamasztotta"!
Ekkor azonban varatlan dolog tortent:
"A parisi es londoni csillagnezo tornyokon vigyazo bolcsek uj ustokos
csillagot fejtettek az egekben vagyis (ha jobban tetszik) az egnek
boltozatjan. Ennek se ustoke, se farka, mint masoknak, nem latszik,
fenye fejerlo, mint a Jupitere, jarasa pedig az egi jeleknek rendi
szerent valo. De nem szukseg, hogy valaki megijedjen miatta, mert eleg
tavoly jar tolunk.  A kozelgetteto uveges csuvokon altal is alig
lehetett reaakadni" - A Magyar Hirmondo 1781. majus 23-an igy tudositott
William Herschel marcius 13-i felfedezeserol. Herschel eloszor valoban
azt hitte, hogy ustokost talalt. Nehany het elteltevel annyi
megfigyeleshez jutottak, hogy Laplace Parizsban mar kozelito
palyaelemeket is tudott szamitani. Mivel a bolygo eleg tavol van, es
rovid ido alatt csak rovid palyaszakaszt fut be, ezert meglehetosen
pontatlanok voltak az eredmenyek. Bode javasolta, hogy tekintettel arra,
hogy az egitest viszonylag fenyes (a szabad szemes lathatosag hataran
van), keressenek korabbi eszleleseket. Aprolekos munkaval az 1690 es
1781 kozotti evekbol osszesen 22 korabbi megfigyelest talaltak. Igy
pontosabb palyaelemek voltak szamithatok. Kiderult, hogy a bolygo
(melynek Bode az Uranusz nevet javasolta) pontosan beleillik a
Titius-Bode szabalybol kovetkezo sorba, ugyanis naptavolsaga 19,18
Cs.E., mig a keplet n=6 eseten 19,6 erteket ad. 
Remek. Ezutan mar senki sem ketelkedett abban, hogy a keplet mogott
valami termeszettorvenynek kell huzodnia, hiszen az meg egy addig
ismeretlen bolygot is "megjosolt"! Uj erovel kezdtek hat az n=3-hoz
tartozo egitest megkeresesehez.
Franz Xaver von Zach baro, vagy ha jobban tetszik Zach Xaver Ferenc
1754-ben Pesten szuletett egy nemet katonaorvos fiakent. Eleterol sok
regenyes erdekesseget lehetne irni, szamunkra most az a fontos, hogy a
gothai csillagvizsgalo tervezojekent majd igazgatojakent megszervezte az
elso nemzetkozi csillagaszkongresszust, es ami meg fontosabb, 1798-tol
kiadta az elso csillagaszati-geodeziai szakfolyoiratot Allgemeine
Geographische Ephemeriden, majd Monatliche Correspondenz cimmel. Az 1800
oszen osszehivott nemzetkozi csillagasztalalkozon egy tarsasagot
alakitottak, melynek celja az Allatov leheto legreszletesebb
felterkepezese volt. E munka soran remeltek fuloncsipni a hianyzo
bolygot. Giuseppe Piazzi (1746-1826) olasz csillagaszt is felkertek a
munkaban valo kozremukodesre, o azonban meg a felhivas kezhez vetele
elott, 1801. januar 1-jen hajnalban egy gyanus egitestet talalt, melynek
mozgasat februar 11-ig tudta kovetni. Ekkor betegsege majd a rossz
idojaras kovetkezteben az egitestet elvesztette szem elol, es tobbe nem
talaltak. Zach palyat szamitott a rendelkezesre allo keves adatbol, de
az egitest nem lett meg. Regebbi eszlelesek - amelyek az Uranusz eseten
segitettek - nem voltak. Carl Friedrich Gauss (1777-1855) Zach
folyoiratabol ertesult a gondrol, es hozzalatott egy modszer
kidolgozasara: hogyan lehet keves, rovid intervallumon beluli
eszlelesbol pontos palyat meghatarozni? 1801 szeptembereben jegyezte fel
Matematikai Naplojaban, hogy elkeszult a megoldassal. Az altala
szamitott ertekek mintegy 7 fokkal tertek el Zacheitol, ami eleg
tekintelyes tavolsag. 1802. januar 2-an a Bremaban dolgozo Heinrich
Wilhelm Olbers (1758 - 1840) ujra megtalalta az egitestet a Gauss altal
jelzett helyen. Kozepes naptavolsaga. 2,8 Cs. E. Bingo! Teljes volt az
elegedettseg, megvan a hianyzo bolygo! Meg 1802-ben azonban hajszal
kerult a levesbe, ugyanis Olbers ujabb bolygot fedezett fel, amelynek
szinten 2,8 Cs.E. volt a naptavolsaga, majd 1804-ben Harding, 1807-ben
ujra Olbers fedezett fel ilyen tavolsagban kis egitesteket.
Ez mar sok volt a jobol. 1844-ben aztan az Uranusz palyahaborgasainak
elemzesebol felfedeztek a Neptunusz bolygot, amely sajnos 30,06 Cs. E.
tavolsagban van a Naptol, a kepletbol n=7 eseten kovetkezo 38,8 helyett,
az 1930-ban felfedezett Pluto eseten pedig az elteres meg nagyobb (39,44
a 77,2 helyett). Tobbeket elgondolkodtatott a 38,8 es a 39,44 viszonylag
kozeli erteke, a baj azonban az, hogy a Neptunusz van a keplet szerint
rossz helyen, marpedig a bolygokra vonatkozo ismereteink szerint a
Neptunusz sokkal inkabb a "helyen van" a Naprendszerben, mint a Pluto.
Van a dolognak utoelete is, de valahol itt van a sorlimit, majd folytatom.

