------------------------------------------ -- EZ A SZÁM CSAK TEXT FORMÁBAN LÉTEZIK -- ------------------------------------------ Date: Tue Mar 3 00:52:44 EST 1992 Subject: *** FORUM *** #506 Tartalomjegyzek: ---------------- Felado : csorna@phyv01.phy.vanderbilt.edu Temakor: Kulpolitikai strategia 2 ( 48 sor ) Felado : pellioni@pioneer.arc.nasa.gov Temakor: Kulpolitika ( 65 sor ) =============================================== Felado : csorna@phyv01.phy.vanderbilt.edu Temakor: Kulpolitikai strategia 2 ( 48 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves AJP! AJP= Andras (Pellionisz), Jozsi (Pannon), Pal (Hidas) A helyzet nagyon zavaros mert alakuloban van. Jo lenne atlatni a hosszu tavu "trend"-eket, hiszen akkor konnyeben lehetne latni kiutat a "kutyaszoritobol". Jo lenne, ha vazolni tudnank kulonbozo "scenariokat", a kovetkezo 50 evre, s valoszinuseget adni mindegyik "scenario"-nak (meg ha nem is tudunk egyeterteni az ertekeken). Persze ez nehez lesz, hiszen mindegyikunknek megvan a sajat kedvenc "scenarioja", amit nyilvan tulertekelunk. Nos, mivel Amerika kulcspozicioban van, bedobok harom modelt az amerikai kulpolitika iranyaival kapcsolatban. Scenario #1 (70 % valoszinuseg) _ 1990-2040 Amerika folytatja a jelenlegi politikajat; azaz elovigyazatos, talan felenk, mindig arra igyekszik hatni, hogy a status quo ne valtozzek. Egyensulyban akarja tartani Europat, valtja a kedvelt partnereit aszerint hogy melyiket kell fekezni. Egy lassu, de hatasos gazdasagi es tarsadalmi reform alapjan vissza nyeri a poziciojat mint a masik ket kibontakozoban levo szuperhatalommal "egyenlo" partner a kozgazdasagban, ellenben ennek az ara egy erosen csokentett hadero. Scenario #2 (15 % valoszinuseg) _ 1990-2040 Amerika izolacioba vonul. Rajon, hogy nem tud sikeresen versenyezni a japan es nemet gazdasaggal, tehat sajat tarsadalmaban muszaj strukturalis valtozasokat letrehozni. Belso zavarok, foleg a kisebbseg politikaval kapcsolatban, nehezze teszik az orszag kormanyzasat. A kormanynak nincs ideje a kulpolitikat melyen tanulmanyozni, ellenben eberen figyeli, hogy van-e alkalom a belso feszultsegekrol elterelni a figyelmet, egy-egy latvanyos kulpolitikai akcioval. Scenario #3 (15 % valoszinuseg) _ 1990-2040 Amerika erosen aktivista programot indit. Gazdasagi erejet nem csak belso valtozasokkal akarja novelni, hanem aktivan elosegiti a politikai zavarokat Europaban es Azsiaban, avval a cellal, hogy gyengitse az ellene versenyzoket. Az instabilitas, ami ebbol szarmazik, eles ellenteteket provokal Europaban. A regi problemak folebrednek, es a veszekedesbol eloszor civil, aztan katonai osszecsapasok keletkeznek. Javaslom, hogy e harom lehetoseg kereteben, egyenkent vazoljuk, hogy merre mehet a vilag. Persze, nem varom hogy szo nelkul elfogadjatok az elobbit, hiszen miert pont csak harom lehetoseg van? Igy hat eloszor beszeljuk meg a lehetseges amerikai scenariokat, utana dolgozzuk ki, hogyan hathatnak azok Europara, aztan nezzuk meg mik a magyar politikai lehetosegek. Udv. Pista =============================================== Felado : pellioni@pioneer.arc.nasa.gov Temakor: Kulpolitika ( 65 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Hidas Pal ! Irod, (a M.o. es USA kozti kapcsolatrol) hogy "Ugy gondolom, te egy olyanfajta status kijarasara gondolsz, mint ami- lyenben pl. Izrael van, aki szinten nem csak gazdasagi szempontok miatt fontos az Egyesult Allamoknak, hanem egy hidfo is". Nem jol gondolod, ha (amugy is torz) analogiakrol van szo, akkor sokkal kevesbe Izraelt latnam fontos modellnek, mint inkabb a IIVH utani Nemetorszagot. (Izraelt mar csak azert sem, mert abban pl. egyaltalan nem ertek egyet veled, hogy Izrael "gazdasagi szempontok miatt fontos" az USA-nak; e kisallamnak elhanyagolhato a gazdasagi jelentosege Amerikanak.) Bar a "nemet" analogiat is csak "kvalifikaciokkal" tartom jobbnak, megis inkabb all ez rajuk, hogy "Amerika egy politikai entitas leve- resekor a sajat kepere valo ujjaepites es jovendo partnerkepzes celjabol hajlando sokoldalu szovetsegre lepni egy regio kulcs- allamaval". A IIVH utan a levert entitas a nacizmus volt, most a kommunizmus, a regio akkor Nyugateuropa volt, most Kozep(kelet) Europa, a kulcsallam Nemetorszag volt, most M.o. LEHETNE. Mar miert lenne erdeke Amerikanak egy kulcsallam ebben a regioban, es miert lehetne az Magyarorszag? (a) Az elso kerdesre eleg trivialis a valasz: nem ketseges hogy a kommunizmus utodallamai jelentekeny geopolitikai regiova fogjak kinoni magukat, igy SAJAT JOGUKON IS fontosak lesznek mint piac, gazdasagi versenytars es kooperalo fel, es politikai entitas, ugyanakkor a megvaltozott vilagban Amerikanak igen fontos erdeke fuzodik ahhoz hogy Keleteuropa ne feltetlenul az EC terjeszkedesi terulete legyen, hanem annak inkabb egy kicsit "ellenlabasa". Ez meg akkor is fontos volna az EC-Japan-USA haromszogu versenyben, ha az EC harmonikus volna, de ha egy "Nemet Europa" kristalyosodik ki, az hasonlokeppen alig megengedheto volna, mint egy Hitleri Europa, vagy Szaddami Kozel Kelet. (b) Miert lehetne ez M.o.? Talan azert, mert a tobbi utodallam MEG KEVESBE alkalmas e szerepkorre. Lengyelorszag azert mert gazdasaga igen gyenge, tomege viszont nagy (Amerikanak egy gyorsan felfuttathato entitas elony), balkani orszagok geopolitikai periferikussagok miatt nem, Ukrajna es tobbi xSzu allamok pedig a belso instabilitasok igen nagy foka miatt nem. Egyetlen komoly versenytars Cseh-szlovakia, ami viszont a kotojel es a maris tulnyomo nemet-orientacio miatt, ES TALAN A CSEHSZLOVAK-USA EMIGRACIO MEG MAGYARNAL IS KISEBB SULYA MIATT kedvezotlenebb s ez esetben talan javunkra billenne a merleg. Ugyancsak alapvetoen nem ertek egyet abban, hogy "nemet kiarusitas" illetve "amerikai kiarusitas" kozott kellene dontenunk. Szerintem a magyar kulpolitikai hagyomanynak inkabb hibaja mint erenye a "teljes elkotelezettsegre" valo hajlam, akar az osztrakok, akar a nemetek, akar az oroszok "mellett". Mindig volt sok "tullihego", insecure, az egeszseges onbizalomnak valamelyest hianyaban levo reteg amely nagyobb biztonsagban erezte magat egy "lojalis" es sajat magat felado "csatlosi" viszonyban, mintsem hogy egy KIEGYENSULYOZOTT, tobboldalu szovetsegrendszerre torekedjek. (Amihez persze hozzajarult hogy BIPOLARIS geopolitikai szituaciokban kiegyensulyozottsagrol hasonlokeppen nem lehetett szo mint pl. Romaniaban, ahol a legvadabb fasizmusbol legvadabb kommunizmusba valo atcsapas jott csak szoba EGESZSEGES SAJAT ENTITAS kialakitasa nelkul). A jelenlegi HAROMPOLUSU vilag (USA, JAPAN, EC), plusz kozelsegunk az xSzu entitashoz MOST olyan lehetoseget adott kezunkbe, hogy talan Matyas kiraly ota eloszor egy KIEGYENSULYOZOTT tobbpolusu, EC/Nemetorszaghoz, Japanhoz es USA-hoz NAGYJABOL HASONLO SULLYAL VALO KULPOLITIKAI relacio hozhato letre, PONTOSAN ANELKUL, HOGY A B A R M E L Y I K fele valo kiarusitast TUDATOSAN ES IDEJEBEN el lehessen kerulni! (Utobbi is egy pelda arra, hogy NEM az izraeli modellt javaslom,