Most nem tala'ltam meg a legfrissebb IMF e'vko~nyvet (valo'szi'nu"leg
tani'tva'nyaim u~ltek ra', akiknek jo~vo" he'tre pe'nzkeresleti fu~ggve'nyeket
kell becsu~lniu~k, amikhez az adatokat is nekik kell o~sszeszedni), eze'rt
most csak 88-as adatokat tudok ide'zni. Az volt az e'rze'sem, mostanra
Portuga'lia megelo"zte Go~ro~gorsza'got, eze'rt mindketto"t megne'ztem
(Portuga'lia ele'g sikeresen kihaszna'lta a csatlakoza's a'tmeneti ideje't, e's
mire korla'toza'sok ne'lku~l versenyeznie kellett a to~bbi euro'pai orsza'ggal,
nagyja'bo'l ke'pes is volt ra', a go~ro~go~k viszont lazsa'ltak, u'gyhogy most
a szabadon ra'zu'dulo' verseny nagyon csu'nya'n hazava'gta o"ket, o"k egyelo"re
nagyon rosszul ja'rtak a ko~zo~s-piaci csatlakoza'ssal.) Teha't az adatok:
GDP(md.Dr, Es) Lakossa'g(m) GDP/fo" $a'rfolyam GDP$/fo"
Go~ro~go. 7446,3 10,01 743886 141,86 5244
Portuga'lia 5868,3 10,41 563718 143,95 3916
Emle'kezteto"u~l a kora'bban bege'pelt 89-es(!) magyar e's osztra'k adatok:
Ausztria 1673,4 7,62 219606 13,231 18598
Magyaro. 1706,0 10,40 164038 58,486 2805
Teha't 88-ban me'g le'nyegesen nagyobb volt a go~ro~g GDP, mint a portuga'l.
Azo'ta Portuga'lia ele'g gyorsan fejlo"do~tt, Go~ro~go meg va'lsa'gban van, de
valo'szi'nu"leg me'g nem e'rte'k utol o"ket a portuga'lok. A 80-as e'vek eleje'n
a magyar GDP me'g sokkal ko~zelebb volt a portuga'lhoz, 82-ben (ez az elso"
sza'm az elo"ttem levo" e'vko~nyvben): 2161$/fo" e's 2342$/fo". (Minden adat
folyo' a'ron van, teha't nem szu"ro~m ki az a'rfolyamva'ltoza'sok e's az
infla'cio' hata'sa't.)
A magyar GDP folyo' dolla'rban ne'mileg no"tt, o~sszehasonli'to' dolla'r a'ron
(vagyis a $ infla'cio' hata'sa't kiszu"rve) le'nyege'ben va'ltozatlan volt.
O~sszehasonli'to' (va'ltozatlan) Ft. a'ron cso~kkent. Folyo' a'ron (az
infla'cio' ko~vetkezte'ben) terme'szetesen jelento"sen no~tt. A ko~ltse'gvete's
e's az egye'b a'llami pe'nzalapok ara'nya a GDP-hez nem va'ltozott le'nyegesen;
ha igaza van Antal Lacinak abban, hogy a GDP ide'n 3-5%-kal cso~kken, ma'rpedig
neki az ilyesmihez nagyon jo' orra van, akkor ide'n persze le'nyegesen no"ni
fog a ko~ltse'gvete's su'lya, hiszen a ko~ltse'gvete's o~sszea'lli'to'i azzal
sza'moltak, hogy a GDP ide'n 2%-kal no"ni fog. De nem is ez az e'rdekes, a
ko~ltse'gvete's terme'szetesen tu'l nagy volt a GDP-hez ke'pest kora'bban is.
Annak ideje'n, amikor Kupa 1990. ve'ge'n miniszter lett, emle'kezetesen
i'ge'retet is tett arra, hogy me'g egy ilyen ko~ltse'gvete'st nem produka'l.
Ezt csak annyiban tartotta be, hogy egy e'vvel ke'so"bb egy szakmailag me'g
anna'l is rosszabb ko~ltse'gvete'st nyu'jtott be 1992-re, me'g jobban elke'sve.
(Igaz, ez uto'bbiro'l nem o" tehet, a PM ido"ben megcsina'lta a ko~ltse'g-
vete'st, Antalle'k tartatta'k vissza re'szben a Ze'te'nyi-Taka'cs
keresztu~lvere'se'nek oka'bo'l, re'szben mert fe'ltek, hogy ha lesz a
ke'pviselo"knek ideje arra, hogy beleolvassanak, akkor me'g saja't
ke'pviselo"ik is ellene szavaznak.)
Pedig lehetett volna kisebb is az idei ko~ltse'gvete's, csak ahhoz meg e'rdemben
meg kellett volna reforma'lni azokat a teru~leteket: oktata's, ege'szse'gu~gy,
katonasa'g, rendo"rse'g, ta'gabb e'rtelemben vett a'llamigazgata's, amik egyu~tt
a ko~ltse'gvete's kiada'sainak nagy re'sze't jelentik. Erre 1991-ben lett volna
leheto"se'g, e's akkor te'nyleg lehetett volna ma's a ko~ltse'gvete's is, csak
ha't a korma'ny nem e'lt vele. Most ma'r le'nyege'ben nincs, hiszen az e'rdemi
reformok eleinte, ami'g az u'j mu"ko~de'si mo'd be nem ja'rato'dik, stb.
biztos, hogy zu"ro~s, e's sokaknak fa'jdalmas (pl. ha az orvosi ella'ta'se'rt
hivatalosan is fizetni kell, nem csak ha'lape'nzben; pedig valo'szi'nu"leg most
az emberek to~bbet fizetnek, mint egy tisztesse'ges o~nre'szesede'ses
ta'rsadalombiztosi'ta'sban, e's az meg biztos, hogy a mostani ha'lape'nz
cso~kkenti e's nem no~veli az ege'szse'gu~gy hate'konysa'ga't), e's ido" kell
ahhoz, hogy a dolgok o~sszera'zo'djanak. Most ma'r nincs ele'g ido" az e'rdemi
va'ltoza'sokra, e's azok uto'hata'sa'nak kezele'se're, teha't nem lesznek a
va'laszta'sokig e'rdemi reformok, csak olyan mu"balhe'k, mint most az
ege'szse'gu~gyben, amikor szabad orvosva'laszta's bevezete'se ci'men valo'ja'ban
szu"ki'tik az emberek (szak)orvosva'laszta'si leheto"se'ge't.
A mezo"gazdasa'ggal kapcsolatban ide'zek a 22. Tallo'zo' Naplo'ja'bo'l egy
ma'jus 19-i hi'rt: (A hi'r e'rte'kele'se'hez az is hozza'tartozik, hogy ez az
alkudoza's ko~zben szu~letett, ke't nappal ke'so"bb i'te'lte meg a korma'ny a
mezo"gazdasa'gnak a 400mFt. to~bblet-ta'mogata'st.)
Haza'nkban ebben az e'vben sem lesz hia'ny e'lelmiszerbo"l - nyilatkozta
Gerga'tz Eleme'r. A fo~ldmu"vele'su~gyi miniszter szerint a mezo"gazdasa'g
exportbeve'telu~nk egyik legjelento"sebb forra'sa marad. U'gy ve'lte, hogy az
asza'ly ellene're ne'mi bu'za-, a'rpa- e's jelento"sebb kukoricakivitelre lesz
leheto"se'gu~nk. A serte'shu'sbo'l enyhe tu'lki'na'lat va'rhato', ami azt
jelenti, hogy cso~kkenhet az a'ra.
Azt gondolom, hogy az a'ltalad ide'zett leve'l jelento"s re'szben a mezo"gaz-
dasa'g szoka'sos zsarola'si kampa'nya'nak re'sze. Etto"l me'g elhiszem, hogy ez
a gazda'lkodo' is bajban van, sokan mentek to~nkre, de ez csak re'szben a
korma'ny hiba'ja. A ma'sik re'szro"l maga a mezo"gazdasa'g tehet, a harmadikro'l
pedig az a'ltala'nos gazdasa'gi helyzet.
A mezo"gazdasa'g sok okbo'l keru~lt va'lsa'gba: (keleti e's hazai) piacveszte's;
a ta'mogata'slee'pi'te'st re'szben a no~vekvo" importverseny, re'szben a
cso~kkeno" va'sa'rlo'ero" miatt nem lehetett egy az egyben a'tha'ri'tani a
fogyaszto'kra; az infla'cio' miatt magas kamatla'bak sok a'gazatna'l jobban
su'jtja'k a mezo"gazdasa'got, mert a termele's (e's i'gy e'rte'kesi'te's)
szezona'lis jellege miatt a folyamatos gazda'lkoda'shoz nagy forgo'to"ke kell;
zajlik a ka'rte'ri'te'si hercehurca, ami su'lyos csapa's a mostani tsz-ekre,
e's a jo~vo"beli gazda'lkodo'kra; tsz-ek ero"sen ideolo'gikus to~ltetu"
ko~telezo" a'tszerveze'se (tulajdon-nevesi'te's). Ebben a Ko~zo~s Piacnak kicsi
a jelento"se'ge, valamennyire - ne'ha'ny terme'kne'l ege'sz komolyan - me'g
lazi'tottak is a kvo'ta'kon (viszont az eddigine'l szigoru'bb ege'szse'gu~gyi,
mino"se'gi elleno"rze'st i'rtak elo"). Az Euro'pai Ko~zo~sse'g agra'rpoliti-
ka'ja megleheto"sen o"ru~lt, viszont va'ltozik, kezdenek ra'jo~nni, hogy ez
u~gyben engedni kell, ha nem akarnak kereskedelmi ha'boru'ba keveredni a vila'g
nagy re'sze'vel, az USA'-t is belee'rtve. Azt gondolom, hogy mire a magyar
csatlakoza'sro'l megkezdo"dnek majd a ta'rgyala'sok, ma'r ege'szen ma's lesz az
Euro'pai U'nio' hozza'a'lla'sa az agra'rke'rde'shez. Biztos nem o~ru~lnek a
majdani u'j versenyta'rsnak, de ez nem volt akada'lya a spanyol, portuga'l,
stb. csatlakoza'snak sem.
Pontos sza'mokra nem emle'kszem, a mezo"gazdasa'g re'szesede'se't a magyar
GDP-ben 10-15% ko~ze' teszem.
Ko"ro~si Ga'bor
|