Udv:
Jano
+ - Romai Klub (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A Romai Klub jelenteset erdemes alaposabban megvizsgalni, mielott egy
darabban kidobjuk. Teny, hogy kozvetlen joslataik altalaban nem valtak be,
de ezek a joslatok felhivtak a vilag figyelmet a fenyegeto, de akkor meg
nem nyilvanvalo problemakra. Talan epp ezeknek a joslatoknak koszonheto,
hogy nem teljesultek.

Orzo Laci kicsit kajanul jegyezte meg, hogy a jelentes szerint 20-30 even
belul el kellett volna fogynia az olajnak. A Romai Klub joslatait azonban
nem szabad ugy kezelni, mint nemely asztrologusok kijelenteseit vagy a
vilagvege-joslatokat. Ezek az altaluk osszegyujtott adatokbol, az akkor
felmerheto nagy trendekbol es a technologia feltetelezett fejlodesebol
egy szamitogepprogram altal keszitett extrapolacio eredmenyei. A bemeneti
adatokat (legfokebb a fejlodes iranyara vonatkozo elkepzeleseket) az
1960-as ismeretszint hatarozta meg:

  meg a nagy olajarrobbanas elott vagyunk, az atlag amerikai auto 2 tonna
  es 100-on 20 litert fogyaszt (katalizatorrol ne beszeljunk), a szami-
  togepeknek kulon szoba kell es par tucat kbyte ferritgyurus memoriaja
  van. Tuzeloanyagkent az olaj es a szen a meno (lasd meg korom, SO2). A
  szemetbe dobott csomagoloanyagok tomege meg epp csak elkezdi elboritani
  a foldet. Az a fogalom, hogy kornyezetvedelem, szinte ismeretlen, divat
  a legkori kiserleti atomrobbantas...

stb stb. Az 1973-as elso olajar-robbanas hasznos pofon volt. Bar nem az
volt a celja, hogy a takarekossagra osztonozzon, de par ev alatt ez lett
az eredmenye. Nem nagyon tudok elkepzelni olyan politikai bizottsagi
hatarozat vagy kornyezetvedo mozgalom, amely ilyen gyorsan ilyen eredmenyt
elerhetett volna.

Ami azonban nem valtozott a Romai Klub jelentese ota, arra erdemes
odafigyelni: a Fold veges, eroforrasai vegesek (es itt nem csak az olajra
gondolok, amelybol a 60-as evek ota persze uj keszleteket talaltak, de
azok is elfogynak egyszer), hanem a termofoldre, az ivovizre stb.
A nepesseg az exponencialisnal alig lassabban novekszik, es a ma meg
elmaradott videkeken elok jobb eletszinvonal iranti igenye ketsegkivul
jogos. Csakhogy ez az igeny az altalunk is hon ahitott nyugat-europai
(plane az amerikai) eletvitellel nyilvanvaloan kielegithetetlen.

A fenti sorokban legtobbet Vegh Laszlo (atomki?) kb 6 evvel ezelott az
akkori HIX Vita - Szalon - Forum rovatokban megjelent gondolatait
hasznaltam fel. Ha most is olvassa a tudomanyt, kesobb talan hozzaszol.

Meszaros Laci
+ - jatek a betukkel (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tommyca wrote:

>> Az uj kodolasi rendszer mar-mar szotagkodolasra hasonlit, leven az egyes
>> kodreszekben levo maganhangzo most nincs elhagyva, hanem megkulonbozteti
>> az amogy azonos massalhangzokat tartalmazo kodokat /tha(alul)-2,
>> tha-7/. Ami termeszetesen nem baj, csak mas megvilagitasba helyezi a
>> dolgokat.

> Nem. Leveledbol csak annyi derul ki, hogy nem vagy tisztaban a
> szanszkrit betukkel.

Valoban nem de nem is allitottam emellett mindossze annyit mondtam hogy
szotagkodolasra hasonlit - a kodszavak /szanszkrit betuk/ nagy szama miatt.

> Nincs szo szotagokrol, hanem csak annyit kell
> tudni, hogy a heberhez hasonloan [vagy forditva? :-)]
> massalhangzos iras, igy a maganhangzoknak nincs akkora
> jelentosege. Ha jobban atnezed az irast, akkor rajohetsz, hogy a
> betuk neveiben mindig a szerepel maganhangzokent, de ha a szoveget
> tekinted, akkor valoban a massalhangzok szerint kapott minden
> szotag (azaz valojaban minden betu!) erteket, es az bizony
> megfelel a fentebb adott betuertekeknek, amik egyaltalan nem
> onkenyesek, hanem kotottek.

Ebben nem vagyok biztos, sot alapos okom van feltetelezni, hogy nem kotott,
leven allitolag meg jonehany termeszeti torveny bele van kodolva ugyanebbe a
versikebe - ezert nyilvanvaloan valtozik a kodolas - sejthetoen ez a
kodrendszer mindossze a pi dekodolasara lett kitalalva erre az egy mondatra.

> Ellenben Te szotagos kodot valasztottal, ott valoban szinte
> tetszolegesen - es onkenyesen - lehet erteket adni, es barmilyen
> szamot kihozni 10-20 tizedes jegyre tetszoleges szovegbol.

Utananeztem egy kicsit a szanszkrit abcnek,

"Hence  14 vowels and diphtongs
        36 consonants
        27 conjunct consonants (at least)
     + 432 vowel-consonant compounds excl. consonants
      ----
       509"

 [http://www.dalitstan.org/journal/brahman/a_sans/a_sans4.html]

tehat 432 olyan 'betu' van, ami kulon kodkent szerepelhet /36 a valodi
massalhangzok szama, de a versike peldajan lattuk, hogy az osszetett
massalhangzok kulon szamitottak termeszetesen/. Ez nagysagrendileg megfelel
a szotagkodolasnak, amibol szerinted is tetszolegesen /es onkenyesen/
kelloen hosszu szamsorozatot ki lehet hozni. Mindenesetre 32 jegyre boven
eleg, arra kell mindossze ugyelni, hogy ne nagyon ismetlodjenek a jelek.
Addig ugyanis _akarmit_ belejuk lehet kodolni. Ezek fenyeben igazan
csodalkozom, hogy megalltak 32 tizedesnel /es meg igy is elrontottak a
veget/.

> Salom-Eirene-Udv: Tommyca

Nacy
+ - re: helybenjaras -- helyesbites (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Nyolcas palyak ugyeben Takacs Ferinek:

Kedves Feri !

reszben helyesbitenem kell azt, amit par napja irtam a linearisan
polarozott e.m. hullam tereben mozgo toltesrol. Ha a hullam terebe 
egy allo toltest teszunk, akkor az valoban elindul a feny terjede-
senek iranyaba -- odaig jol irtam. Ha utanaszamolok (es jol szamol-
tam ..) az is latszik, hogy az elso periodus soran a toltes szert 
tesz valamekkora atlagsebessegre az x iranyban (y-ban is), es ez 
az atlagsebesseg a kesobbiekben mar nem fog valtozni !

Ha pont ennek az atlagsebessegnek megfelelo rendszerbol nezzuk,
akkor a palya periodikusan *helybenjaro* -8- alaku. Ha a toltest 
nem pont szerencses fazisban inditjuk, akkor a nyolcas kicsit meg-
dolhet a hullamfronthoz kepest (az y iranyu sebesseg miatt). 

Az energia es impulzusmerlegnek hivatalbol rendben kell lennie --
a mozgasegyenlet es Maxwell egyenletek eloirjak. 

udvozlettel
kota jozsef

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS