Ujabb gyufat gyujtott: fenyenel  gyonyoru szep karacsonyfat latott,
meg szebbet, ragyogobbat, mint amit karacsonyeste a gazdag kereskedo
szobajaban, amikor belesett az uvegajton. Ott ult a fa alatt, s nezte a szaz
meg szaz gyertyat az agak hegyen, a tarka diszecskeket, amiket eddig csak
kirakatban lathatott. Mar nyujtotta a kezet, hogy levegyen egyet, de akkor
megint kihunyt a csepp lang, es a sok karacsonyi gyertya lassan a magasba
emelkedett, fol egeszen az egig, s ott csupa tundoklo csillag lett belole.
Egyszer csak kivalt kozuluk egy, s lehullott; ragyogo fenycsikot hasitott a
sotet egen.
        -Valaki meghalt! - mondta a kislany; emlekezett ra, hogy a nagyanyja,
az egyetlen, aki jo volt hozza, s aki mar reg meghalt, egyszer azt mondta:
Valahanyszor lehull egy csillag, egy lelek all az Isten szine ele.
        Megint odadorzsolt egy szal gyufat a falhoz, s egyszerre nagy
vilagossag tamadt korulotte. A tiszta fenyben ott allt reg halott nagyanyja,
es szeliden hivogatoan nezett le kis unokajara.
        -Nagyanyo!-kialtott fol a kislany.- Nagyanyo, vigyel magaddal!
Tudom, hogy itthagysz, ha a gyufa vegigeg, eltunsz, mint a meleg kalyha meg a
sult lba meg a gyonyoruseges szep karacsonyfa! Ne hagyj itt nagyanyo!
        Es gyorsan a falhoz dorzsolt egy egesz csomag gyufat, hogy marassza
a kedves nagyanyot; a sok gyufa olyan fenyesseget arasztott, mintha a nap
sutott volna. A nagyanyo sohasem volt ilyen szep, ilyen eros. Karjara emelte
a kislanyt, s felemelkedett vele; magasra, igen magasra, ahol nincs hideg,
ehseg, felelem, ahol csak orom van, es fenyesseg.
        A hideg reggelen ott talaltak a kis gyufaarus lanyt a hazszogletben:
kipirult arca mosolygott, de elet mar nem volt benne, megfagyott a csodakkal
teli ejszakan. Ott fekudt a halott gyermek ujesztendo reggelen, korulotte
egy halom gyufasskatulya es sok-sok elegett gyufaszal.
        -Melegedni akart szegenyke! - mondtak az emberek. Nem tudta senki,
mennyi gyonyoruseget latott, s milyen fenyesseg vette korul, amikor nagyanyja
karjan mindorokre elhagyta ezt a sotet vilagot.

> ----------------------------------------------------------------------------
To find out more about the anon service, send mail to .
If you reply to this message, your message WILL be *automatically* anonymized
and you are allocated an anon id. Read the help file to prevent this.
Please report any problems, inappropriate use etc. to .

Re: Zoltan

>Kedves Meg Megmaradt Randizok...
> ..akik meg nem mentek el nyaralni... :-) ... :-( ...

En vegig leszek.. ugyhogy ne kimelj.:)

>A teny az, hogy egyik dolgozik es penzt keres...
> ..a masik vele van, de nem talal semmit...
>(magyaran az egyik "eltartja" a masikat...)
>Ilyenkor mi van ?
>Ha valaki szereti a masikat persze semmi problema az "ado" felrol...
>De aki "kap"... annak kellemetlen, zavaro lehet... (mint minden nem-egyensuly)
> ..mert ugyebar nem jo mindig csak kapni...

Itt most feltetelezem, hogy csak anyagiakrol beszelsz, tehat, hogy az
 egyik fel tartja el anyagilag a kapcsolatot.  Na most sok olyan munka
 letezik a mindennapi eletben (foleg ha egyuttelokrol van szo), amit
 nem fizet meg senki, de megs meg kell csinalni.  Ezt a munkat
 altalaban a nok szoktak vegezni, de senki nem latja igazan munkanak
 eppen azert, mert nem fizetett.  Pedig ugyebar tudjuk, hogy nagyonis
 igazi munka az is.  (Haztartasi millio ugyre gondolok, ha ez nem
 vilagos.)  Szerintem ha ezekrol gondoskodik a 'nem-dolgozo' fel,
 akkor ennyi eleg is, mert legalabb annyira hozzajarul az egyutteles
 eltartasahoz.  Ha ez igy tiszta mindket felnek, akkor nem kene, hogy
 problemat okozzon barkinek is.  (A problema inkabb akkor jon, mamikor
 mindket fel penzt eres, es az egyik egyedul foglakozik az emlitett
 ugyekkel.)

Remelem nem ertettem felre a kerdesedet.  Ha megis, akkor pontosits,
 es majd ujbol nekivetem magamat.:)

----------
Re: CAT

>AZ EGYETLEN MEGOLDAS A KELLOKEPPEN FERFIAS, HATAROZOTT FELLEPES.

Bocs, de ezt tuti nem ertettem, lehetne bovebben is? (pl. bemasolast
 rovidebben, magyarazatot hosszabban:)

Koszi.

Ciao Mindeki!  :-D (Eszter)

Nem lett a fu zoldebb,
vagy sargabb a sarga virag.
Nem lett jobb vagy rosszabb a vilag,
es nem lettel bolcsebb
se TE
 .es en sem.
Nem volt eles konturja a dolgoknak
es ertelmuk sem talan
a kazalba hordott szavaknak;
nem volt fenyuk a fenyeknek,
szinuk a szineknek.
Ugy van az ha fejunkre hullik a vilag,
ha mindig okot, utat, celt
keresunk.
s nem hagyjuk lilanak a lilat,
mert ugye annyi felet
jelenthet egy nyitott tenyer
vagy az elhullajtott virag.
Es miert kell mindig
idoelott megerkezni
magunk ele
szamonkerve jomodort,
erenyt, bolcsesseget,
kimerve adagolni mosolyt
es simogatast.
ES miert kell szamolni az utest?
Es mikor eleg?
Es miert kell ezerszer
megszolgalnom,
hogy valahol otthon lehessek?




**************************************************


Nem kellett vona az a dal.
Csak nehany taktus
vagy hagyni kellett volna
orokre a billentyuben azt a dallamot,
es ujjaiban a bizsergest.
Vagyis mostmar mindegy is,
hogy mifele szel
borzolja kocosra hajunkat,
hogy zold
vagy pirosszemu elefant ul
a cseresznyefan,
hogy az oramutato lassu,
lomha jarasaval hogyan sopri el a delutant.
A hegyek mogul a bucsuzo nap
rozsaszin szalaggal koti at a Dunat.
Csak ajandekot kap igy az ember.
Nem is keveslem:
egy uj szin egy masik pallettan,
egy dal egy zongoran.
Egy dal.
Jo lenne letelepedni kore,
ahogy kandallo melle
melegedni, amint hazaerunk
egy faradt nap utan.
Nem kellett volna hagyni
kipottyanni ujjaidbol azt a dalt
azt a hullamzo melodiat,
de akkor milyen is lenne
a lelkem a lelkemtol
meguresedve, megfakulva
megszegenyedve
a forronap utan.
Es most hogy becsulhetnem
ezt az esoillatu
vallamraborulo masik delutant.