Mivel a minap, a Hirmondo tanusaga szerint Boross Peter jelenlegi (c.f. 
szemet masfel honapja meg *kancellari* [sic] hatalomra vetett) miniszterelnok 
sajtotajekoztato utjan kozolte a lakossaggal: az MSZP es az SZDSZ leendo 
koalicios kormanyaban "meglehetosen eltero izlesiranyok olelkeznek ossze", 
nemi torteneti merengesre ragadtattam magam. 
  A magyar polgarosodasban a szocialliberalizmus nem volt onellentmondas -- 
legalabb is nem osszeegyeztethetetlen. A polgari eletforma, a tokes 
gazdalkodas es a demokratikus politikai mintak igenlese kulonosebb problema 
nekul keveredett a szocialis erzekenyseg es gondolkodas elemeivel. Ennek 
szolgal illusztraciojaul az alabbi reszlet. E. Bartfai Laszlonak ifj. Leopold 
Lajos magyar szociologus _A presztizs_ cimu konyvenek 1987-es (Magveto) uj 
kiadasahoz csatolt utoszavabol emelem at, engedely nelkul.

> =============================================================================

Leopold Lajos 1879. december 5-en szuletett Szekszardon, gazdag zsido 
csaladban. Edesapja Leopold Sandor es edesanyja Kron Ottilia elobb Bajan 
elnek, ott szuletik: Roza, Eszti, Janka es Gusztav; Lajos es a koran elhalt 
Samu mar Szekszardon, ahol a csalad a hatvanas evek derekan telepul meg.
  A virilista jegyzekek tanusaga szerint Leopold Sandor a hetvenes evek 
elejen mar teheto szekszardi polgar -- kiralyi adoberlo, vallalkozo, 
foldberlo. Az ozsaki pusztat berelte, egy ingovanyos, cserjes teruletet, 
melyet a Duna-morotva, illetve a foag fele ebszazados galeriaerdo hatarolt, s 
ezen a muveles alol szinte teljesen kivont foddarabon mintagazdasagot 
teremtett. [...]
  Leopold Sandor 1885-ben egyik alapitoja, kesobb vezerigazgatoja a 
Tolnamegyei Takarek es Hitelbanknak, mely 1910. tajan mar a megye legnagyobb 
es legtokeerosebb penzintezete, szervezetileg a magyar Altalanos Hitelbank 
filiaja. 1867-tol egeszen halalaig, 1912-ig kultuszeloljaro, a Baranya es 
Tolna varmegyekre kiterjedo X. izraelita kozsegkerulet elnoke, az Orszagos 
Kozponti Rabbiszeminarium, majd az Orszagos Rabbikepzo Intezet 
igazgatotanacsanak tagja. A vallas- es kozoktatasugyi miniszter, Eotvos 
Jozsef baro es Trefort Agoston nemegyszer kerte ki velemenyet a zsido 
egyhazat erinto fontosabb ugyekben. Hitkozsegi elnokkent azon munkalkodott, 
hogy forrongo egyhazat megovja a meghasonlastol, s egy nemzeti iranyu 
konszolidaciot mozditson elo. Tagja a varmegye torvenyhatosaganak, a 
Szekszardi Kaszinonak, a kozsegi iskolaszeknek, szamos megyei es varosi 
egyesuletnek, egyletnek.
  Leopold Lajos Szekszardon es Ozsak-pusztan (O3cse1ny) nott fel. [...] A 
polgari fiuiskola elso negy osztalyat elvegezve [...] kulonbozeti vizsgat 
tett latin nyelvbol, es beiratkozott a ciszterci rend bajai katolikus 
gimnaziumaba. 1897-tol 1900-ig a budapesti Pazmany Peter Tudomanyegyetem jog- 
es allamtudomanyi karanak hallgatoja. Az europai latokoru Pulszky Agoston 
jogbolcselelti eloadasain ismerkedik meg Szabo Ervinnel [...] Ekkor 
talalkozik Jaszi Oszkarral is, s meg sokakkal Szabo Ervin kiterjedt 
ismeretsegi korebol.
  Leopold 1900 oszetol 1902 decembereig -- megszakitasokkal -- Italiat jarja. 
Szociografiai barangolas ez: tanulas es toltekezes egy uj latasmod jegyeben. 
A konyvtarakat bujja, latogatja a romai egyetem eloadasait, resztvevo 
megfigyeloje egy aratosztrajknak, ellatogat a sziciliai kenbanyakba stb. 
Behatoan tanulmanyozza az olasz politikai viszonyokat es szocialista tanokat 
[...]. Hazaterven, olasz targyu irasokat jelentet meg.
  Szekszard megyeszekhely 1883-ban kapcsolodik a vasuthalozatba, ekkor epul 
ki egy szarnyvonal Retszilas fele, a Budapest-Pecs fovonalba csatlakozva, 
1897-ben pedig egy masik vonal, Bataszekig. A varos kepe a szazadfordulora 
atformalodik, e folyamatot a gazdasagi valsag es a filoxera sem tori meg, 
csak lelassitja. A kalvinista Folsovaros es a romai katolikus Alsovaros, e 
ket falusias varosresz koze ekelten kiemelkedik es sajatos arculatot nyer a 
Belvaros, emeletes polgarhazaival es kozepuleteivel. [...] Bevezetik a 
telefont (az ozsaki gazdasagba is), tobb hetilap jelenik meg, talan a 
legszinvonalasabb a kormanyparti _Tolnavarmegye_, dr. Leopold Kornel lapja, 
mely 1910-tol -- hetente ket alkalommal -- _Tolnavarmegye es a Kozerdek_ 
cimen a Nemzeti Munkapart helyi szocsove lesz.
  Ide, a csalad Belvarosban allo hazaba [...] ter meg Leopold Olaszorszagbol. 
Gazdalkodni kezd -- ujjaszervezi es modernizalja a gazdasagot. Traktorok, 
aratogepek, cseploszekrenyek erkezenek Chicagobol, A McCormick cegtol, 
kevekoto fonal Manila szigeterol, tenyeszmarhak Svajcbol es egy keskeny 
nyomtavu, aceltalpakra szerelt, telepitheto kisvasut Resicabol. Hatalmas 
tablakon erik a gabona, termeszt dohanyt, szollot, kendert, tejgazdasagot 
letesit, munaksai tragyaznak, erdot irtanak, nadat tornek, "s eleg vigan 
vannak", mert "atlagban az orszag legmagasabb napszamat kapjak". Leopold 
dologidoben odahagyja studiumait, a varva vart levelekre is csak megkesve 
valaszol, es tervbe vett felruccanasat Budapestre is mindegyre halogatja.
  Szabo Ervin osztokelesere 1903-4 telen fiverevel, Gusztavval Nemetorszagba 
utazik, hogy anyagot gyujtson egy konyvhoz a nemet szocializmusrol. A nemet 
szocialdemokracia vezetoivel -- Eduard Bernsteinnel es Karl Kautskyval -- is 
talalkozik. Konyvet vegul nem irja meg, uj feladatot tuz maga ele, egy 
monografiat (_Az agrarszoczializmus lelektana_), melyet idovel szinten 
felbehagy. [...]
  Leopold valasztmanyi tagja a Szekszardi Kaszino kebeleben alapitott 
Simontsits Bela Kozgazdasagi es Tarsadalomtudomanyi Konyvtarnak, melynek -- 
elvbaratai kuldemenyeivel egyutt -- tobb szaz kotetet adomanyoz. Cikkeket ir 
unokatestvere lapjaba, a _Tolnavarmegyebe_, beszedet mond a bataszek-bajai 
Duna-hid atadasakor, gazdasagi szakertokent eljar egy letesitendo 
mutragyagyar ugyeben, dontnok a megyei gazdaegyesulet allatszemlejen, es 
tagja a Szekszardi Sport-Clubnak is. [...]
  Jaszi Oszkar es Szabo Ervin Leopoldban latjak a magyar szociologia egyik 
igeretet. [...]
  Leopold is, fivere, Gusztav is tagja az Altalanos, egyenlo, titkos 
valasztojog ligajanak (1905), mely Kristoffy Jozsefnek, a Fejervary-kormany 
belugyminiszterenek valasztojogi reformja mellett szallt sikra. A legtarkabb 
tarsadalmi eroket latjuk a Liga partjan egy taborba szallni: az 
intelligenciat, Ady Entretol Herczeg Ferencig, Giessweing Sandor 
keresztenyszocialistait, a szocialdemokratakat, a Tarsadalomtudomanyi 
Tarsasagot es a Huszadik Szazadot, s most lepnek eloszor a nyilvanossag ele a 
szabadkomuvesek. Gratz Gusztavot, Jaszi Oszkart, Leopold Lajost, Wildner 
Odont stb. 1906 marciusaban felvettek a Duna-balparti Demokratia paholyba, 
melynek fomestere a Tarsadalomtudomanyi Tarsasag vezeralakja, az europai hiru 
pszichologus, Pikler Gyula volt. [...]
> =======================================================================

Vegezetul, mero esztetikai celbol, mert tartalmilag nem vag ide, szakmailag 
reg elavult is, stb., viszont gyonyoru, egyetlen idezet magatol Leopold 
Lajostol (_A Presztizs_) cimu konyvebol, a presztizs definicioja (p.15):

"A szemelyinek [...] a latszaterteket, _a hedonikus gondolatmechanikaban 
aroatott magaviseleti sikert_, mely atlappangja az egesz tarsadalmat: 
_presztizs_-nek nevezik."

Udvozlettel: Borocz Jozsef