1. |
TIPP ATM kartya + kompatibilitas (mind) |
26 sor |
(cikkei) |
2. |
vallas (mind) |
3 sor |
(cikkei) |
3. |
Welcome in the club! (mind) |
12 sor |
(cikkei) |
4. |
Onszervezodes a tarsadalom kornyeken (mind) |
55 sor |
(cikkei) |
|
+ - | TIPP ATM kartya + kompatibilitas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
*.: irja :
>En ugyan nem tudom, hogy mi az az ATM kartya, de termeszetes
>elvaras lenne az OTP (es minden) kartyatol, hogy ne engedjen tobbet
>lehivni, mint amennyi zsozso van a szamlan...
Az ATM az "Automatic Teller Machine" aminek a forditasa "Automatikus
Bankkisasszony Gep", vagyis, nem kell bemenni a bankba es beszelni
a pofa-val, mert a dolgot computeren is el lehet intezni. Ez kevesebb
alkalmazottat, de leginkabb bank munkaido utani tranzakciokat tesz
lehetove - az utobbiak mar nyilvanvalok a magyar ATM kartyasok
(zsugasok) szamara.
En speciel utalom, hogy a magyart elszennyezik angol
szakkifejezesekkel, legtobbjuket a fonetikus helyes (vagy helytelen)
irassal tarkitva.
A termeszetes elvaras egy ATM kartyatol az, hogy a vilag minden
gepen mukodjon, esetleg extra kezelesi koltseget szamoljon fel. A
problema az, hogy a kulonbozo rendszerek nem csak hogy extra koltseget
szamitanak fel, hanem sokszor nem is ertik egymast. Mintapelda a magno
kazetta, amit akarhol veszel a vilagon, ha hazaviszed teljesen
visszaadja a rajta levo zajt. Hasonlo rossz pelda az ATM kartyahoz
a kulonbozo programredszerek, programozasi nyelvek es komputerek
kavalkadja, ahol a compatibilitas olyan messze all meg mint a vilagbeke.
Szerintem az elkovetkezo 10 ev komputeres fejlodese (ATM kartya is
benne foglaltatik) a compatibilitas megoldasa lesz.
Dr.Dr.K.S. 1994.VII.3, USA
|
+ - | vallas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Hunor:
Lehet-e keresztyen hivo az aki az Urvacsorat kannibalizmusnak veli?
|
+ - | Welcome in the club! (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Tomo'ka,
Koszonom frappans es tomor valaszodat (VITA #4)!
A razos reszeket ugyesen megkerulted, minden elismeresem a tied!
A 60-fokos derekszog forradalmian uj gondolat, me'g nem tertem magamhoz.
Remelem, Newcastle eghajlata javult utolso vizenjarasod ota... (Az otlet
Galileaban nem praktikus, helyi eroforrasokbol szinte megoldhatatlan)
Ha tenyleg mindenben egyetertunk, akkor most egy ateistaval megint tobb van,
ha'la istennek! Erheti ennel nagyobb orom a magamfajtat egy napsutotte
vasarnapon?
Udvozlettel, Gabor
|
+ - | Onszervezodes a tarsadalom kornyeken (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Laszlo,
Erdeklodessel olvastam fejtegetesed elso harom reszet, es meg kell mondanom,
nagyon varom azt az epizodot, melyben a tarsadalom normalallapotat igyekszed
majd korulirni. Az ugyanis el fogja donteni, hogy a klasszikus liberalis
tarsadalomfilozofia nyomdokain jarsz vagy pedig a durkheimi szociologia
patologikus jelensegek miatti aggodalma't osztod.
Az elobbi paradigma kulcsszava a "laissez-faire," felfogasa szerint minden
tarsadalom akkor jar a legjobban, ha magara hagyjak, a spontan onszervezodes
automatikusan kialakitja a funkcionalisan legmegfelelobb intezmenyeket. Az
utobbi eppen ettol fel, mert a magara hagyott tarsadalom mindenfele anomias,
patologikus jelensegeket termel, ugymint ongyilkossag es bunozes.
A klasszikus liberalizmus filozofiai es politikai aramlat, nem ismeri el
az allam letjogosultsagat, ekeppen kozel all az anarchizmushoz. Viszont a
tarsadalom modelljekent a tokeletesen onmukodo piacot tetelezi, es ezt a
sulyos tevedeset a mindenfele autoritassal szemben gyanakvo anarchistak nem
vallanak magukenak. Tokeletes piac ugyanis nincs, mindig elofordulnak olyan
piachibak (market failures), melyek eppenhogy a spontaneitas korlatait hozzak
letre. Ilyen korlat peldaul a monopoliumok kialakulasa, melyre a finnyas
anarchistak nemet mondana'nak.
Eppen a monopoliumok kialakulasa jelzi azt, hogy az onszervezodeseben
magara hagyott tarsadalom (annak is a gazdasagnak nevezett szferaja) elobb
vagy utobb megassa sajat idealjanak sirjat. Mit lehet tenni? Megiscsak kell
valami allamfele, amely szabalyoz, egy kulso autoritas, melyet a tarsadalom
minden (majdnem minden) tagja elismer. Hogy melyek a minimalisan szukseges
allam ismervei, arrol kesobb me'g folytathatunk eszmecseret.
A durkheimi szociologia a tudomanyossag igenyevel fellepo elmeleti iskola
- de termeszetesen vannak rejtett politikai uzenetei. Egyenlore maradjunk
annyiban, hogy Emile Durkheim szamara annak a tanulmanyozasa volt a fontos,
hogy mifele szolidaritas tartja ossze a tarsadalmakat. Nagyjabol arra a
megallapitasra jutott, hogy kulonbozo mindenki altal elfogadott tarsadalmi es
kulturalis intezmenyekben testesul meg ez a szolidaritas. Durkheim meglatasa
szerint a mult szazad vegen mar megszaporodtak azok a patologikus jelensegek,
melyek ennek a tarsadalmat osszetarto szolidaritasnak az elleneben hatottak.
Durkheim termeszetesen olyan pozitivista tudos volt, aki igyekezte magat
tavol tartani a politika vilagatol. Ennek megfeleloen maga is azok koze a
tarsadalomkutatok koze tartozik, akik meggyozo diagnozisokat kepesek a vilag
ele tarni, de a gyogymodok kidolgozasaban ahhoz kepest igencsak el vannak
maradva. A rejtett politikai uzenet persze egyfajta konzervativ szocializmus
(az osszetartas, a szolidaritas ertekeinek megorzese): allitom, hogy Szekely
Zoli imadna.
Laszlo, optimizmusod magaval ragado: azt gondolod, hogy a magara hagyott
tarsadalom a sokszinuseg, a diverzifikacio, a multikulturalizmus fele veszi
az iranyt. A kulturalis kulonbsegek tiszteletehez nagy adag tolerancia kell,
kulonosen egy olyan vilagban, ahol egyre tobb iranyba kellene turelmesnek
lenni. Kivancsian varom az erre vonatkozo modelledet.
Minden jot,
Miklos.
|
|