Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1162
Copyright (C) HIX
2000-07-01
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Voland (mind)  17 sor     (cikkei)
2 Re: Kopoltyu, tudo (mind)  19 sor     (cikkei)
3 radioaktiv targy (mind)  8 sor     (cikkei)
4 Re: Kopoltyu, tudo (mind)  28 sor     (cikkei)
5 relativitas Volandnak (mind)  169 sor     (cikkei)
6 hangsebesseges rel. elm (mind)  21 sor     (cikkei)
7 Fercsik (mind)  3 sor     (cikkei)
8 Az elso n negyzetszam osszege (mind)  1 sor     (cikkei)
9 Re: hangsebesseg (mind)  9 sor     (cikkei)
10 Re: fenynyomas (mind)  54 sor     (cikkei)
11 rel elm. utohangszerre (mind)  33 sor     (cikkei)
12 RE: Termeszetgyogyaszat (mind)  143 sor     (cikkei)

+ - Voland (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> 3., En ezt vitattam, mondvan, hogy ez helytelen magyarazat, az
> ikerparadoxon(egyik fiatalabb lesz mint a masik) akkor is letrejon, amikor
> nincs gyorsulas, amikor mindket rendszer vegig inercialis mozgast vegez.

Eddig kb. nyolcszor mutattunk ra, hogy ebben miert nincs igazad.
Kilencedszer nem irom ide, ugy latom, kar a gozert.

Junius 8-an irtad:

> Oszinten szolva nem tudom, hogy a
> relativitas elmelete valojaban milyen vonatkozasban beszel a rendszerek
> egyenertekusegerol, 

Eros a gyanum, hogy meg most sem erted. Na, reszemrol befejeztem

Game over:
Jano
+ - Re: Kopoltyu, tudo (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Isvara!

On 29 Jun 2000, at 2:23, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [International]

> Az erdekes az, hogy a tudovel (is) torteno legzes egyes halfajoknal is
> megfigyelheto, es nem a keteltueknek "jelenik meg". Azonban hogy ez mikent
> alakulhatott volna ki a halaknal, azzal kapcsolatban nincs reszletes megoldas

Pedig marha 1*u". Ahol soxor eloferdul, hogy keves a vizben az O2 (pl. meleg, 
mocsaras videkek) ott pipalni szoknak a halak. Igy probaljak nemi tobblet 
oxigenhez juttatni a kopultyujukat. Nem nehez rajonni, hogy az a hal, amelyik 
egy picit is jobban hasznositja a levego oxigenjet evolucios elonyre tesz 
szert.

Ennyi...

Udv From:, a le teremtett
+ - radioaktiv targy (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Bizonyara hallottatok a hirt, miszerint Cairotol 10 km-re,
egy csalad homokot gyujtott epitkezeshez, es kozben talatak
egy "targyat", amitol ott helyben meghaltak 3-an, es tovabbi
5-en sulyos sugarfertozest kaptak. Lehetett ez valami
termeszeti kepzodmeny, vagy mesterseges targy? 
Mit talalhattak ott a sivatagban? A frigyladat? 
O-egyiptomi energiaforrast?
Udv: Po:li
+ - Re: Kopoltyu, tudo (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Halihó, isvara!

> Az erdekes az, hogy a tudovel (is) torteno legzes egyes halfajoknal is
> megfigyelheto, es nem a keteltueknek "jelenik meg". Azonban hogy ez
> mikent alakulhatott volna ki a halaknal, azzal kapcsolatban nincs
> reszletes megoldas.

Mely halfajok lelegeznek tudovel is? En csak ket alternativ legzesi
formarol tudok. Az egyik a labirintszerv, a masik pedig a bellegzes.

> Peldaul Errol White, evolucionista es a halak szakertoje a Londoni Linne
> Tarsasaghoz intezett beszedeben a kovetkezoket mondta: "De barmilyen
> elkepzelesei is lehetnek a szakertoknek a temat illetoen, a kettos
> legzesu halaknak, mint minden mas altalam ismert fobb hal-csoportnak, az
> eredete hatarozottan *a semmin* alapul."

Erdekes... Ezek a kettos legzesu halak kizarolag olyan helyen fordulnak
elo, ahol az eletciklusuk alatt a kornyezeti viszonyok nem teszik lehetove
a _csak_ kopoltyus legzest. Szinte kizarolag mocsaras, rothado, gyakran
felmelegedo oxigenszegeny kornyezetben.

Jellemzo ezekre a fajokra a csokevenyes a kopoltyu, legkori oxigen
felvetele nelkul megfulladnak.
-- 
Frank O'Yanco -=- Mobil/SMS +36203494743 
Age of The Penguin -=- SuSE Linux 6.2 -=- http://andromeda.pmmf.hu
Bother, said Pooh:
"Bother!" said Pooh, as the Big Time bus ran him over.
+ - relativitas Volandnak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Voland,

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Valasz Voros Jozsinak ( 171 sor )

> A peldamat kifejtetted reszletesen, de hibasan. En is kerlek, hogy olvasd
> el figyelmesen miert, de errol kesobb. Irtad:

Nagyon remelem, hogy nem rontottam el... :-)
(dobjon meg valaki egy Emaillel, ha ne adj Isten elszurtam valamit...)

> Most itt a felreertesek elkerulese vegett megkerlek ra, hogy konkretan
> definiald, mi is a kulonbseg a ket inerciarendszer kozott, mi az ami fel
> sem vetodott bennem? Irtad:

A ket rendszer egyenertekusege nem vetodott fel benned. Mondjuk, a
tovabbiak alapjan mar latom, hogy ez nem veletlen. Nem is hiszed, hogy
egyenertekuek lennenek, Te az abszolut mozgasban hiszel. (eterrel vagy
eter nelkul) Vegig feltetelezed, hogy az urhajos oraja jar lassabban, mert
az "mozog", es a foldie ehhez kepest gyorsabban, mert "all", es ez valami
modon abszolut, tehat rendszerfuggetlenul igaz. A specrelben nincs igy. A
hajos rendszereben a foldi oraja a lassabb. Ez az, amit nem latszik, hogy
ertenel.

> Hat igen, sor(ok) mellett en is szivesen eloszlatnam a ketelyeidet:-)),
> valoban rendkivul nehezkes igy. Pista spec.rel. oldalait mar rongyosra
> olvastam.

Jovo heten szabadsagon leszek, a Balatonon. (Belatelep, ott is van jo
sorozo)  Vagy utana Pesten? Bar felo, hogy kelloen sok sor utan atterek az
eterhitre...  :-)))  tel: 06 30 9330043

> Most nezzuk, miert is hibas a peldakifejtesed.
> i., nem stimmt---miert?
> Persze, amikor az az esemeny, hogy a Fold talalkozik a villanassal
> bekovetkezik, akkor a foldi megfigyelo oraja 18 evet fog mutatni a sajat
> rendszereben, mig az urhajos megfigyelo oraja 6 evet a sajat rendszereben,
> de a peldamban sem az urhajos, sem pedig a foldi nem tudja ezt, csak akkor
> fogjak megismerni egymas idejet, amikor talalkoznak. Tehat ezt az en
> peldamba helytelen bevonni. De, oke, vonjuk be.

Mint irtam, elore le volt minden zsirozva, megdumaltak radion. Mikor meg
talalkoznak, egyeztetik az adataikat, nem gond. Igy se stimmt??

A tovabbiakra: az en szamolasomat nem szereted, OK. Ha ideiglenesen, mely
megvetessel, csak az erdekesseg kedveert, rovid idore, az onellentmondas
kimutatasa erdekeben stb. elfogadnad, hogy a foldi oraja lassabb a hajos
rendszereben es forditva is - nos akkor talalnal kivetni valot a
szamolasomban?

Ez azert erdekes, mert egeszen mashogy erdemes ervelnem, ha
1, elfogadod,  hogy a szamolas amit muveltem, es ami a specrellel
osszhangban van, konzekvens, jo, csak eppen szerinted semmi koze a
valosaghoz
2, vagy onellentmondasosnak tartod a modszert

> j., nem stimmt---miert?
> Irod:
> <<ezutan a fold meg 7,5 evet jon, de Einstein szerint lelassult oraval,
> igy az o oraja 7,5*0,6=4,5 evet fog meg elore menni, tehat mikor ideer,
> 18+4,5=22,5-ot fog mutatni.<<
>
> Itt van egy kavar. Irod, hogy a foldi ezutan - tehat a villanas es a fold

A koztes esemenyt azert vettem bele, hogy lasd, mennyire mashogy szemlelik
ugyanazt az esemenyt a ket rendszerben. Latni ugyan lattad, de nem hiszed...
:-)

> talalkozasa utan - meg 7.5 evet fog menni, az urhajos rendszereben
> termeszetesen, de lelassult oraval. Miert csak ezutan??? Ugyan mi koze van
> a Fold es a villanas talalkozasanak a Fold sajatidejehez?? Semmi. A Fold
> oraja vagy vegig lelassultan jar az urhajo orajahoz kepest, vagy nem.

Termeszetesen vegig lelassultan jar, en vegig ugy is szamoltam, tobb dolgot
ketfelekeppen szamoltam ki, hogy lasd, minden mindenhogy passzol. Nem nagy
show, ez a Lorentz trafo tulajdonsaga. De azt hittem, tesz rad valami
benyomast.

> fog mutatni, tehat minden stimmel, hiszen annyit is mutat. Nem stimmel! A
> 4.5 ev eseteben az volt a szamitasod alapja, hogy a Fold oraja lassabban
> jar(7.5*0.6), a18 evet meg hozzapakoltad, mivel az urhajos tudja, hogy
> ekkor a foldi ora ennyit mutat. Nagyon frappans, de vedd eszre, ha abbol
> az alapfeltevesbol szamolsz, hogy a Fold oraja lassabban jar, akkor a
> szamitasod hibas, hiszen akkor az urhajos orajanak 22.5/0.6=37.5 evet
> kellene mutatnia a talakozaskor!

Dehogynem stimmel. A hajos rendszereben a foldi oraja lassabban jar, es
azert klappol megis minden, mert a hajos rendszereben a foldi nullazasa 24
oraval korabban tortent.

Ertem en, mit nem ertesz. Valahogy igy gondolkodsz:
Valami vagy lassabb, vagy nem. Ha a foldi lassabb, akkor a hajose nem lehet
lassabb, hiszen akkor pl. 1 ora a hajon az 1/0,6 a foldon, de ez az 1/0,6
akkor 1/0,6/0,6 lenne a hajon es igy tovabb ami lehetetlen...   :-)
Nem igy mukodik ez a dolog... Probald ideiglenesen elfogadni, hogy valoban
az a helyzet, hogy a foldi rendszereben a hajo oraja lassu, a hajo
rendszereben meg a foldi oraja lassu. Hatha raerzel a dolog logikajara. Ha
matematikus alkat vagy, akkor meg csinalj nehany Lorentz trafot oda es
vissza, pl. a sajat peldadra...

> Marpedig mint tudjuk, nem ennyit mutat, tehat a szamitasod hibas. Nemcsak
> az egyik rendszer idejenek kell stimmelnie, a masikenak is!

Egyelore kitartok szamolasom mellett.

> A valos helyzet az, hogy abban a pillanatban, amint akar az urhajos, akar
> a foldi megfigyelo informaciot szerez arrol, hogy egy adott esemenynel
> az oraik mit mutatnak, (talalkozasnal Fold: 22.5, Urhajo: 13.5
> Fold-villanas talalkozasnal Fold: 18, Urhajo: 6), mar egyertelmuen meg
> tudjak hatarozni hogy melyikuk is mozgott, hiszen olvastak Einsteint,
> es tudjak, hogy mozgo rendszerben lassabban jarnak az orak.

Alapveto tevedes. Leirtam, kiszamoltam a specrellel osszhangban, hogyan
ertekeli ugyanezt a ket esemenyt a ket rendszer megfigyeloje. Ebbol nem
lehet megmondani, melyik rendszer mozog. Egyaltalan, a fizika jelen allasa
szerint _semmibol_ se lehet megmondani. Nem lehet abszolut sebessegmerot
kesziteni.

Ha ugy lenne, ahogy gondolod, a MM kiserlet pozitiv eredmenyt adna.

> osszehasonlitani az oraikat, amikor talalkoznak, a Te feliratodban ott van
> meg a Fold-villanas talalkozas, amikor is az urhajos tudja, hogy ekkor a
> Fold oraja 18 evet mutat. Mi tortenik ebben az esetben? Az urhajos tudja,
> hogy a Fold oraja az esemeny bekovetkezesekor 18 evet mutat, ranez a sajat
> orajara es latja, hogy az ove pedig csak 6 evet. Vagyis feketen feheren
> tapasztalja, hogy az o oraja jar lassabban(mar, ha a pelda kiindulasanal

Szo sincs rola, a hajos tudja, hogy bar a foldi oraja lasssabban jar,
megis tobbet mutat, hiszen 24 evvel korabban nullazott... EZT kellene
megertened!!!

> mindkettejuk oraja 0-at mutatott a sajat rendszereben, de hat ez volt a
> pelda kiindulo feltetele). Ebbol a tenybol mar pontosan
> tudja azt is, hogy nem a Fold mozog feleje, hanem o mozog a Fold fele.
Ebbol

A ket nullazas egyideju csak a foldi rendszereben volt, a hajos
rendszereben a foldi 24 oraval korabban nullazott. Mindig egyidejunek
feltetelezed a hajos rendszereben is, ezert mesz el az erdobe...

Nincs abszolut ertelemben vett "mozgo" vagy "allo" rendszer. Legalabbis a
specrelben nincs. Nem ismerunk olyan megfigyelest, kiserletet stb, ami meg
tudna hatarozni az abszolut sebesseget. (A kozmikus hattersugarzashoz mint
a legnagobb ismert valamihez kepest lehet sebesseget merni, de vegul is ez
is egy valamihez kepest mert sebesseg.) A MM kiserlet ota a fizikusok
donto tobbsege elvetette az etert, es minden ehhez hasonlo elmeletet.

Te visszahoznad, hiszen ha lehet tudni, hogy a hajo mozog es nem a Fold,
akkor sikerult abszolut sebesseget merni. Vegul is, ki tudja, mit hoz a
jovo, hatha lesz majd ilyen kiserlet... Mindenesetre ugy, ahogy Te mernel
abszolut sebesseget, ugy biztosan nem lehet megmerni.

Feltennek par kerdest (ebbol pontosabban latnam, hol ter el a szemleletunk):
a, Elfogadod-e, hogy a feny vakuumban barmilyen nem gyorsulo rendszerben
rendszerfuggetlenul ugyanakkora c sebesseggel terjed? (ez a specrel alapja,
a tobbit mar kozepiskolas matematikaval par sorban le lehet vezetni)
b, Ha "a" igen, akkor elfogadod-e, hogy ket nem ugyanazon a helyen
bekovetkezo esemeny lehet egyideju egyik rendszerben, es nem egyideju egy
masikban? (Ha esetleg erre nemleges valaszt adnal, tudok erre a te peldadnal
egyszerubb, meggyozobb peldakat)
c, Ha "b" is igen, elfogadod-e, hogy a te peldadban (ahogy magat a peldat en
fogalmaztam meg) a foldi nullazasa es a hajos nullazasa csak a foldi
rendszereben egyideju, a hajoseban pedig eltero?
d,  Megpedig 24 evvel eltero?
e, Ha "d" is igen, akkor nyilvan az egeszet elfogadod, es akkor mirol
vitatkozunk? :-)

Udvozlettel, Jozsi
ui. Sajnos lehet, hogy a jovo heten nem leszek Internet kozelben...
+ - hangsebesseges rel. elm (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [Hungary]
>
> nem jelezne semmit. ebben a mertekegysegrendszerben a feny sebessege
> nyilvanvaloan valtozo volna. az MM kiserletben is azt merned, mert
> hanggal merned a tavolsagot es az idot.

Tegyuk fel, hogy keszitesz egy rendszerben, pl. egy allo levegoju
rendszerben, egy a MM kiserletnek megfelelo, de hanggal mukodo szerkentyut.
Mnden meretet szigoruen hanggal es oraval mered, maga a tolomerod is
visszhanggal mer... :-) A vegeredmeny egy szerkezet, amivel el lehet vegezni
a hangMM kiserletet. Ez a szerkezet mar egy fix, marvanybol, fembol,
hangszorobol etc. keszulo fizikailag letezo kiserleti eszkoz.

