Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX KULTURA 51
Copyright (C) HIX
1996-08-13
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Merle -- filmen? (mind)  38 sor     (cikkei)
2 Re: Regenyadaptaciok filmen (mind)  46 sor     (cikkei)
3 Felhojatek (mind)  8 sor     (cikkei)

+ - Merle -- filmen? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A "Ket nap az elet" kivetelevel nem tudok megfilmesitett Merle-konyvrol.

Raadasul az oreg franciabol egyre jobba elobujt a lokalpatriotizmus es az
utobbi tiz(?) evet a francia kozepkor tortenelmenek nepszerusitesevel tol-
totte. Franciasagat korabban sem tudta volna letagadni (minden konyvenek
adott egy kis frankofil jelleget), a tortenelem-oktatas pedig szakmai ar-
talom lehet. Kora'bbi konyvei (Mestersegem a halal, Vedett ferfiak, Allati
elmek, Madrapur etc) nekem szimpatikusabbak voltak, annak ellenere, hogy
pl az Allati elmekben megjelenik a sikeres komenista propaganda hatasa (de
a politika befolyasat a tudomanyos eletbe nagyon hitelesen irja le).

Merle eleg sokat foglalkozik a fohos gondolkodasaval, gondolataival. Ezt az
amorf asszociacio-lancot legjobban az Allati elmek-ben nehol megtalalhato
tobboldalas egymondatos gondolatfuzerek mutatjak be, mas konyvekben jobban
elrejtve, de ugyanugy jelen van. Igazabol emiatt nem hiszem, hogy amerikai
(halivudi) eszkozokkel jo filmet tudnanak csinalni Merle regenyeibol.
Egyszer regesregen olvastam egy kepregenyt, amit az Allati elmek alapjan
csinaltak a hetvenes evek vegen - nyolcvanas evek elejen, talan a Pajtas
ujsagban jelent meg. Eleg szornyu volt.

A Malevil (valszleg Merle sajatos eszkozei miatt is) jobban leirja az allat
elobujasat, mint a Masnap (ez utobbit nekem volt szerencsem egy golyabalon
moziteremben es talan rendes szinkronnal megnezni).

Par evvel ezelott ugy hallottam, hogy Merle azon keves francia szerzok koze
tartozik (ha nem az egyetlen), akinek az osszes konyve megjelent magyarul.
Ez vajon meg most is igaz?

Udv: Laci

P.S: Vannak olyan konyvek, amiket kifejezetten jol meg lehet filmesiteni.
     En Zsoldos Peter Tavoli Tu"z c. konyvet latnam szivesen a vasznon. Ez
     a konyv (bar onmagaban a tortenet is nagyon jo) legnagyobb hatast az
     elso negy es az otodik resz kozotti kontraszt miatt tette ram (nem
     akarom leloni, hatha valaki meg nem olvasta --> ez esetben javaslom,
     hogy a Viking visszater-t olvassa el elotte).

P.S: Szombaton volt a teveben a Tetu" a sze'nakazalban. Lattatok? Jo volt?
+ - Re: Regenyadaptaciok filmen (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> =======================================================
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Konyv versus film ( 37 sor )
> 
> Halasz Feri irja:
> 
> >Nem tehetek rola, nekem az akarmikor elolvasott regeny utan mindig
> >szornyu csalodast okoz a megfilmesitett valtozat.
Akadnak kivetelek. Peldaul az utolso harom kiserlet
Jane Austen valamely regenyenek a megfilmesitesere - szerintem - eleg
jol sikerult. 

A Pride and prejudice (Buszkeseg es balitelet) c. regenyebol immar
masodszor keszult tevefilmsorozat, en mind a hat reszt tobbszor
megneztem, annyira tetszett. Termeszetesen kicsit mas, mint a regeny,
de nem nagyon, szornyu csalodast meg vegkepp nem okozott.

A Sense and sensitivity (Ertelem es erzelem) odahaza is ment a
mozikban, szinten sikeres kiserletnek tekintheto. Bar nehany jelenetet
a forgatokonyviro-foszereplo Emma Thompson talalt ki, aki Edward-ot
valoszinuleg jobban szerette, mint maga Jane Austen, azert a film nem
lett ezektol rosszabb. 

A Persuasion (Meggyozo ervek) az elozoeknel visszafogottabb humoru (ez
volt J.A. utolso regenye is egyebkent, aztan 42 eves koraban meghalt),
hasonlokeppen a film is. Mikent a regenyben is, a hatter es a
kornyezet ebben a regenyeben jatszik a legnagyobb szerepet, eppen
ezert a film eleg tomenyre sikeredett (en legalabbis ugy erzem, hogy
meg nehanyszor meg kellene neznem, hogy minden reszletet elvezni tudjam).

> egy sajat peldaja. A "jo konyvbol jo film" esetere mar gondolom
> kevesebbunknek. Nekem az egyik ilyen az Eastwicki boszorkanyok (Witches of
En akkor mentem ki a mozibol, amikor a Jack Nicholson aszonta a
Chernek, hogy "Ha tudna, hogy szeretnem magat megbaszni!" - es
meggyozeskepp kisse hozzadorgolte az agyekat az agyhoz, mint aki eppen
uzekedik. A mozi hangosan rohogott, az elso sorokbol egy hatranyos
helyzetu nezotars kommentarja szerint Jack "most jol beszolt a csajnak".

Emlekezetem szerint a Kakukkfeszekben is az volt szamomra a
legelvezetesebb jelenet, amikor Jacket a vegen megfojtotta az indian.
Azota Jack Nicholson filmet nem nezek meg, amit lattam, igyekszem
elfelejteni.

Udv,

MF
+ - Felhojatek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Nincsenek jo hireim Pistanak. Vegigbongesztem az otthon fellelheto
szakirodalmat, es az adott stablistaju filmet nem talaltam meg (ez persze
meg nem jelent semmit:-), viszont megtalaltam a Felhojatek cimu filmet. Ez
csak annyiban stimmel, hogy Maar Gyula rendezte, es jatszik benne a Torocsik
Mari.

Udv:
Kerekes Peter

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS