Kedves SZALON olvasok!
A SZALON 129. szamaban megkisereltem a NEMZET es a HAZA, a mai politikai
frazeologiaban annyira eloszeretettel hasznalt fogalmait a politika oldalarol
megkozeliteni. Azt nem hangsulyoztam ki: ezek a fogalmak szamomra a politikai
szohasznalataban jelentik azt, amit ott leirtam.
Termeszetesen teljesen egyetertek Papp Sanyi megfogalmazasaval. Szamomra,
magan ember szamara a HAZA hasonlo jelentessel bir, mint szamara. Eletem
szintere, szulohelyem, a korulottem elo kozosseggel, mint NEMZETtel egyetem-
ben.
Amit elozo irasomban hangsulyozni akartam (de ugy latom, hogy igazan nem si-
kerult), a politikusok amikor ezeket a fogalmakat a zaszlojukra tuzik elso-
sorban megkulonboztetes celjabol teszik. Aki HISZ benne, aki KOVETI, az OK,
aki nem az megkulonboztetetten negativ. Ezt a lenyeget latom a kerdesben.
Most nezzuk meg a DEMOKRACIA fogalmat. Mit jelent politikai ertelemben, mi is
az igazi jelentese es hogyan fugghet ossze a NEMZET, a HAZA es esetleg mas
ideologiai fogalommal (pl. KERESZTENY, ISZLAM, stb.).
Eredeti ertelmeben a szo nepakaratot jelolt es a gorog varosallamokban az
allampolgarok azon jogat, hogy beleszolhattak sorsuk iranyitasaban. Varos
allamrol van szo, ahol az erdekek viszonylag kis szamu egyenre krolatozod-
tak, ezert meg elkepzelheto, hogy a kozosseg erdekei egybeestek a tobbseg
erdekeivel. A demokratikus jog az volt, hogy barki elmondhatta a velemenyet
es azutan a feltett problemaban a tobbsegi szavazat dontott.
Nezzuk meg, hogy milyen kerdesekben NEM dontott a tobbseg: feltehetoen
hit kerdesekben, feltehetoen ideologiai, filozofiai kerdesekben, feltehe-
toen a szomszed allam belso eletet tekintve, marcsak azert sem, mert erre
adott valaszuk, a varosallam jellegenel fogva nagyjabol egysegesen azonos
lehetett.
Most tagitsuk ki a kort nagyobb egysegre. Tetelezzuk fel, hogy ket varosal-
lam egyesul es azutan megvitatjak, hogy kinek az erdekei ervenyesuljenek.
Demokraciaban ugy velhetnenk, hogy mindket varosallam lokalis erdeke szaba-
don ervenyesulhet. Tegyuk fel, hogy az egyik allam polgarai Baal isten, a
masike Zeusz hivok voltak. Eldontheti-e a kerdest a ket allam polgarainak
tobbsegi szavazasa? Tegyuk fel, hogy az egyik varosban a kek szint szerettek,
a masikban a feheret. Eldontheti a tobbseg, hogy melyik szin a szebb?
Itt a gondom a hazai tobbsegi demokraciaval. Marcsak nem is a tobbseg dont,
hanem a lakossag kvazi tobbsegevel megvalasztott kepviselok a partjuk vezete-
se altal elfogadott politikai iranymutatasok szerint dontenek. Tipikus pelda
erre a media elnokok meghallgtatasa volt: fuggetlenul attol, hogy mit mondanak,
kit gyoznek meg a sajat igazukrol, a dontes mar az ulesterembe erkezesuk elott
megvolt, a tobbsegben levok a partjuktol megkaptak az ukaszt: alkalmatlan! Ez
demokratikus? Formailag igen, tartalmilag tokeletesen antidemokratikus.
Most vizsgaljuk meg, hogy az ilyen tipusu demokracia mekkora politikai bukfen-
cekre kepes. Itt van pl. az MDF. Indul a valasztasokon, kepviseloi a szemelyes
szimpatiajukon, esetleg beigert gazdasagi programjukkal, a volt rendszer bu-
noseinek szamonkeresevel, stb. nyernek. Mellekesen emlegetik, hogy ok kepvise-
lik a kereszteny nemzetiseget is. Most a valaszto mire adja a voksat? Elso-
sorban az igeretekre. Persze, vannak, akik hituk szerint valasztanak, vannak,
akik egy-egy ember nepszeruseget terjesztik ki. Sokszinu a palette. Az MDF
a parlamenti helyek harmincegynehany (nem emlekszem a pontos samra) szazalekat
megnyeri. Tobbseg? A fraszt! Koalicio jon, igy mar kvazi tobbsege van. De a
koalicioban o kepviseli a legnagyobb aranyszamot, ergo az o akarata ervenyesul.
Lathato, kevesebb, mint 40% es mar o a tobbseg kepviseloje. Hagyjan, de erre
elojon az ideologiai kerdessel: a magyar nep hatarozott kivansaga, hogy a ke-
reszteny nemzetiseg szellemeben tevekenykedjen a kormany. Igaz ez? Egy fraszt!
A kereszteny nemzetiseg szellemeben valo cselekves, ahogy az elozo levelemben
kimutatni szandekoztam, eleve megosztja a lakossagot. Tenykent kell elfogadni,
hogy egy orszagnak hatarai vannak es mindenki, aki azokon belul el, az orszag
polgara (leszamitva a vendegeket) es egyarant hozajarul adojaval az orszag
gazdasagi eletehez es egyarant joga van az emberi elethez es az egyenlo alapu
elbiralashoz. Ez pedig akkor, ha az orszag politikai vezetese baremifele ideo-
logiat, barmifele hovatartozast deklaral, serti a nem a deklaracio ala tarto-
zo polgarok erdekeit. Az orszag teruleten ohatatlanul megoszlik a nep kultura-
ja, hite, ideologiai, politikai felfogasa es ez nem lehet jogokban kifejezett
merce. Ergo, ezekben a kerdesekben (ki az igaz hivo, melyik az igaz politikai
elv, melyik nemzetiseg az igazi, aminek a nyelve a megvalto, stb.) nem lehet
demokratikus dontes kerdese (l. fentebb a ket varosallam kerdeset). Megitelesem
szerint, allami politika szintjere emelt ideologia, nemzeti frazeologia barme-
lyike kizarja a demokratikus mukodest.
Marpedig kinek-kinek a hazaja altalaban az ahol szuletett, ahol felnott, ahova
erzelmi szalai massziv kotel fomaban kotik. Ezek a fogalmak, ha politikai
szferaba keulnek arra kenyszeritik a heterogenitast, hogy takarodjon onnan.
Erre ertettem azt, hogy maris dorognek a fegyverek.
Hogy az eppen aktualis politikai vezetesnek miert jok ezek a nem kelloen
tisztazott es foleg erzelmi hurokat pengeto fogalmak? Roppant egyszeru:
megtakaritja nekik az igazi problemakkal valo foglalkozas faradsagat es az er-
zelmi hurokon valo jatszas rengeteg dolgot felerosithet, athangolhat, masfel
fordithat es esetleg hatalmat biztosit olyanoknak, akik arra alkalmatlanok.
Ezzel nem akarom azt mondani, hogy a hatalom jelenlegi birtokosai erre alkal-
matlanok, ez tavol alljon tolem. Sajnos, minthogy erzelmi hurokat pengetnek,
bennem is az pendul meg es a negativ, disszonans hurok hangja eltereli a fi-
gyelmem a realitasokrol es lehet, hogy ezek miatt vagyok keptelen a jelenle-
gi kormany politikajat, tetteit egyertelmuen pozitivnak latni.
Udvozlettel: Cser Ferenc
|