Nos, ezzel elvegzed a hangMM kiserletet, allo levegoben OK. Ezutan felrakod
egy vonat tetejere, ahol fuj a menetszel, megint elvegzed, nem OK. Forgatod,
mindig mas az interferenciahang... Pozitiv az eredmeny, nem negativ, mint a
fenyMM kiserletnel.

Ez a kulonbseg a fenyMM es hangMM kozott.

Udv, Jozsef
+ - Fercsik (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Ki volt a szakmai lektora ennek a konyvnek?

No es ki ez a Fercsik Janos?
+ - Az elso n negyzetszam osszege (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

n (n+1) (2n+1) / 6
+ - Re: hangsebesseg (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Matyas,

Ugy erzem KZ es Sipi valaszaihoz nem tudok mit hozzatenni.
Kerlek elegedj meg ennyivel.
Ha ez meg sem eleg, akkor ajanlom figyelmedbe a mai sajat irasodat
amit Isvaranak irtal. Kerlek olvasd egyes reszeit ugy, mintha valaki
eppen neked irta volna, csak nem kopoltyu, hanem hangsebesseg ugyeben.

Horvath Pista
+ - Re: fenynyomas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Feri (taxi)!

> Most viszont mar kifejezetten hianyat erzem annak, hogy a sugarnyomas
> kvantummechanikai megiteleset illetoen szinte semmit sem tudok.

Mindenkeppen eredmenynek konyvelem el (bar nem akarom teljesen
kisajatitani), hogy vegre belattad, hogy nem kell a
kvantum-elektrodinamika (QED), hogy az EM ter impulzusat leird.
De azt ne vard tolem, hogy QED kurzust fogok tartani a T-ban. :-(

> Titusz! Kozben olvastam leveledet is, amelyhez nem sokat tudnek
> hozzafuzni. Vagy egyetertek veled, vagy tovabbi utannagondolast igenyelnek
> a gondolataid, illetve az elozo levelem nyilvan ujabb allasfoglalasra fog
> kesztetni.
> 
> Egyedul az eltolasi aram szerepeben nem ertek veled egyet. Amikor Dr.
> Szabo bevezeti ezt a fogalmat, akkor egy aramkorre hivatkozik, amelyben
> kondenzator van.

Hogy hogyan vezeti be Szabo, az nem fontos. O valoszinuleg ugy irta meg,
ahogy Maxwell is rajott, hogy egy tag meg hianyzik az egyenleteibol.
Tortenelmileg nagyon erdekes, es a fenti kondenzatoros peldan keresztul
be lehet lattatni ennek a tagnak a szuksegesseget, de a Maxwell-egyenletek
ervenyessege ettol teljesen fuggetlen. "Pont azert van ez a tag", hogy ne
kelljen figyelni arra, hogy most kondenzator lemezei kozott vagy-e vagy
sem, hanem korrekt matematikai kezeles eseten korrekt eredmenyeket kapj.

> A kondenzator lemezei kozott pedig az eltolasi aram
> iranya megegyezik az aram iranyaval, igy lesz folyamatos az aramhurok,
> vagyis a kondenzator lemezei kozotti elektromos teret nem lehet
> sikhullamkent leirni. Vagyis a felenk mozgo toltes erotere egy felenk
> iranyulo aramot jelez.

Irod, hogy "a kondenzator lemezei kozotti elektromos teret nem lehet
sikhullamkent leirni", amiben igazad is van, viszont sikhullamok
szuperpoziciojakent tokeletesen. Nem mondom, hogy kell, csak azt, hogy
lehet. Az utolso mondattal pedig az az egyetlen bajom, hogy "vagyis"-sal
kezdodik, ugyanis en semmi logikai kapcsolatat nem tudom felfedezni az
elozoekkel.  

> Ezt az aramot el lehet hanyagolni, de nem lehet letagadni.

Nem is akarjuk. De az, hogy valahol van valami aram, nem befolyasolja,
hogy hogy egy masik helyen (ahol nincs aram es toltes) ugyancsak a
vakuum-beli Maxwell-egyenletek ervenyesek. Persze, hogy erzed a teret, de
nem teljesen ertem, hogy ez mit cafol az eltolasi aramrol altalam
elmondottakkal kapcsolatban. (Az, hogy az "eps_0*dE/dt" mennyisegnek adtak
egy ilyen bargyu nevet, ne zavarjom meg, az meg az eter korszakabol valo,
semmi kulonosebb ertelme sincs.)

Titusz

PS: Egy hetig most nem leszek gepkozelben, remelem, Kota Jozsi tartja
majd addig a frontot. :-)
+ - rel elm. utohangszerre (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Zoli:

>>>  nem lehet egy allando hangsebessegu elmeletet csinalni,
>> ha axioma a hangsebesseg allandosaga, es az idot, es tavolsagot
>> hanggal merem?

> Me'g a hangsebesseg nagysagrendjebe eso sebessegu inert atmoszferaju
> rendszerekben sem tapasztalhato idodilatacio az ott hanggal mukodo
> oraknal, az allo megfigyelok szerint.

dehogynem. az elmeletet a kovetkezokeppen fogalmazom meg:

def: hangsebesseg=1m/s
def: a tavolsag minden koordinatarendszerben minden iranyban allando.
def: ido: 1s= a hang altal 1m tavolsag megtetelehez szukseges ido.

vegyunk ket koordinatarendszert, amalyben az egyik a masikhoz kepest x
sebesseggel mozog. erdekes modon a koordinatarendszer mozgasanak
iranyaban az ido dilatalodik illetve az ellenkezo iranyba kontrahalodik
is.

na milyen szep kis alternativ elmeletet kaptam? es ebben az elmeletben a
hangsebesseg allando, es megis vannak a hangsebessegnel nagyobb
sebessegek.

az MM kiserlet a kovetkezokeppen nez ki ebben az elmeletben:
megcsinaljuk a hang sebessegenek mereset olyan orakkal es olyan
meterrudakkal, amelyeket elozoleg kalibraltunk a definicionak
megfeleloen. namost merjuk a hangot egy valtozo mozgasu
koordinatarendszerben, es nocsak, a hangsebesseg mindig allando. ezzel
perdonti kiserlet ellenrozeset kaptam az elmeletnek. QED.:)

math
+ - RE: Termeszetgyogyaszat (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 irta:

> Kedves Peter! Bizonyara osszekeverted az alahuzas, es az idezojel
> jelenteset. En _orvosok_-at irtam, azaz kiemeltem, hogy orvosok,
> azaz valoban orvosok. Nem idezojel allt a szo ket vegen!!!
> Magyarorszagon homeopatias praxist _csak_ igazi diplomas orvosok
> folytathatnak a torveny szerint. Ugyhogy egyaltalan nem vagyok
> meglepve. Ezen!

Valoban, ezek szerint felreertettem a dolgot.

> Termeszetgyogyasz=sarlatan imho. Szelsoseges valoban a velemeny, de
> gyakran a szelsoseg igaz. [Ugyan miert kellene mindig valami
> kozeputas velemenynek igaznak lenni?

Ezt mindig megkerdezed a szelsoseges velemenyed kifejtese utan ;-)
De hadd kerdezzek vissza: ugyan miert kellene mindig valami szelsoseges
velemenynek igaznak lenni?

> Es gondolom hogy a
> termeszetgyogyaszatban "hivo" velemenyt nem tartanad
> szelsosegesnek.]

Rosszul gondolod. Tudataban vagyok, hogy a 'termeszetgyogyaszat' orve alatt
valoban sok szelhamos es sarlatan ugykodik manapsag. Amit allitok, az csak
annyi, hogy nem minden termeszetgyogyasz sarlatan, hanem vannak szep szammal
komoly, felkeszult es eredmenyesen tevekenykedo gyogyitok is e teruleten.

> Egyszeruen nevetseges es egyben siralmas, hogy diplomas emberek,
> orvosok manapsag azt allitjak, hogy ismeretlen "energiak", es
> "rezgesek" reven a hatoanyag "atadja" gyogyito hatasat az oldoszer
> viznek, es ez a viz a hatoanyag eltavolitasa utan ugyanugy gyogyit,
> mint a hatoanyag. Hogy a viz megorzi a hatoanyag "rezgeseit". Ugyan
> kerem mondjak meg mi a rezgo kozeg, tehat mi rezeg, hogyan rezeg,
> milyen frekvenciaval rezeg? Vagy ne tessek rezgesekrol beszelni!
> Tessek megmondani, mibol gondoljak, hogy egyaltalan "rezgesekrol"
> van szo! Ha a "rezgesek" egyetlen tulajdonsagat, parameteret sem
> ismerik. Igy nincs semmi ertelme a szoveguknek.

Ad 1. Minden uj felfedezes ugy kezdodik, hogy valami kilog a jelenleg
elfogadott vonatkoztatasi rendszerekbol, modellekbol. Ebben a fazisban meg
semmi tobbet nem lehet a dologrol tudni, teljesen ertelmetlen tehat
reszletes magyarazatot kivanni valamirol, amirol csak azt tudjuk hogy a
jelenlegi ismereteinkkel nem tudjuk megmagyarazni.
Szerinted mit tudott volna mondani mondjuk Kolumbusz, ha a portugal kiraly
azt kovetelte volna, hogy mielott hajokat es felszerelest bocsat a
rendelkezesere, mutassa meg a terkepen, pontosan merre is akar utazni?
Ezzel termeszetesen nem azt akarom mondani, hogy a homeopatia feltetlenul
valami uj es csodalatos felfedezes. Csak azt, hogy a reszletes magyarazat es
hatasmechanizmus hianya nem lehet indok arra, hogy sarlatansagnak
nyilvanitsuk.
Ad 2. Az orvosok nem fizikusok, ok emberek gyogyitasaval foglalkoznak, nem
pedig fizikai modellek felallitasaval.

> Diplomas emberek komolyan allitjak, hogy a higitasok kozotti
> "razogatasoknak" milyen nagy jelentoseguk van a rezgesek atvitele
> szempontjabol, holott az csak egyszeru keveres.

Diplomas emberek komolyan allitjak, hogy a HIFI berendezesekben az osszekoto
kabeleknek milyen nagy jelentoseguk van a hang atvitele szempontjabol,
holott az csak egyszeru drot.
(Remelem megbocsatasz, de ezt nem tudtam kihagyni ;-)

> Szamomra nagyon elszomorito ez a hiszekenyseg. Egy diplomas orvostol
> elvarhatnank a tudomanyos hozzaallast, gondolkodasmodot, ha
> gyogyitasrol beszel. Szamomra sokkal elfogadhatobb, ha egy
> sikertelenebb es keveset kereso orvos tudatosan elmegy homeopatiaval
> szelhamolni a nagy jovedelem, valamint a "titokzatos, ezoterikus"
> dolgok muveloi altal a tudatlanabb emberektol kaszirozott csodalat
> es megbecsules erdekeben, es sokkal elfogadhatalanabb, ha egy orvos
> valoban elhiszi azt a kvaszt, amit ez a "tan" allit, es oszinte
> "meggyozodesbol" muveli. Mert vagy szelhamos, vagy buta. Ugyanez
> ervenyes persze az otszamjegyu honort kero iriszdiagnosztakra is. 

Szoval elfogadod, ha valaki tudatosan szelhamossagot muvel es hazudik, de
azt nem, ha valaki az emberek gyogyitasa erdekeben tudomanyosan (me'g) nem
megalapozott, de hatasosnak tuno modszereket alkalmaz, akar anelkul hogy
neki abbol barmi szemelyes haszna legyen? Ha tenyleg igy gondolod es nem
csak en ertettem felre valamit, akkor igencsak furcsa etikad van, amivel nem
tudok azonosulni.

> Mas kerdes, hogy a homeopatia mitol mukodik? Mert neha mukodik.
> Benedek Istvan ragyogo valaszt adott ra. Ismertette a gyogyitas
> tortenetet az oskozossegi "samanoktol" a kozepkori es ujkori
> orvoslason at napjainkig. Minden "fokozatnal" refrenkent
> megismetelte a zaromondatot. "Ettol az emberek aztan vagy
> meggyogyultak, vagy nem." [...]
> igy keletkeznek a legendak. Leggyakrabban az ember hosszadalmas
> orvosi kezelesek eredmenytelensege utan fordul sarlatanokhoz. Es
> mivel a beteg "vagy meggyogyul, vagy nem", a betegsegek jo resze
> magatol is elmulik elobb-utobb. Amit ki lehet sajatitani a
> sarlatansag eredmenyenek.

Termeszetesen ilyen is van, eleg sok. Az emberek sajnos hinni akarnak, tehat
hisznek. Elvegre sokkal megnyugtatobb azt hinni, hogy a betegsegem az X
gyogymod eredmenyekeppen mult el, mint hogy csak ugy fogta magat es
megszunt.
De ugy erzem, Benedek Istvan megkozelitese a furdovizzel egyutt kionti a
gyereket is.
Ad 1. Szvsz ha nagyon szigoruan megneznenk a "hivatalos" gyogymodokkal
kezelt betegeket, az esetek jo reszeben ugyanigy nem talalnank semmi
hatarozott osszefuggest az alkalmazott gyogymod es a gyogyulas kozott.
Elofordul ott is, hogy csak kezelgetik a beteget ezzel-azzal - kulonosen
amikor az orvos nem is foglalkozik igazan komolyan azzal hogy mi is a kedves
beteg problemaja voltakeppen, csak reflexbol felir valamit - aztan egyszer
csak elmulik a betegseg, mi meg megnyugodva elkonyveljuk az orvostudomany
legujabb diadalat.
Ad 2. Nagyon kenyelmes magyarazat az, hogy az oskori, okori es kozepkori
emberek mind egy szalig foldhulyek voltak es bevettek minden maszlagot amit
a valogatott samanok, varazslok es csodadoktorok csak ki birtak talalni, mig
mi, felvilagosult, tudomanyos emberek ugye mar reg tulleptunk ezeken a
babonakon. Csak egyik allitas sem igaz. Egyreszt mint eppen a jelen helyzet
mutatja ami ellen berzenkedsz, vakhitre valo hajlandosagunkban semmiben sem
kulonbozunk oseinktol. Masreszt az hogy itt vagyunk, annak eredmenye hogy
hosszu-hosszu generaciokon at valogatott elodeink tuleltek az elet
nehezsegeit, tobbek kozott a sebesuleseket es betegsegeket is, es tudtak
hasznalni a jozan paraszti eszuket, valamint osszegyujteni es tovabbadni a
tapasztalataikat es ezekbol rendszereket, modelleket formalni. Olyanokat,
amilyeneket modjukban allt; ezek mai eszunkkel es tudasunkkal nezve igen
primitivnek es nevetsegesnek hathatnak, csak vegyuk figyelembe azt is hogy
nekunk hozzaferesunk van az emberiseg mindezen ido alatt felhalmozott
felmerhetetlen mennyisegu ismeretehez. Ha ezt levonnank, mar nem lennenk
olyan buszkek magunkra, sot...
Hogy csak egy peldat emlitsek, minden nep koreben boseges es alapos
ismeretek eltek es elnek a kulonbozo gyogyhatasu es mergezo novenyekrol,
viragokrol, bogyokrol, gyokerekrol stb - olyan ismeretek, amiket nagy
reszben a modern orvostudomany is igazolt es felhasznalt. Ezeket szerinted
hogyan voltak kepesek osszegyujteni? Nyilvan proba-szerencse alapon kezdtek,
de aztan hosszu-hosszu ido alatt elegendo probalkozast vegeztek, hogy mar
hasznos tudast alapozhassanak ra es kiszurjek a veletlen elemeket. Ugyanez a
modszer mukodott minden hasonlo esetben, az akupunktura, a joga, a siacu stb
eseteben is. Mint tobben megjegyeztek, ez egy kvazi-tudomanyos modszer, csak
nem laborban es rovid ido alatt, hanem a valo eletben es hosszu-hosszu ideig
folytatjak. Ha az oseink kepesek voltak erre, akkor csak nem lehettek
hulyebbek nalunk.
Vegul hadd emlekeztesselek arra is, hogy anno a samanok, varazslok es
csodadoktorok is csak halandok voltak, es peldaul ha az esocsinalo nem birt
esot csinalni, akkor rovid uton felaldoztak ot magat is. Szoval mukodott itt
egy igen eros szelekcio, ha valakinek kedves volt az elete es a testi epsege
az meg kellett gondolja ketszer, mielott erdemi tudas nelkul samansagra,
varazslosagra avagy csodadoktorsagra adja a fejet.
Udv,
Peter

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS