Kedves Ga'bor!
Ke'rted, hogy fogalmazzam meg az e'rte'kpumpa't ko~ze'rtheto"bben. Megpro'ba'-
lom.
Az e'rte'kpumpa az e'n fogalmaim szerint azt jelenti, hogy a magasabban fej-
lett e's egy le'nyegesen gyenge'bben fejlett termele'si kultu'ra'ju' egyse'g
kereskedelmi forgalma'bo'l a magasabban fejlett nyerese'ge le'nyegesen meg-
haladja a gyenge'bben fejlette't, azaz a termele'si kultu'ra fejleszte'-
se'hez ne'lku~lo~zhetetlen e'rte'kek (to"ke) va'ndorol a gyenge'bben fejlet-
to"l a magasabban fejletthez.
To~mo~ren megfogalmazva: a gazdag gazdagsa'ga'nak no~vekede'se'hez a szege'ny
is hozza'ja'rul.
Mindez a to~rve'nyes e's egyene'rte'ku" piaci csere'k fo~lte'teleze'se'vel.
(L. AEE e's elo"tte neku~nk adott va'laszod).
O~sszesse'ge'ben ez azt jelenti, hogy aki a vila'ggazdasa'g o~sszefu~ggo"
rendszetre'ben alul van, annak nincs reme'nye a felemelkede'sre (relati'v
e'rtelemben), mert az elo"tte le'vo"k - to~bbek ko~zo~tt az o" e'rte'kte-
remto" teve'kenyse'ge miatt - gyorsabban emelkednek, mint o" (abszolut e'rte-
lemben ve've).
Mindez ellen szo'lt volna a nyil-ko"balta kereskedelemmel foglalkozo' egyszeru"
e's a hozza'm hasonlo', ko~zgazdasa'gban mu"veletlen butuska'kat kioktato'
ira'sod.
Nem akarom a tudomas'nyos ige'nyu" mu"vet bi'ra'lni, merthogy semmife'le ko~z-
gazdasa'gi elme'letet nem ismerek. Amit sejtek a ko~zgazdasa'gbo'l az nem
to~bb, mint a konyhagazdasa'gtan, meg azok a te'veszme'k, amit politikai gaz-
dasa'gtan cime'n a fejembe pro'ba'ltak to"lteni. Ennek ellene're lenne ne'-
ha'ny fo~lo~tte'bb primiti'v ke'rde'sem:
Hogyan mu"ko~dhetne a ko"balta-nyi'l kereskedelem, hiszen senkinek sincs szu~k-
se'ge 12 ko"balta'ra? Ha nem kell a nyilat gya'rto'nak a ko"balta, akkor mi-
vel fizet a va'sa'rlo'?
Ma'sik ke'rde'sem: ha ugyanazon a teru~leten e'l a ko"balta's e's a nyilas,
akkor a nyilas messzebb e'lo" a'llatot is le tud teri'teni. Mie'rt nem azt
viszi a piacra? Pont a termelo"eszko~ze't fogja oda vinni? Minthogy o" le-
vada'ssza a ko"balta's elo"l az a'llatokat, a ko"balta'snak elso"sorban e'-
lelemre lesz szu~kse'ge e's a ko"balta'ja't e'leleme'rt fogja csere'be fo~l-
ki'na'lni, mert minek a ko"balta, ha ma'r vada'szni nem lehet vele, ugyanak-
kor e'lni meg kell?
Ha pedig ez az eset a'll elo", akkor mi to~rte'nik? A nyilas - a magasabban
fejlett - ma'r azt az eszko~zt is megszerezte, amivel a ma'sik kora'bban
termelt, az nem tud termelni, most ha't mit aja'nl fel a ko~vetkezo" e'lel-
miszer adage'rt? Csakis o~nmaga't. E's mondd, hogy nem mu"ko~do~tt az e'r-
te'kpumpa! (Pe'lda'm semmivel sem irrea'lisabb, mint a ko"balta-nyi'l ke-
reskedelmi pe'lda, jo'llehet tiszta'ban vagyok vele, hogy ez is to~ke'le-
tesen irrea'lis e's mesterke'lt).
Hogy mie'rt emelkedett fo~l Hongkong? Szerinted, mert kereskedett a fejlett
nyugattal. Igen, ez is hozza'tartozott. Van azonban egy le'nyegesebb dolog:
visszaszori'totta a belso" fogyaszta'asa't e's ezzel to"ke't akkumola'lt!
Enne'l me'g to~bbet is tett: kihaszna'lta a lyukakat e's olyan terme'keket
produka'lt, amivel to"ke't tudott akkumola'lni. De, hogy ki tudja haszna'lni
to"ke'vel kellett rendelkeznie. Ez toja's-tyu'k viszony, ahol meghata'-
rozo'nak azt e'rzem, hogy va'llalta a nyomort e's ko~zben TANULT, amire a
fejlett "partnerei" nem nagyon biztatta'k.
E'n ezt sokkal fontosabbnak tartom, mert ene'lku~l kereskedhet nyakala'sig,
attol me'g nem fog fo~lemelkedni. A ko~lcso~no~k, kereskedelmi forgalom e's
hasonlo' te'nyezo"k roppantul fontosak, azokkal remeku~l lehet manipula'lni,
e's gazdasa'got me'rni. De ezek me'g nem hata'rozza'k meg a gazdasa'g motor-
ja't. Most, ha kiza'rod az egyse'get a kereskedelembo"l, akkor - tekintve,
hogy a gazdasa'g ma'r az ege'sz vila'gra kiterjed e's lyukakat lehet csak
hate'konyan beto~mni e's etto"l za'rod el - to~nkre lehet tenni a kisebb
egyse'geket. De a kereskedelemmel fo~lemelni csak a fejlettebbet lehet. A
fejletlen re'sze'ro"l to~bb kell: megteremteni a saja't to"ke'je't e's kiszo-
ri'tani a fejlettebbe't - esetleg a saja't piaca'rol is. Hogy ne to"le a'ra-
moljon az e'rte'k a gazdagabbhoz, hanem kisse' visszafele' is ;-)).
Egye'bke'nt o~ro~mmel olvastam i'ra'sodban, hogy a fejlettek finanszirozza'k
a mezo"gazdasa'g befagyaszta'sa't merthogy nem lehet eladni! Tala'n me'gsem
olyan ve'gtelen az a piac e's le'tezik korla't? E's az a szeme't fejletlen,
mekkora ka'rt okoz a szerencse'tlen fejlettnek, hogy nem veszi meg az e'lel-
miszert, hanem inka'bb e'henhal a sze'gyentelen. Tala'n aze'rt me'giscsak
le'tezik a ke'nyszerelada's, mint olyan, vagy a fizete'ske'ptelense'g, mert-
hogy ma'r minden mu"ko~do" e'rte'k elva'ndorolt a szege'nyto"l. Persze, ha
olyan buta, e's nem va'laszt olyan korma'nyt, amelyik a jo'le'tet teremti meg
ha't meg is e'rdemli (Fencsik G.). Vagy me'gis vannak olyan te'nyezo"k is,
amik a gyo~nyo~ru" e's kerek elme'letekkel nem e'rtelmezheto"k? Azt hiszem,
ezzel nyitott kapukat do~ngetek, hiszen A'kosnak erro"l is i'rta'l. A sok
tfh mo~go~tt a kva'zi egyene'rte'ku~se'g feszu~l e'n pedig a sze'lso"se'ges
ku~lo~nbse'geket emli'tettem, merthogy ezek is le'teznek. Ugyan Banglades
GDP-je nem me'rheto" pontosan, de egyben biztos vagyok, hogy aka'rmekkora is,
to~rede'ke csupa'n az USA-e'nak. Emelkedhet aka'r 10* olyan gyorsan, mint az USA
e'vente, a fejlo"de'se akkor is lassubb, mint az USA-e' (abszolut me'rte'kben).
E's ezen az USA-val avalo' esetleges kereskedelme sem segi't.
Ki tudja, ha'tha me'gis. Nagy a vila'g e's nagy a szeme'tdombja (gazdasa'ga),
sokminden elfe'r rajta.
U~dvo~zlettel: Cser Ferenc
|
