Szervusztok, fejek!

	Kar, hogy csak Szucs Tamas volt vevo erre a temara, igy csak az o
megjegyzeseire reflektalhatok.

> >Sz. Tamas valaszaban - talan szandekosan - osszeteveszti a sajat
> >eletunkhoz valo alapveto viszonyulast a kulso meghatarozo
> >tenyezokkel, amelyek nem tolunk fuggnek.
> 
> De mi mas hatarozza meg a sajat viszonyulasunkat?

	Peldaul es elsosorban a gondolkodasunk. Es az akaratunk:
donthetunk arrol, hogy mihez hogyan viszonyulunk.


 Itt nem
> oppoziciorol, mint inkabb diszpoziciorol van szo - szerintem.

	Bocs, de ezt nem ertem. Kifejtened?



> > Iteletet viszont lehet mondani rola: esztetikait, etikait,
> >tenyiteletet. Onmagarol meg plane.  Arrol, hogy letezik-e a KAMPEC
> >pillanata, nincs empirikus ismeretunk, tehat nem mondhatjuk, hogy
> >nincs.
> 
> Erre inkabb a szavaiddal valaszolok kedves Tunde:
> 
> >Empirikus bizonyitek a tapasztalaton tulrol? Magad sem gondolhatod
> >komolyan. Maradjunk inkabb a filozofianal. Szeretem a raciot.
> 

	Valaszodbol az tunik ki szamomra, hogy ellentmondast talalsz a ket
szovegresz kozott, amit sajnos nekem nem sikerult felderitenem. Mutass ra,
kerlek, egyertelmuen, hogy ujragondolhassam.
	Talan en nem voltam masodjara eleg vilagos. Megprobalom
tisztazni. Arra gondoltam, hogy bizonyossagainkat altalaban vilagunkon
beluli elmenyeink tamasztjak ala. Tehat ellentmondasnak latszik az, hogy
biztos ismeretet szerezzunk egy vilagunkon kivuli leny letezeserol. (A
vilagunkon nemcsak a minket kozvetlenul korulovevo fizikai kornyezetet
ertem, hanem gondolkodasunkat is. Gondolkodasunk epp annyira a mienk, mint
tapasztalati erzeteink, es Isten ugyanugy transzcendens az utobbiakhoz,
mint az elobbihez kepest.) Ez mar a hit terulete, ahol nem az ervek
dontenek. A filozofia beszelhet a hitrol, de nem a hit targyarol.  


> >a halal utani elet lehetosegenek
> >felvillantasa, azaz a tulvilagi jutalom vagy buntetes igerete csak
> >azokat motivalja, akik ketsegbeesnek a veges let gondolatatol. Es ez
> >implicite azt is tartalmazza, hogy vannak olyanok, akik a veges
> >letben is kepesek ertelmet es erot talalni. Vagy csak es kizarolag
> >abban.
> 
> Itt tobb problemat is latok: elsosorban az AZAZ szo piszkal.

	Bocs, de en csak a kereszteny vallast ismerem valamennyire.
Viszont ugy velem, nem valtoztat mondanivalom lenyegen az, ha az AZAZ szot
a PELDAULlal helyettesitjuk.


 Masreszt
> a KETSEGBEESES fogalom remekul illusztralja azt a viszonyt, ami kozted
> es a _masvilag_, par excellence a spiritualis let kozott feszul (vagy
> lazul).

	Ha jol ertelmezem a megjegyzesedet, az olyasmire vonatkozik, ami
egyedul az en szemelyes ugyem, csak ram tartozik, es masnak a dolog
termeszetebol kifolyolag nem is hozzaferheto. Nem is nyilatkoztam erre
vonatkozoan, sot ugy erzem, hogy ezt felreteve, a leheto legsemlegesebben
fejeztem ki magam, tehat nem latom, mibol vontad le a fenti
kovetkeztetest.  Abbol, hogy ez egy FILOZOFIA nevu ujsag, szamomra ket
dolog kovetkezik: nyilvanos, tehat egy ennyire szemelyes ugynek nincs
helye benne; filozofia, ez hatarozza meg erveim jelleget. Sajnalom, de en
ilyen keretek kozott csak racionalisan tudok kommunikalni.
	Amugy pedig nem szeretnem, ha valaszom hosszusagat sertodottsegnek
ertelmezned, mert szo sincs ilyesmirol. Csak vilagos akartam lenni.
	Jut eszembe: te mit ertesz spiritualis leten?


 A halal fogalom  targyalasa nehezen kepzelheto el az altalad
> vagyott racionalista tetelekkel.

	Ha mar fogalomrol beszelunk, akkor igenis tehetunk rola racionalis
(es nem racionalista!) kijelenteseket.


 Ez egy impressziv tema, amit
> meghataroz a fent emlitett viszony, ami ketsegtelenul szubjektiv.

	Ez egy filozofiai tema, a filozofia egyk alapkerdese, amelyet
igenis lehet targyalni a szubjektiv viszony mellozesevel. Ezt az altalam
korabban felsorolt filozofusok peldaja bizonyitja.



> Ez egy a posteriori preszubpozicio. Egyebkent lazits.
	Nyugi, tok laza vagyok. De az erveles szigorusagarol nem vagyok
hajlando lemondani.


> >Epikurosz azonban a nyugodt elet, az ataraxia kedveert hajlando
> >elsikkasztani azt, hogy nemcsak tapasztalo es nemcsak onmagunkat
> >tapasztalo lenyek vagyunk. 
> 
> Csak egy megjegyzes: az ataraxia a LELEK nyugalmara vonatkozik. Az
> elet es a lelek fogalmat ebben az esetben annyiban fontos
> megkulonboztetni, hogy a halal (remelhetoleg) csak az egyikre
> vonatkozik. 
> 
	Ilyen szempontbol fontos. De el tudsz kepzelni egy nyugodt eletet
nyugodt lelek nelkul?


	Na, mara ennyit. Leljetek oromot a gondolkodasban, es keressetek a
boldogsagot!
Tunde voltam