Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 136
Copyright (C) HIX
1997-07-01
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: *** TUDOMANY *** #134 (mind)  10 sor     (cikkei)
2 Varga Joskanak a Fold-Hold-Nap problemarol (mind)  97 sor     (cikkei)

+ - Re: *** TUDOMANY *** #134 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Csabesznek: nyilvan a szinterelo kalyhajanak tirisztoros szabalyzoja a
ludas a zavarokban. A halozati zavarszurest kell javitani, ha lehet,
mindket helyen, tehat a szamitogepnel is, meg a szinterelo masinanal is. 
A zavarszures egyebkent mar nem is tudomany, hanem inkabb muveszet :-)
Meg lehet probalkozni 10 nF-os kondenzatorkak beepitesevel a halozat es a
fold koze. 

Sok sikert hozza. Ha nem megy, szakemberhez kell fordulni. 

Udv: Janos
+ - Varga Joskanak a Fold-Hold-Nap problemarol (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt Tudosok !

A T#134-ben olvastam Varga Joska  ) ertekeleset progr
amommal kapcsolatban. Hogy felidezzem, mirol is volt szo, csak roviden annyit, 
hogy velemenyt mondtam es kifejtettem nezetemet a Hold-palya alakulasarol a Nap
 es a Fold gravitacios tereben. Erre felhasznaltam a fentebb emlitett sajatfejl
esztesu programomat, mikozben (most mar bevallom, hogy egy ici-pici
hatso szandekkal) elhallgattam egy nagyon fontos tenyt (habar celoztam erre), m
eghozza azt, hogy az adott szimulaciok elektromos toltessel rendelkezo reszecsk
ekre vonatkoztak. Mi ebben a hatso szandek? Szeretem a vitapartnereimet - minde
n tiszteletem mellett - probara tenni, hagyni megnyilatkozni (ezert ne haragudj
atok ram, joszandeku a tettem, csupan kivancsi vagyok arra, mennyire figyelmese
n olvasnak a hozzaertok a soraim kozt). Ebben az esetben is csak egyetlen-egy v
alaki akadt, akinek szoget utott a fejebe az, hogy itt nincs valami rendben. Ez
 Joska volt. Meglatasai, ketkedese annyira celbatalaltak, hogy kalapot emelek t
udasa, intuicioja elott. Joska, GRATULALOK!

Bevallom, menetkozben probaltam programomat a gravitacios problema megoldasara 
atalakitani, de ezt csak nyugodt feltetelek mellet (szunidoben) lehet elvegezni
 . Ezert nehany lepes utan halasztast kertem onmagamtol. Az atalakitast nyarra t
ervezem ... :-) (?) es akkor talan egy a gravitacios problemat is talalhatok
a TUDOMANYban.

Joska ertekelese jolesik, koszi, valoban az algoritmus finomitasaval volt mit c
sinalnom, de sikerult az, amit elkepzeltem. Most, hogy elarultam, miben volt a 
turpissag, hozzatennem, hogy programom egy, a nagyfeszultsegu terben lejatszodo
 folyamat szimulacioja "akar lenni". Valojaban tobbtest-problema. Programomat 4
0 toltesre maximalizaltam, habar tobbet is nyomon tud kovetni, csak nagyon lela
ssul. Engedjetek meg, hogy a reszletekrol (egyelore hadd) ne
irjak, csak annyit emlitsek, hogy e modellen vegzett szimulaciokkal (realis fiz
ikai felteteleket feltetelezve) rahibaztam egy olyan (szambeli) eredmenyre, ame
ly az adott szakteruleten belul kritikus ertek jelleggel bir es a szakirodalom 
is csak kiserleti eredmenyekre es halvany elmeleti eszmefuttatasokra (feltetele
zesekre) epit ezzel kapcsolatban. ...
Visszaterve eredeti cikkem egyik peldajara (ez a napszel-vitorlas esete), csak 
annyi kiegeszitest fuznek meg hozza, hogy a "vitorlas" eseteben nagyon nagy hat
asfeluletu, kistomegu (ballon)(mu)holdrol beszelhetunk [pl. ECHO-1 (1960): 30 m
 atmero/76 kg tomeg, ECHO-2 (1964): 41 m / 256 kg], ahol nagyon jo kozelitessel
 olyan feltetelek allnak fenn az erohatasokkal kapcsolatban, mint a
toltesek eseteben kulso villamos terben. Foldkoruli palyan keringo nagymeretu, 
de kistomegu muhold eseteben a [sugarnyomas (napszel)]/[gravitacios ero] viszon
yszam sokkal nagyobb, mint a Foldre vonatkozo ugyanilyen tortszam. Ebbol kifoly
olag a muhold palyaja ugy alakul majd, mint ahogy azt kepeim bemutattak
(http://docs4.mht.bme.hu/~attila/ment/). Ilyen szempontbol valoban a Fold-Hold-
Nap rendszerre nem alkalmazhato a modell, mert mindket egitest suru.

Itt hozzatennem, hogy egy kesobbi kiegeszitesemben halvanyan celoztam arra is, 
hogy hiba lenne CSAK eroterekre osszpontositani. Arra akartam ramutatni, hogy "
surubb" muholdak eseteben az elhanyagolhato sugarnyomas helyett bevethetok a mu
holdak kistoloereju hajtomuvei is, amelyek folyamatos uzemmodban egy meghataroz
ott iranyba erohatast fejtenenek ki a muholdra, mialtal e folyamatos ero egy ku
lso (pl. taszito) eroterrel ekvivalens hatast fejtene ki, es a muhold palyaja m
egintcsak olyanna valna, mint amit kepeim mutatnak. Persze, eljutni igy valahov
a a vilagurben eleg idoigenyes es korlatozott feladat a palyak alakulasa es beh
ataroltsaga miatt. [A kuglof alakon modositanek ezennel, es elarulom, hogy az a
z egesz terresz, amelyben az ilyen muholdak (toltesek) mozoghatnak, paronkent e
gymast metszo paraboloid feluletekkel (4 darabbal) van behatarolva.]

Igy tehat inkabb nem beszelnek "tiszta" gravitacios problemarol.

Meg egy ropke megjegyzest fuznek a toltesparok polarizaciojahoz. Ezt Joska ugy 
jellemezte, hogy meroleges a kulso villamos eroter erovanalaira (nem szoszerint
 ideztem Joskat - de a lenyeg ugyanaz). Ez valojaban csak latszolagos, mert a t
oltott reszecskek helyzetere vonatkozo hosszu idore szamitott atlag "normalis" 
polarizaciot (tehat erovonal-iranyut) mutat. A rovid idore szamitott atlag (neh
any ciklus utan) valoban olyan polarizaciot mutat, mint amit Joska emlit. Egy i
lyen izgo-mozgo toltespar polarizalhatosaga nemlinearis fuggvenye a kulso terer
ossegnek. Kozelitoleg a polarizalhatosagi fuggvenygorbe
hasonlit az 1-exp(-|E|/...) fuggvenyre, melynek ertelmezesi tartomanya itt jobb
rol - balrol korlatos, es a fuggveny kis |E| ertekekre linearisnak tekintheto. 
(Itt E a kulso villamos ter tererossege.)

Masik megjegyzesem, amely az elozore kapcsolodik: Foleg tankonyvekben, de komol
y szakkonyvekben is (pl. Kittel: A szilardtestfizika alapjai) talakoztam egy he
lytelen szemlelettel a dielektromos polarizacio klasszikus magyarazatanal, nem 
polaros molekulakban, vagy atomokban. Kivetel nelkul a klasszikus
modellt egy, a kulso villamos terben az erovonalak iranyaba elnyulo ellipszispa
lyan keringo elektronnal abrazoljak az atommag korul. Ez igy - a szimulaciok fe
nyeben - helytelen ! Tudjuk viszont, hogy a klasszikus modell csak nagyon durva
 kozelites, habar felelmetesen jo eredmenyekre vezet a polarizacios folyamatok 
magyarazatanal. Pedagogiai szempontbol a konyvekbol idezett abrazolast megsem v
etem el - mert "kezzelfoghato", csak esetleg megmosolygom.
Ugy hiszem, az altalam bemutatott palyak megtevesztenek a nebulokat, csupan muv
eszi szempontbol lehetne szamukra erdekes. Habar, semmi sem kizart - amint azt 
talan szinten irtam, ez a problemakor mar tizeneves koromtol foglakoztatott. Ab
bol a szempontbol, hogy a klasszikus modell elavult, valoban nincs ertelme szem
leletet valtani - mar most.

Mindazoktol, akiket kezdeti okfejteseim elozo cikkeimben ;-) megtevesztettek, b
ocsanatot kerek es turelmeteket koszonom

							Pe'ter

> ----------------------------------------------------------
Kapa's Pe'ter, TU FEI KTEEM Kosice
e-mail          : 
> ----------------------------------------------------------

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS