Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX OTTHON 183
Copyright (C) HIX
1994-06-04
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Itthonrol (mind)  77 sor     (cikkei)

+ - Itthonrol (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Folytatas

Gere Istvan: Ujra itthon (Elet es Irodalom 1994. majus 27.)

                                ***
                                
 Bizonyara jartak mar ugy, hogy valaki felajanlotta a kocsijat onoknek -
elviszlek, leteszlek, ugyis arramegyek -, s aztan mindenfele bonyodalmak 
kovetkeztek, hol az autoval, hol a soforrel magaval. Ilyenkor meg a 
legegyszerubb stoppolasnal, egy segitokesz idegennel szemben is kinos lenne 
angolosan lelepni, hat meg ha az ember regi ismeroserol van szo. 
Szakasztott igy jartam a megerkezesunk utana harmadik heten. - Eppen arra 
megyek, csak egy pillanatra kell beugranom a korhazba, hogy atvegyek es 
leadjak valamit, legalabb addig is dumalunk - mondta ismerosom, s en 
konnyelmuen csatlakoztam hozza.
 Egy korhaz valoszinuleg mindenki szamara nyomaszto, annak kulonosen, akit 
josorsa nem kimel meg tole, hogy szemelyes tapasztalatokat is szerezzen, 
de az olyannak is (mint en), aki eppen mostanaban tanulta meg, hogyan kell 
a tablettat feltorni az orvossagos uveg falan, s ki "egy-egy furcsa 
szivdobbanasra meghokol remegve" (majdnem Pakolitz), dehat arrol nem is 
volt szo, hogy en is megyek. Egyszer csak benn voltam. Baratom kinyujtott 
egy huszast a portasnak, s mar benn is pofogtunk a korhaz teruleten. - 
Latogataskor nem szoktam bejonni, de most ugyis gyorsan vegzunk - nezett 
ram, valoszinuleg megsejtett valamit rosszallasombol.
 Nem ugy lett. A zarojelentes (vagy mi), amit elozo napra igertek, aztan 
elozo nap a baratomat arra kertek, hogy ma jojjon erte -, meg nem keszult 
el, de par perc mulva gepeltek, viszont nem talaltak a foorvost, akinek 
ala kellett irni. Varakozas kozben a baratom elmeselte, hogy utolso 
latogataskor  a noverszobabol elloptak az egyik nover taskajat, benne 
egesz - szanalmas osszegnek tuno, de ellopni megis erdemes fizetesevel 
egyutt. Van ugyan latogatasi ido, de szinte senki nem tartja be, s 
eldonthetetlen, hogy ez jo vagy rossz a a betegek szamara.
 Innen a proszekturara kellett mennunk, ahol a boncmesternek leadta a 
ruhat, amelyben az elhunytat a krematoriumba szallitjak. Amig itt 
varakoztunk, a vekony uvegfalon at onkentelenul is vegighallgattuk 
valakinek a szabadkozasat, miszerint az elhunytnak van ugye szebb oltonye 
is, de igazabol ezt a kopottat szerette. A boncmester keszseges volt es 
elozekeny (altalaban mindenki), a kozolte velunk, hogy a boncolas 
mellozesehez - amit kulon nyomtatvanyon kervenyeztunk - a foigazgato 
engedelye szukseges, ugyhogy forduljunk az emeleten levo 
adminisztraciohoz. Fordultunk, de ott is tobben vartak, s egy feketebe 
oltozott holgy szamunkra is rogvest kifejtette - nyilvan helytallo - 
velemenyet arrol, hogy ma mar meghalni sem erdemes - eltekintve egy 
szereny igenyu temetes otvenezer forintra rugo koltsegeitol, es meg 
Canossat is jarnak a hozzatartozokkal. Itt megtudtuk azt is, hogy az 
onkormanyzat haromezer forinttal hozzajarul egy helykimelo, hamvasztasos 
temetes megrendezesehez, de ezt az osszeget majd utolag kell kulon 
nyomtatvanyon kerelmezni. Az egesz paksametat atvittuk a foigazgatosagra, 
ahol a korhaz tekintelyes kinezetu igazgatoinak es foorvosainak 
bekeretezett kepei fogadtak, valamint nehany, mar szinte ismeros sorstars, 
szinten nagy gyalogosok es varakozomuveszek, es egy nagyon kedves 
titkarno, aki rovid varakozas utan gyorsan elintezett mindent, s mar 
mehettunk is vissza a proszekturara, ahonnan atkuldtek a betegfelveteli 
irodaba.Ott is mindenki kedves volt - alig kellett varni -, reszvetuket 
nyilvanitottak, es szamitogepes rendszerbe taplaltak szomorusagunkat: 
meggyozodtek rola, hogy ebben a modern nyilvantartasban valoban szerepel 
az illeto elhunyt szemely, s kiallitottak a halotti bizonyitvanyt, 
amelynek birtokaban mar mehettunk is vissza a proszekturara, hogy a 
temetes reszleteirol targyaljunk. Menet kozben immar tapasztaltan 
igazithattuk el azt a par sapadt embert, aki kezeben kis motyojaval 
riadtan lezengett a korhaz tagas udvaran, a proszekturat, a 
foigazgatosagot es a betegfelveteli irodat keresve.
 Lehet, hogy ennyi ido alatt ketszer is hazaertem volna gyalog, viszont 
akkor valoszinuleg keson ertesulok arrol, hogy meghalni manapsag nemcsak a 
magas temetesi koltsegek miatt, de a rokonsag erdekeben sem erdemes. Csak 
azt nem ertettem, hogy ha az erintetteknek egyetlen egyszer kell alairniuk, 
miert veluk jatszatjak el a kuldonc szerepet?
 No jo. Csak egy honapja vagyunk itthon. Meg valami szep is tortenhet. 
Vannak jelek. Peldaul: szemmel lathato, hogy mukodik a demokracia, 
idonkent le lehet valtani, aki tul sokat kepzel magarol, aki mar degeszre 
zabalta magat a hatalombol, aki anakronisztikus vagyait tukmalna a 
torvenyalkotokra, s talan azt is ki lehet majd szorni belole, aki csak 
most tatana a szajat nagy harapasra.                                        
      

                                   
                                                  Tunde

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS