Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1092
Copyright (C) HIX
2000-04-19
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 re re inflacio (mind)  15 sor     (cikkei)
2 celszeru rendszerek (mind)  129 sor     (cikkei)
3 pszichologia elokeszitos lista (mind)  14 sor     (cikkei)
4 Re: pozitiv szelekcio (mind)  59 sor     (cikkei)
5 Re: Szaporodas (mind)  23 sor     (cikkei)
6 Re: Szinvakok es miertek (mind)  44 sor     (cikkei)
7 Re: hajos feladvany (mind)  18 sor     (cikkei)
8 celszeru rendszerek (mind)  17 sor     (cikkei)
9 RE: legkorok ??? (mind)  43 sor     (cikkei)
10 Re: elo, nem elo (mind)  20 sor     (cikkei)
11 Re: hid (mind)  8 sor     (cikkei)
12 Re: mikrorendszerek (mind)  46 sor     (cikkei)
13 Oregedes (mind)  26 sor     (cikkei)
14 Re: Szaporodas (mind)  8 sor     (cikkei)

+ - re re inflacio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Udv,
A specialis relativitaselmelet allitja hogy a feny sebessegenel nincs
nagyobb sebesseg. (Ha ezt nem tesszuk fel akkor a multunkba uzenhetnenk,
konnyu logikai ellentmondasokra jutni..) Mivel mint allitottad ami a spec.
rel.-ben igaz az igaz az alt. relben is ezert gondoltam problemasnak az
allitasod ami szerint alt.. rel szerint lehet a feny sebessegenel nagyobbat
is csinalni... (Azt hogy ellentmondanak csak ilyen ertelemben ertettem,
illetve nem ertettem!)
Az energia es ezen keresztul a tomeg viszont azert erdekelt mert ugy erzem
annak a teret is gorbitenie kellene (alt rel szerint) es ezt talan meg
messzirol is eszlelni lehet a 'gravitacio'-n keresztul...(Erre mar nem
eskudnek meg mert az alt relt nem ismerem elegge.. Persze itt is csak a feny
sebesseg elereseig erzek problemat!)
Tenyleg, hogy is van ez?
Laci
+ - celszeru rendszerek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szilagyi Andras:
>Kerdeznek valamit: elo-e az a robot, amelyik nagy szamu es bonyolult
>algoritmussal van felszerelve ahhoz, hogy az ot ert kornyezeti hatasokra
>valamilyen modon reagaljon? Nem is kell tul bonyolult dologra gondolni,
>pl. erzekelje mozgo targy kozeledeset, homersekletvaltozast, stb.

Termeszetesen nem elok. Amiket felsorolsz, soha nem jottek volna letre
'maguktol', mind celtudatos emberi munka termeke. Azert csinaljuk oket, hogy
valamilyen 'celt' szolgaljanak. Melto, hogy ennek megfeleloen celszeruek is
legyenek. (Nem panaszkent mondom, de ezt az ervet kb. 17-szer elmondtam az
utobbi felevben. Ennyire erthetetlen lenne?)

>Elso
>ranezesre ez is celszeruen viselkedik. Szet kell szedni, s csak akkor
>fogunk rajonni, hogy ez csupan egy jol beprogramozott robot.
A ket tulajdonsag (celszeru viselkedes - beprogramozottsag) egyaltalan nem zarj
a
ki, sot feltetelezi egymast. Az elettelen vilagban, programozottsag nelkul,
celszeru viselkedes nem letezik.

>Az allatokat vajon mi kulonbozteti meg jol beprogramozott robotoktol? Es a
>gombat egy muanyaggombatol?
Pl az, hogy nem tudjak eloallitani az utodaikat, es egy sor mas egyeb.

>A kutya bundajanak OKA volt a hideg. Azok a kolykok nem
>fagytak meg es ertek meg a szaporodokepes kort, amelyeknek vastagabb
>volt a bundajuk, mint a tarsaike.
A biologiai evoluciohoz vegkepp nem ertek. Nem szivesen mennek bele ilyen
vitaba, mert a legrovidebb hozzaszolas is nagy energiamba, utanjarasba kerulne.
Egy biztos: az evoluciobol a 'tulelesi' torekvest kikuszobolni nem lehet.
Az allatok celszerusegere alljon itt egy sokkal egyszerubb pelda: A szomja kuty
a
odaszalad a patakhoz, es iszik. Ennek a cselekmkenysornak minden mozzanata az
elet fenntartasat szolgalja. Mar maga az, hogy szomjusagot erez, vagyis jelzest
kap, hogy folyadekra van szuksege a szervezetenek. Aztan a tajekozodas, ahogy a
z
innivalot keresi a kornyezete szamtalan eleme kozott.  Aztan az izommunka, az
ehhez szukseges kaloria, a veraram, ami ezt az izomsejtekhez juttatja, es igy
tovabb, es igy tovabb.
Bevallom oszinten, nem ertem, miert kuzdotok ennyire a celszeru viselkedes
feltetelezese ellen.  Akkor a fajfenntartasi, es a tulelesi torekves micsoda?
Nem letezik?

>a termeszeti jelensegek celsagi megfogalmazasa nem helyes.
Egy meteorologiai esemenynel ez igaz. Ha elo rendszerekre vonatkoztatod, akkor
nagy baj van, mert mi rengetek helytelen fogalmazast teszunk. Sot, mondhatjuk,
fogalmunk sincs az elo rendszerekrol, mert mi a viselkedesuk ertelmezese soran
mindig a celszeruseget feltetelezzuk. Gondolj csak pl. az immunrendszerre. Hogy
lehetne azt ertelmezni oksagi elven?

>Aki ennek ellenkezojet allitja, annak szamot kell adnia errol a
>szellemrol, es ra kell mutatnia a tulajdonsagaira, illetve fogalmazza
>meg azt a legfobb CELT, ami szerinte az elovilag celja.
Alig varom mar, hogy tovabb lephessunk, es elojohessek a tervezett sorozat
masodik reszevel. Az pontosan errol szolna.

>A tuleles nem
>lehet cel, legfeljebb eszkoz.
Ezek szerint akkor megis csak elfogadod a tuleles tenyet? Ez esetben be is
fejezhetjuk a vitat.

Udvozlettel: Gyiran Istvan
================

 irta:

>Egy pelda:
>Ha egy noveny levelet elkezdi ragni egy hernyo, akkor a sejtmembranbol
>felszabadulo lipidek oxidaciojaval oxylipinek kepzodnek. Az oxylipinek
>beinditanak egy jelzolancot, amely jazminsav termelesehez vezet. A
>jazminsav aztan, mivel konnyen parolog, eljut a noveny tobbi sejtjehez is
>es ott olyan geneket kapcsol be, amelyek segitenek a rovar elleni
>vedekezesben. Pl. proteazgatlokat, hogy a hernyo emesztorendszeret
>gatoljak. Tehat a noveny genomjaban van egy modell, hogyha oxylipinek
>jelennek meg a sejtekben, akkor az rovarragast jelent es proteazgatlokat
>kell termelni, hogy vedekezhessen.

Koszonjuk Gabor a szep peldat az elovilag lenyugozo szervezettsegerol. Az
ismertetett pelda ertelme az, hogy a novenyek a tulelesuk erdekben vedekeznek a
kartevok ellen.

>De ha kozvetlenul jazminsavval kezeljuk a novenyt, az akkor is fog
>proteazgatlokat termelni, de mivel ekkor hernyo nincs jelen, ez teljesen
>_celtalan_ es felesleges lesz.
Ez azt jelenti, hogy a noveny reakcioideje egy kicsit hosszu, ezert konnyen be
tudjuk csapni oket. Gondolom, ha nehany ezer (vagy inkabb nehany szazezer?) evi
g
kimeletesen kezelgetnenk, kivaltanank valamilyen ertelmes reakciot.

>Szerinted, Istvan akkor miert is van oregedes es halal? Hol van itt a
>tulelesre valo torekves?

Az oregedes es a halal az elettel ellentetes jelensegek. Ebben a vilagban az el
o
rendszereknek az anyag kimeletlen leepulesi kenyszerevel szemben kell
fennallnia. Ideig-oraig az elo szervezet fejlodhet a leepulo anyagvilag
elleneben, de elobb-utobb elfarad. Ezen a foldon nincs orokelet.

Udvozlettel: Gyiran Istvan
===========

>Ha a cel kituzoje nem mutatkozik ill. nem nyilatkozik, akkor
>a celzatossag ellenorizhetetlen, es marad a kenyszerekre
>visszavezetes - kenyszeru lehetosege.
A celszeru viselkedes tenyenek megallpitasahoz nem kell latnunk azt, aki a celt
kituzte. Elegendo a celt latni es megfogalmazni. A kenyszerekre torteno
visszavezetes pedig elobb-utobb elakad. Legkesobb az elo-elettelen atmenetnel.
Ott mar ertelmes, ellenorizheto allitast tenni nem tudunk, csak homalyos
feltetelezeseket.

>Inkabb orokolt program ez, mely erosen kenyszerit a lelekzetvetelre,
>a taplalkozasra, a fajfenntartasra, a vedekezesre.
>Az eletet biztosito ezen feltetelek meglete eseten van csak tuleles,
>mely cel helyett akar kenyszerpalyanak is tekintheto.

Nem gyozom hangsulyozni: A 'tuleles' fogalom kifejezetten idodimenziot is
magaban foglalo kategoria. Ez minden allitasom alapja. A 'tuleles' fogalma csak
negydimenzioban ertelmezheto. Ez az, ami az elettelen rendszereknel nyomokban
sem latszik, az elokben pedig mindegyiknel megvan.

>Vegre, nagynehezen sikerult felszinre hoznom - mibol is
>fakadt az a gondolatom, hogy a celszeruseg modellezokepesseget feltetelez,
Vegulis egyet kell ertenem abban, hogy a celszeruseg feltetlenul valamilyen
modellezessel kell, hogy parosuljon, amelyet a rendszer a kornyezetrol alkot
ahhoz, hogy tajekozodni tudjon benne. De ha belegondolsz, a modell epites is
valamilyen celszeruseget feltetelez. Veletlenszeruen csak nem jon letre
ilyesemi. Nem?

Udvozlettel: Gyiran Istvan
+ - pszichologia elokeszitos lista (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

A pszichologia felvetelire jelentkezok felkeszuleset segitendo inditottunk
egy onkepzos listat. Celunk, hogy megtargyaljuk a problematikusnak tuno
teruleteket, ill. egymasnak olyan kerdeseket tegyunk fel, melyek
segitsegevel kiderulhetnek a hianyossagok.

Az alabbi cimen lehet jelentkezni: 
A levelnek ezt kell tartalmaznia: subscribe pszichojel

Varunk minden erdeklodot es leendo pszichologia hallgatot! :)

Udv,
Tamas
+ - Re: pozitiv szelekcio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 wrote:

> _HA_ az intelligencia valoban tulnyomoreszt orokletes dolog. Olvasmanyaim
> szerint ez egyre jobban beigazolodik, pontosabban az intelligencian a
> kornyezet csak rontani tud, javitani nem. A rossz szocialis korulmenyek
> tipikusan kisebb szorasu es alacsonyabb varhato erteku IQ-eloszlast
> eredmenyeznek, mig a jo szocialis korulmenyek nagy szorasu es magasabb
> varhato erteku eloszlast. Az en interpretaciom erre a jelensegre az, hogy
> az intelligencia genjei "serulekenyek": konnyu elrontani es lehetetlen
> javitani, ezert _paradox_modon_ megis erosen fugg a szocialis helyzettol
> az amugy 100% oroklott intelligencia, az igazi baj itt van (sok latens
> intelligens ember elveszik mar gyerekkoraban)
> 
> Alternativ magyarazatokra kivancsi vagyok.

Nem alternativ magyarazat olyan ertelemben hogy nem igazan mondok neked
ellen, de a "paradox modon"-t kiszednem a szovegbol... A jelenlegi
tarsadalmi rendszer elosegit egy bizonyos szegregaciot: amennyiben a
szulok "benne vannak a rendszerben" (ertsd hosszas tanulmanyokat
folytattak stb), a gyermekeiknek nagyobb eselyuk van benn maradni mint a
tobbieknek bekerulni, es ezt intelligenciatol viszonylag fuggetlenul.
Ugyanis a diplomas szulok megengedhetik maguknak hogy a gyermekuket jo
iskolaba irathassak, magasabb celt tuzhessenek ki elejuk stb. Ezzel
szemben, a rossz szocialis korulmenyek kozott elo szulo nem kepes ilyen
szintu nevelest biztositani a gyermekenek (es kulturalis kulonbsegek
miatt talan nem is akar). Itt nem csak az iskolarol beszelek: egy
egyetemi tanar otthon is maskepp neveli a gyermeket mint egy
mesterember, sokkal tobb altalanos ismeretet nyujtva.

Amennyiben ezek a feltetelezesek igazak, nem meglepo az IQ eredmenyek
altalad emlitett eloszlasa, hiszen az IQ tesztek egy bizonyos fajta, a
neveles soran megszerzett gondolkodasmodot mernek mint intelligenciat. A
szorasbeli kulonbseg onnan adodna, hogy egy "buta" gyermek jo nevelessel
is nehezen halad, mig egy "okos" gyermek gyenge minosegu nevelessel
leszorithato (az IQ teszt szempontjabol!) a "buta" melle.

Es egyre jobban meggyozodok hogy a szegregacio letezik, foleg egy
annyira elitista tarsadalomban mint peldaul a francia, ahol az elit
(fo)iskolakba valo bekerules talan legfontosabb feltetele a nagyon magas
szintu altalanos kultura (es nem eleg egy bizonyos terulet ismerete).
Nyilvanvalonak tunik hogy egy ilyen altalanos kulturat sokkal konnyebben
biztosit egy anyagi gondoktol mentes, es maga is jo kulturaval
rendelkezo szulo.

Szoval az en meglatasom az lenne, hogy a jelenleg alkalmazott modszerek
(IQ teszt, tarsadalmi statusz stb) nem "az" intelligenciat merik (mi is
az intelligencia definicioja?). Szerintem ha valaki egesz eleteben IQ
teszteket csinal, annyira bele fog ivodni annak specialis
gondolkodasmodja, hogy szuperintelligens eredmenyeket fog kihozni.
Viszont a rosszul nevelt egyen "valodi" intelligenciaja nem csokken (a
"gen" nem serul), igy az o gyermekei ugyanolyan valoszinuseggel lesznek
intelligensek mint a jol nevelte - de ugyanugy kevesebb eselyuk lesz
megfelelni az intelligencia definiciojanak mint a szuleiknek volt,
hiszen ezt a definiciot a tarsadalom "jol nevelt" resze talalta ki,
sajat maga szamara.

Udv, Sandor
-- 
SuSE 6.2, 2.2.14
+ - Re: Szaporodas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 wrote:

> > Vegyuk a legnagyobb eselyu eseteket, amikor 2 utodja van a paroknak, azaz a
> > populacio letszama nem valtozik. <<<
> > Ha megerik a nagypapa kort, akkor valtozik.
> Csak akkor, ha az utodok generaciorol generaciora tovabb vagy kevesebbet
> elnek, mint a szuleik. Ha minden egyed kb. azonos kort er meg, akkor nem.<<<
> 
> Ezt most nem ertem, lehet csak tompa vagyok, de a baci is csak 1 utodot
> csinal, mikor osztodik, megis elszaporodik. Vagy mit ertunk utodon?

Vagy ugy tekinted hogy utana ujra osztodik (tehat megint lesz utodja),
vagy ugy hogy ket utodot hoz letre. Egyik esetben sem teljesul az
emlitett feltetel (egy szulo - egy utod, es mindezt egyszeri
alkalommal!).

Ha a bacifamilia minden tagja (azonos es) veges ideig el, es csak
egyszer osztodik, akkor az elso generacio kihalasaig a telep novekszik,
es utana allando marad.

Udv, Sandor
-- 
SuSE 6.2, 2.2.14
+ - Re: Szinvakok es miertek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szilagyi Andras wrote:

> A masik megjegyzes: Ugyebar minden "miert?" kerdesre adott valasz mogott
> ott lapul egy tovabbi miert? kerdes, ez az, amire Math mint a miertek
> vegtelen regressziojara utalt. Valojaban a miertek regresszioja nem
> vegtelen, hanem a kovetkezo, vegso miert?-re vezet: "Miert van egyaltalan
> valami, miert nem sokkal inkabb semmi?" Nos ez az a jol ismert kerdes,

>                                     CSAK!

Es miert CSAK?

> Ja! Es ez nem vicc!

Ja, ez sem vicc. Nem hiszem:) hogy a tudomany szerepe lenne _vegso_
magyarazatot szolgaltatni. Mar csak azert sem, mert a tudomany sosem
lesz kepes megcafolni az olyanfajta (nem tudomanyos) teoriat, miszerint
miszerint a vilag ugy jott letre (hattersugarzasostol, doppler
jelensegestol stb) hogy a tudomanyos megismeres ezt es ezt a konkret
eredmenyt adja. Hogy egy ilyen teoria nem tudomany, hanem hit(vallas)?
Persze. Es hogy
> Kerem szepen, ez a magyarazat egy nagy turo.
Tudomanyos szempontbol termeszetesen. De sosem fogod tudni bizonyitani
hogy nem igaz. A vallas es a tudomany ket malomban orol.

Es ugy mellesleg, a tudomany is tele van hittel. Hiszen mi masert
keresnek a fizikusok azt a 90%nyi anyagot ami "megallitana" a
vilagegyetem tagulasat. (Vagy miert kerestek olyan elmeletet ami nem
kezdodik szingularitasban, "kizarva" ezaltal a teremtest? Vagy miert
talalta ki Einstein a kozmologiai allandot?) Ezen anyag jelenletere
tudomasom szerint semmi nem utal. De a fizikusok nem akartak elfogadni
hogy a vilagegyetem orokke tagulni fog. Elkezdtek hat keresni a hianyzo
99%ot. Vagy 9et meg is talaltak a csillagkozi sotet anyagban. De a
maradek 90%? Ott a neutrino, biztos annak van tomege, mondtak. Es
elkezdtek keresni a neutrino tomeget, bar fizikailag ezt semmi nem
indokolta. Csak egyvalami: hogy alljon mar meg a vilag. Hiszen nem szep
ha tagul...

PS. Az utolso bekezdes egy vulgarizalo irodalmon felnott egyen
benyomasai. Minden cafolatot szivesen veszek.

Udv, Sandor
-- 
SuSE 6.2, 2.2.14
+ - Re: hajos feladvany (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello TUDOMANY!

>>hajozott eleteben, az mind azt kezdte el hogy: de kell kilometermero a
>>hajora, de nem lehet ismert sugaru szabalyos korivet leirni stb:)

Szerintem ha a kormanyt elforgatjak x szogben es rogzitik, a hajo
korivet fog leirni, a koriv nagysagat biztosan befolyasolja a hajo
hossza.
En nem vagyok hajos, de valoszinu minden hajorol tudjak hogy minimum hany m-es
(km-es) iven tud megfordulni.
A legkissebb fordulonal alkalmazott kormanyszogbol kiszamolhato, hogy
milyen kormanyszog szukseges a 10 km-hez.
/ termeszetesen szelcsendben /

A keplet most eppen nem jut az eszembe :))

Üdvözlettel!
     mailto:
+ - celszeru rendszerek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Gyiran Istvan!

Pongyolan fogalmaztam, amire te okoskodaskeppen feltalaltad a spanyol
viaszt.

>>ahhoz, hogy egy rendszer egy bizonyos "celt" elerjen, sokszor az is eleg,
ha
>>nem a cellal veti ossze magat, hanem a szomszed allapottal,
ehelyett ezt kellett volna irnom:
eleg, ha a differencialegyenletben az idobeli derivalt es a terbeli derivalt
negativan egyenesen aranyos, azaz negativ visszacsatolas legyen. mivel adott
teridobeli pontban az idobeli es terbeli derivalt adott es ismert, semmi
akadalya, hogy a kiegyenlitodes megtortenjen, es oksagilag, differencialisan
legyen implicit modon meghatarozva. ezt a fizika es matematika tobb
evszazada ismeri, nemkell ujra feltalalnod.:)

math
+ - RE: legkorok ??? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Felado :  [International]
>
>A 1085. szamban feltett bolygolegkor szamitasi kerdesemre csalodasomra
>nem  jott  senkitol  valasz.  Ennyire  bonyolult  lenne?  Vagy ennyire
>trivialis?
>Engem tovabbra is izgat a dolog.
>Maradok tisztelettel,
>
>ShaReRe

Elmeletileg nem tul bonyolult, de tavolrol sem trivialis.
Minden veges gravitacioju bolygo legkore veszit anyagot.

(ilyen szamitast sose csinaltam, csak tanultunk hasonlot
jo regen)
A kepleteket, egyenleteket fejbol nem tudom de ha erdekel
elokereshetem. Azt garantalom, hogy tenyesznek benne ronda
difegyenletek es tobbszoros integral hegyek.
A homalyos emlekek:
Ki kell szamolni, hogy egy adott magassagban a molekulak
hanyadresze mozog szokesi sebesseg folott folfele, ebbol mennyi
repul ki a vizsgalt terfogatbol, beszorozni azzal a 
valoszinuseggel ami a szokeshez szukseges szabad uthosszhoz
tartozik az adott magassagban. (Ez a nagy nyomasu alacsony
magassagokon cca. 0 es nem erdemes integralni ra, azonkivul
rondan iranyfuggo is.)
Ezt ido szerint derivalva kijon egy relativ veszteseg/idoegyseg/
magassagegyseg amit a legkor vastagsagara kell integralni. 
A szokesi sebesseg fugg a magassagtol, a nyomas szinten,
a homerseklet (ami a sebessegeloszlast adja) szinten, raadasul
ez nem becsulheto egyszeruen, a szabad uthossz szinten a
nyomastol (is) fugg szoval ha pontosak akarunk lenni akkor
jo sokat kell keresztbe-kasul integralni.
(azonkivul az idotol is fugg, ritkabb legkor gyorsabban fogy)
Szamolja ki akit erdekel, en orulok hogy egyszer levizsgaztam
belole. Forrasokat esetleg tudok adni.

Kis gravitacioju egitestek eseten a szabad legkor fenntartasa
igen gazdasagtalan egyreszt a gyors szokes miatt, masreszt
mert a kis tomegvonzas miatt nagyobb gazmennyiseg kell ugyan-
akkora felszini nyomas eloallitasahoz.

udv: VAti
+ - Re: elo, nem elo (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 :

>Kerdeznek valamit: elo-e az a robot, amelyik nagy szamu 
>es bonyolult algoritmussal van felszerelve ahhoz, hogy az ot ert 
>kornyezeti hatasokra valamilyen modon reagaljon? Nem is kell tul 
>bonyolult dologra gondolni, pl. erzekelje mozgo targy kozeledeset, 
>homersekletvaltozast, stb. Elso ranezesre ez is celszeruen viselkedik. 
>Szet kell szedni, s csak akkor fogunk rajonni, hogy ez csupan egy jol 
>beprogramozott robot. Az allatokat vajon mi kulonbozteti meg jol 
>beprogramozott robotoktol? Es a gombat egy muanyaggombatol?

A reprodukalhatosag felol kozelitenem, es uj kategoriat nyitva
szamara elejet lehetne venni az orokos dilemmaknak.
Ha mukodesenek minden reszlete ismerheto, es technologiankkal 
elvileg akar reprodukalhato is, ugy nyugodtan tekintsuk csak gepnek. 
Amig mukodesenek reszleteit nem ismerjuk, s csak annyi bizonyos,
hogy biologiai szarmazasa kizarhato, addig sorolhatjuk ot atmenetileg 
mesterseges elonek.

Udv: zoli
+ - Re: hid (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Math !

Koszonom a pelda szimbolikus megfogalmazasat, mely rendkivul tanulsagos. 
Komolyan titkon erdekelt, hogy vajon mikent lehet egyezmenyesen
megfogalmazni a feladatot ugy, hogy akar egy kinai matematikus is
elvezettel tanulmanyozhassa. :)

Udv: zoli
+ - Re: mikrorendszerek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Janos !

Koszonom a backward dioda megvilagitasat es a mailtatast.:)

>>Ha lennenek mikroszkopikus feszultsegsokszorozok, az talan
>>segitene.
>Ez a baj, hogy nem leteznek (megintcsak a homozgas miatt).

Van azonban segedenergiaval mukodo valtozat, mely az okorban
a gorogoknek is fejtorest okozott, es ma sem elegge ismert.
A fama szerint a regi gorogok borostyan tisztogatasakor, csiszolasakor 
figyeltek fel arra, hogy magahoz vonzza a piheket. Az elektromossag 
felfedezeseert ok a felelosek, sot az elektron szo maga is borostyanhoz
kotodik.  Erdekes, hogy az alapozo iskolai tankonyvek gyakran a dorzs-
elektromossaggal inditanak, de a jelenseg magyarazatara egyaltalan
nem ternek ki, talan mert a surlodo anyagok hatarfeluleti jelensegei 
mogott meg ma is rejtoznek titkok.

>Na ja, kulso energiaforrassal minden karakterisztika idealizalhato.

Korulmenyes e eloallitani analog aramkorokkel olyan 
feszultsegvezerelt exponencialis karakterisztikaju 
eszkozt, mely legalabb annyira precizen tudja a dolgat, hogy az 
az emberi hallas szamara ne tunjon fel a pontatlansaga, ha 
pl. zenei frekvenciaskala generalasahoz hasznalnank ?
(tudom, hogy az analog megoldas lejart lemez, de engem igy is erdekel,
mert kimaradt nalam ez a lepcsofok)

Az evolucio a logaritmikus hallast eleg szepen megoldotta, mert ha 
jol tudom, 1 ezrelek alatti pontossagunak kell lennie a hangszerek 
frekvencia-skalajanak, hogy ne tunjon bantoan hamisnak.
-------------------------------------

A kalasz alaku molekulas ugyet azert meg nem adom fel.
Epp most tamadt egy megrendito elkepzelesem arrol, hogy talan
sejteken belul is mukodhetnek egyiranyban koborlo molekulak olyan 
mikroszkopikus jaratokban, melyeket kettos spiralkent emlegetunk.
Ha ez jo valamire, persze ugyis kiderul, hogy fel van mar talalva
a termeszet altal.

Meg egy makroszkopikus valtozat is szoba johet: mechanikus rezgesi
energiaval mukodtetett leptetomotor, rozsdamentes acelkalasszal. 
Elektromagneses valtozat is elkepzelheto, csak ott vigyazni kell, 
hogy a vasmagok ki ne peregjenek a kalaszbol. :)

Udv: zoli
+ - Oregedes (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Szerinted, Istvan akkor miert is van oregedes es halal? Hol van itt a
> tulelesre valo torekves?

Talan erdemes par szot ejteni arrol, hogy miert is oregszunk, es halunk
meg. Az oregedes elleneben ugyebar folyamatosan energiat kell
befektetnie a szervezetnek. Fenn kell tartani a sejtek belso allapotat.
Pontosabb masolasra van szukseg, jobb javitomechanizmusokra. Ezek
mind-mind nagyon sok energiaba kerulnek. A javitomechanizmus javulasa
nagyjabol exponencialisan tobb energia befekteteset jelenti az
elolenytol. Egy elolenynek az lehet a celja a hoszabb elettel, hogy
meghosszabbitsa a szaporodasi idejet. A masik oldalon viszont arra lehet
forditani az energiat, hogy az energiafeldolgozas minel hatekonyabb
legyen. Gyorsabban fejlodhessen, es tobb utodot tudjon letrehozni a
szervezet adott idoegyseg alatt. Akar ugy, hogy nagyon sok utodot hoz
letre, akar ugy, hogy keveset, de azok felnevelesere komoly energiakat
fektet be. Az evolucio soran ennek a ket iranyzatnak jott letre
valamifele kompromisszuma. Azt lehet mondani, hogy az anyagcsere
sebessege hatarozza meg, hogy milyen hosszan eri meg elnie egy allatnak.
Azert nem eri meg nagyon sokaig elni, mert nagyon sok energia menne el a
javitasra, es tul nagy lenne a kockazat, hogy a szaporodasi ideje
lejarta elott elpusztuljon az allat. Termeszetesen ez esetben valamilyen
kulso okbol: baleset, predacio, vegzetesnek bizonyulo parazitizmus...
Szoval minden eloleny eletideje ilyen kompromisszum alapjan van
meghatarozva.

Zeratul
+ - Re: Szaporodas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A bakterium nem pusztul el. Tk. "orokeletu". Egyetlen bakteriumbol
szinte akarmennyi klon keletkezhet. Az emberi szaporodas azonban nem
ilyen. Igazabol 2-nel tobb utod szuksegeltetik, hogy a nepesseg ne
fogyjon. Ha nem lenne halalozas (marmint azelott, hogy a ket utod
megszuletne) akkor pont 2 utod kene a nepesseg fenntartasara. Hiszen a 2
szulonek 2 gyereke van, a 4 nagyapanak 4 unokaja, stb.

Zeratul

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS