Mar tudom: Oskar Schindler tortenete a _nevekrol_ szol. Illetve
nemcsak az. A holocaust egesz iszonyata a _neveken_ at valik
megkozelithetove. Hatmillio ember tunt el nyomtalanul a vilagbol, nem
maradt beloluk semmi -- csak a nevuk.
Ez most tudatosult bennem, a film nezese kozben. Nem sokszor
olvastam a konyvvaltozatot, negyszer-otszor talan, legutobb tobb evvel
ezelott, es megis tudtam a _neveket._ Majdnem mindet, es amikor egy
ember neve nem jutott eszembe, a kinok kinjat alltam ki, amig el nem
hangzott vagy elo nem bukkant valahonnan az agyam rejtekeibol.
Diana Reiter neve volt az elso. Diana Reiter epiteszmernok, Goeth
elso aldozata, akit plaszowi uralkodasanak elso perceiben lovetett
agyon Hujarral, mert kiabalt az orrel a barakkok hibas alapozasa
miatt.
A Rosner testverek, Henry es Leo Rosner, Goeth hegedusei. Eletben
maradtak.
Lowenstein volt a neve annak a felkaru oregembernek, akit Krakkoban
kiallitottak a holapatolasra kivezenyelt Schindler-zsidok kozott es
fobelottek.
A Horowitz es a Feigenbaum csalad, Janka Feigenbaum, aki Brinnlitzben
halt meg csontrakban, a csaladjaval es jo korulmenyek kozott, Dolek es
Niusia Horowitz, akik a negyvenotos lovedekek belsejet csiszoltak
hosszu ujjaikkal es ma is elnek.
Regina Perlman, aki szepen kioltozve elment Schindlerhez es
megkerte, vegye oda Plaszowban raboskodo szuleit. Schindler kidobta,
alighanem provokatort sejtett benne, aztan odavette oket es az
Emaliaban eltek tul a haborut.
Danka, Chaja es Juda Dresner, dr. Idek Schindel, Mordechai Wulkan
ekszeresz, a Nussbaum hazaspar, Marcel Goldberg, Mojse Bejski, az
Emalia pecsethamisitoja, kesobb az izraeli legfelsobb birosag biraja,
Mila es Poldek Pfefferberg, Mietek Pemper, Wilek Chilowicz, Clara
Sternberg, az az idos asszony, aki nem tert vissza Auschwitzbol,
amikor Brinnlitz helyett oda iranyitottak a noket. A tobbseget
Schindler meg onnan is kihozta.
Rebeka Tannenbaum es Josef Bau, akik a koncentracios taborra
nyilvanitott, igy szogesdrotokkal noi es ferfireszre osztott
Plaszowban kotottek hazassagot az ej leple alatt.
Genia Schindel, akinek piros kabatja volt.
Spielberg most mutatta meg, hogy o is tudja, mi a muveszi alazat.
Oriasi paradet vonultatott fel majd minden filmjeben, itt azonban
ennek nyoma sincs, a muvi hataskeltes minden eszkozet felredobta, s
meg ez a piros kabat sem az.
Egy haromoras, a nyito es zaro kepsorokat kiveve vegig fekete-feher
filmben egy piros kabat kialto hatasvadaszatnak szamitana, de itt nem
errol van szo. Amit a piros kabat elbeszel, nem igaz, Spielberg
egyetlen valotlan allitasa az egesz filmben: Genia Schindel eletben
maradt az Emaliaban es egyike volt azoknak, akik nyilatkozatai alapjan
Tom Keneally megirta Schindler tortenetet. Maga a piros kabat igaz, a
haromeves Genia tetotol talpig pirosba oltozve allt a krakkoi sorban,
Schindler pedig valoban latta a hegytetorol, amint az oldokles
kozepette egerutat nyer. Aztan visszakerult a csaladjahoz es
megmenekult. O igen. Az a pillanat, amikor Schindler meglatja a piros
kabatot a Chujowa Gorkan kiasott hullahegyek kozott, a tobbi ketmillio
gyerekrol szol. S meg az sem hatasvadaszat, hogy a kabat kipiroslik a
film fekete-fehersegebol -- nagyon izlesesen, cseppet sem harsanyan
--, egyszeru technikai szuksegszeruseg, a gyermek ismertetojele,
maskent nem volna mirol tudnunk, hogy o az.
Spielberg akkor sem hazudik, amikor az igazsagot nem mondhatja, mert
nem ertenek meg. Delutan hallottam Szabo Istvant beszelni uj
filmjerol, A napfeny izerol, amely Magyarorszagon jatszodik a
holocaust alatt. Elmondja, hogy a film angol kozonsege szamara sok
mindent maskeppen kellett elmondani, mert ok nem itt eltek, nem tudnak
mindent az itteni dolgokrol. Ez nem lebecsulese, hanem tisztelete a
nezonek: ugy kell szolni hozza, hogy ne rejtvenyt kelljen fejtenie,
hanem meg tudjon erteni egy tortenetet. Ezt teszi Spielberg is a film
vegen, aki amerikai kozonsegenek nem mondhatja azt a szoveget, amit
Schindler intezett az SS-ekhez a nemetek fegyverletetelekor. Mert nem
ertenek meg.
Liam Neeson a filmben azt mondja, onok -- az SS -- a munkasai
megolesere kaptak parancsot. Tessek, megtehetik, itt vannak
mindannyian. Vagy elmehetnek, es akkor emberkent ternek haza.
Egyszeru, vilagos beszed, ezt mindenki megerti, noha arra nem lenne
alkalmas, hogy egy valodi SS-t megfekezzen az oldoklestol; mint ahogy
nem is igaz, attol meg nem ternenek emberkent haza. Schindler a
valosagban -- gyorsirassal jegyeztek -- ekes szavakkal koszonetet
mondott a brinnlitzi SS-eknek az egyuttmukodesert, azon a rendkivul
bonyolult haborus viragnyelven, ami csak a kort es a korulmenyeket
ismero ember szamara ertheto.
Spielberg akkor sem keresi a csinalt hatast, amikor a film vegen immar
szinesben elmegy a jeruzsalemi temetobe Schindler sirjahoz, s egy-egy
kavicsot visznek ra az eletben maradtak. Danka Dresner, Niusia
Horowitz, Mila es Poldek Pfefferberg, Mrs. Itzhak Stern, Helen Hirsch,
Mordechai Wulkan, Rebeka es Josef Bau, s vegtelen sorban meg
rengetegen -- Emilie Schindler is, immar tolokocsiban. Mindenki a
"parjaval" jon, azzal, aki a filmen ot alakitotta. A szineszek mind
fiatalok, sokan gyerekek, a valosagos emberek mar nagypapak,
nagymamak. A sorban ott jonnek fiaik es unokaik. Schindler ezeregyszaz
megmentettjenek ma hatezer leszarmazottja el a vilagon.
Ez sem muvi hataskeltes, csupan tortenelem. Noha a tortenet
szuksegkeppen deformalodott az eltelt felszazad soran, a valosagos
esemenyek koze mar akkor, a haboru alatt legendas epizodok keveredtek,
a lenyeg erintetlen maradt. A nevek. Ez a film ertette meg velem,
miert nem szabad soha, egyetlen holocaustrol szolo tortenetben sem
kitalalt neveket alkalmazni, s ezert nem fogom megirni a regenyemet a
holocaustrol, vagy egeszen maskeppen, mint akartam. A neveket meg kell
orizni. Ezt szabta rank a sors.
Van egy mondat Keneally konyveben, amikor Plaszowot felszamoljak es
egy atcigarettazott ejszaka alatt megszuletik a hires lista. A filmen
Spielberg is ontja a neveket. Stern es Schindler hajukat tepve
kinlodnak, hogy minel tobb ember eszukbe jusson, vitatkoztak a lengyel
nevek helyesirasan, s majd beleszakadtak az oriasi feladatba:
_embereket ujjateremteni a nevuk altal, pusztan azzal, hogy rajuk
gondolunk._
Akkor, elet-halal kozott ez veres valosag volt. Aki rajta volt a
listan, megmenekult, aki nem, Auschwitzba kerult. Ma ez a mondat
jelkep, a mi oroksegunk. Nekunk, megmaradtaknak es azota
szuletetteknek a nevuk altal kell eletben tartanunk azt a hatmilliot.
_Nev_ heberul _sem._ Nevek -- semot. Mi a neved? -- ma simecha? A
nevem -- semi. De _sem, semi_ zsidot is jelent: Jad VaSem -- a zsido
kez. Ebbol lett a semita es az antiszemitizmus szo is. Azt hiszem, a
heber nyelv mar hatezer evvel ezelott tudta, hogy ezt a nepet a nevek
tartjak eletben.
De jelent meg valamit ez a szo. _Somea_ -- hallani.
_Sem_ azt jelenti: halljatok a zsido neveket. Hatmilliobol csak az
maradt.
Sema Jiszroel.
|
Bejelentes kovetkezik: a Szomszedok jo musor volt. Ezt onnan tudtam
meg, hogy megszuntettek. Csak tobbhetes kesessel vettem eszre ugyan,
mert hianyzott a fenenek, de meglepve konstatalom, hogy csatlakozott a
kiralyi teve megszuntetett musorainak vegelathatatlan sorahoz.
Azert ezen ugy elgondolkodtam. Szidtuk, mint a bokrot, pedig voltak jo
tulajdonsagai. Volt egy szem olyan tevesorozat, amiben nem lovoldozott
semmilyen vagany zsaru, nem tamadtak urlenyek, csak egyszeru,
hetkoznapi emberek eltek a mindennapjaikat. Papirmase figurak voltak?
Sag'schon, ezen az alapon a fel filmgyartast meg lehetne szuntetni,
kezdve az ot ev alatt legalabb hatvanadszor ismetelt Eretlenekkel meg
a Szomszedok helyen allandosult Kisvarossal. Ebben legalabb tortent
valami, nem csupa maffiozo jott folyton.
Gondolkodom, miert szuntethettek meg. Azert, hogy vacak volt,
aligha, ezen az alapon 1988-ban lehetett volna megszuntetni. Azert,
mert politikailag nem volt kedvezo, aligha, hisz ennel kormanypartibb
mar csak maga a tevehirado. Tul sokba kerult, csak ez lehet az oka.
Valamikor hallottam, hogy egy resz ketmillioba kerult, de ez sok evvel
ezelotti adat, azota tobbszorose lehet ennek.
De valahogy megvan az az erzesem, hogy a Kisvaros megiscsak dragabb
lehet.
Tizenket es fel ev utan megszuntetni egy sorozatot nem kis dolog, ne
menjunk el mellette szo nelkul. Ha jol latom, az utolso reszt december
30-an vetitettek, ez volt a 331., vagyis kereken feloraval szamolva
egy reszt 165 es fel ora volt a teljes idotartama, majdnem egy hetig
tartana lejatszani az egeszet. Erdekes elmeny lenne, mert papirmasesag
ide, kormanypartisag oda, ebben azert benne van ennek az orszagnak
tizenket esztendei tortenelme. Gondoljuk vegig, mi minden tortent 1987
majusatol 1999 decembereig.
Mi lesz ennek a hatasa, mi jo es mi rossz szarmazhat a Szomszedok
megszuntetesebol?
Lesz helyette Kisvaros immar hetente, aminek annak idejen megneztem az
elso sorozatat -- akkor meg nem retestesztakent ment, csak tiz vagy
husz epizod, aztan egy evig csend --, de rossz szajizzel, mert az elso
resz azzal kezdodott, hogy Usztics Matyas, aki egy nagyszeru szinesz
es akit en a Csorgosipka ota nem szunok meg nagyon szeretni, Hunyadi
ormesterkent ertelem es ok nelkul bantalmazott egy mar harckeptelenne
tett bunozot. Aztan jott a masodik evfolyam, a harmadik, vegul pedig
kethetente jelentkezo sohabenemfejezzuk sorozat, ezt mar nem tudom
nezni. Nem vagyok kepes megemeszteni, hogy Europa minden bunugye egy
pici hatarmenti kisvaroson haladjon keresztul, legyen az akarmennyire
frekventalt hatarovezet. Ezenkivul a kriminek ezt a fajtajat, amikor a
bunteny kibogozasa azon mulik, hogy a rendor erosebben nyomja a
gazpedalt es gyorsabban fut, a Derrick idejen szerettem utoljara, de
akkor meg kisgyerek voltam es nem alakult ki az ertekrendem. Ma mar
krimiben nekem a minimum Columbo es Agatha Christie, vagy mondjuk egy
jo krimivigjatek, mint a Halalos fegyver, ahol nem a lovoldozes a
lenyeg.
Megjegyzem, ezzel a cimmel: _Kisvaros,_ isteni dolgokat lehetett
volna csinalni. En is csinaltam egy kisvarost, amit elfogultan es
minden objektivitast mellozve remek dolognak tartok. De nem en vagyok
az egyetlen, vegyuk Harper Lee Ne bantsatok a feketerigot cimu
regenyet, ahol egy deli kisvarosnak olyan atmoszferajaba lephetunk be,
hogy csinaljon jobbat, aki tud, avagy Zsoldos Peter monstre muvet, a
Tavoli tuzet, ami sci-fi es tortenelmi regeny ugyan, de
legertekesebbek, legszebbek benne megis az Avana kisvarosi eletet
bemutato leirasok.
Visszaterve a Szomszedokra, azt idonkent, ha jobb dolgom nem akadt,
meg-megnezegettem, olyan dolog volt, amit akar eves kihagyas utan
zokkenomentesen lehetett folytatni. Egyebkent nem tudom, emlekszik-e
ra valaki, de 1987 majusaban ez a sorozat olyan kezdemenyezeskent
indult, ami azota is parjat ritkitja. Akkor nem ugy volt, mint az
utobbi evekben, hogy folvettek es ment, akkor majdhogynem eloben
kerult adasba. Volt olyan, hogy a tevehiradot neztek a filmen a
szomszedok, azt a hiradot, ami kozvetlenul a musor elott ment le, es
kommentaltak is. Rengetegszer tettek be utolag jeleneteket, amikben az
adas napjan tortent esemenyekrol beszeltek a szereplok. Aztan ebbe
persze belefaradtak, egy-ket evnel tovabb ezt nem birtak csinalni.
Rossz dolognak tartom viszont, hogy azok a szineszek, akiket eddig
kethetente lathattunk, most majd esetlegesen fognak felbukkanni, ha
fognak egyaltalan, nagyritkan egy-egy filmben. Amennyi film ma keszul
minalunk, es amennyi abbol nezheto, nem jok az eselyek. Komlos Juci,
Palocz Laszlo, Raksanyi Gellert bizonyara nyugdijba megy, felo, hogy
orok kedvencemet, Zenthe Ferencet se fogjuk eztan sokat latni a mai,
kizarolag huszonevesekkel foglalkozo filmgyartasban. Feher Anna majd
idonkent felbukkan egy-egy kosztumos filmben, ahogy korabban is.
Trokan Peter vagy talal maganak valamit -- esetleg megkapja a
ketszazmilliomodik zsarufigurat --, vagy nem. Marad neki a szinkron.
Kulka Janos valamikor nagyon felt a feher elefanttol (elmegy Jemenbe
-- nem megy el Jemenbe), de sikerult gyakran megjelennie zenes
musorokban, kazettat kiadnia, s csinalt filmet is a Magenheim-korszak
alatt, epp a minap ment ismet a Sok huho Emmiert, sajnos most nem
lattam. Frajt Edit ezentul se fog tobbet szerepelni, mint a
Szomszedokon kivul -- egyszer-egyszer felbukkan egy kisebb szerepben
(tevenaplom osszvissz ketszer emliti negy ev alatt, a Nyolc evszakban
es a Hosszu szokes cimu 1987-es filmben), idonkent egy rossz filmben
nagyobb szerepet kap, es sokat szinkronizal ezutan is. Nicsovics
Franciska nem fog jatszani sehol, belole nem lehetett gyerekszineszt
faragni, talan orokli Frajt tehetseget es felnott szinesz lesz belole,
talan nem -- ez majd a tizes evekben valamikor kiderul. Megmarad
tortenelmi jelensegnek, a magyar televiziozas legfiatalabb
szineszenek, aki nehany napos koraban mar megjelent a kepernyon mint a
korhazbol frissen hazahozott Flora. Nemcsak Karoly neha megjelenik
majd valami zenes musorban, mint eddig. Talan megprobalkozhatna a
szinkronnal, eddig nem hallottam ilyet csinalni. Ivancsics Ilona
visszamegy oda, ahol tizenket eve tartott: fiatalsaga ellenere is
komoly, kierlelt tehetseg, aki nagyritkan felbukkan egy-egy kicsi
szerepben, de nem jegyzik meg, nem figyelnek ra, nem adnak neki komoly
feladatot. (Ismertem mar a nevet a Szomszedok elott is, de egyetlen
jelenetere emlekszem csak: kartyazott egy emberrel es mindent elnyert
tole. Fogalmam sincs, mi volt ez a film.) Csuros Karola neha majd
szinten megjelenik, vagy nem jelenik, igazabol mindig egy picit jelen
volt a magyar filmgyartasban es megse volt jelen. Epres Attilanak
talan meg a legjobbak az eselyei, meg eleg fiatal, tud megnyero lenni,
jo szinesz, lehet ra kereslet. Koltai Janosrol nem tudok nyilatkozni,
egyszeruen semmi szerepe eszembe nem jut, amit lattam volna, a
lehetetlen Gaborgaboron kivul.
A nagy kerdes most az: mi lesz Abel Anitaval. Hogy mennyit vesztett,
illetve aldozott fel a Szomszedoknak, kimondani is sok. Haromfele
szinesz letezik. A tobbseg felnottkent lesz az; egy kisebbseg
gyerekszineszkent jelenik meg egy korszak filmjeiben, aztan eltunik;
es egy egeszen picike kisebbseg van, amely gyerekkent kezdi
palyafutasat es kesobb sikerul felnott szinessze is valnia. Kovacs
Krisztian egyik legnagyobb gyerekszineszunk volt -- felnottkent nem
lett az, mentos lett belole. Jelisztratov Szergejbol sportolo lett,
vizisiel meg oktat. Karasz Eszter konduktortanulo a Peto Intezetben,
de szeretne felnott fejjel is szineszno lenni, haromszor dobtak ki a
foiskolarol. Nyaron lesz huszonket eves, meg rengeteg minden lehet
belole. Regi gyerekszineszetunk masik nagyagyuja, Ullmann Monika
megmaradt a palyan, de nagyon kisodrodott, hosszu-hosszu ideig csak
szinhaznal volt, ami Magyarorszagon a teljes ismeretlenseget jelenti,
aztan volt egy-ket epizodszerepe a Familia Kft-ben meg a
Szomszedokban.
Abel Anita helyzete egeszen mas. Tizenket-tizenharom eves lehetett,
amikor belepett a Szomszedokba; szerepvalasztas szempontjabol ez akkor
telitalalat volt, az orszag egyik legnagyobb gyereksztarja, a
nemzetkozi visszhangot kivaltott Szeleburdi csaladtol kezdve kismillio
tevejatekon at a tomentelen szinkronig minden. Aztan eltelt egy-ket ev
es a csillogo tehetseg megszurkult. Meg volt egy foszerepe, az 1988-as
Boszorkanypalanta, ami egyebkent nagyon jol sikerult gyerekmusical
volt, bombasiker is lehetett volna, ha nem akkor keszul, amikorra a
hetvenes evekbol megmaradt gyerekkozpontu televiziozas vegnapjait eli,
egyszeruen legures terbe hullott bele. Abelnek maradt a Szomszedok,
eltunni nem tunt el, egy evtizeden at folyamatosan kepernyon volt egy
meglehetos nezettsegu sorozatban, ami azonban tokeletesen alkalmatlan
arra, hogy egy erlelodo tehetseg kibontakozhasson -- sot, azok se
tudtak megmutatni benne, mire kepesek, akik elozoleg
harminc-negyven-otven evet toltottek szinpadon es kamera elott. Ezert
nem lett gyerekszinesz Nicsovics Franciskabol, mert o mar ebbe
szuletett bele, neki mas nem is volt. A tehetseget nem lehet
megtanulni, az vagy van, vagy nincs, de ha nem hasznaljak, nem
kamatoztatjak, akkor egy ido utan odalesz. A felnott szineszeke inkabb
csak elbujt, de elo tud az jonni, ha alkalom nyilik ra -- Abel eppen a
legrosszabb korban kerult bele, amikor a legtobbet kellett volna
treningeznie.
Most korulbelul huszonot eves es kiesett a laba alol a sorozat, ami
eddigi eletenek felet tette ki. Eleg idos mar ahhoz, hogy fel tudja
merni a karrierjet fenyegeto veszelyt es eleg fiatal meg, hogy kepes
legyen nagy lelegzetet venni es belevagni valamibe. Csak sajnos nagyon
rossz korulmenyek kozott maradt igy arvan, egy tetszhalott filmgyartas
kellos kozepen.
Szerencsere es kurazsira lesz szuksege. Mindkettot szivbol kivanom
neki.
Musorajanlatot irnom nincs ertelme, alighanem lepereg a jovo het is
anelkul, hogy ezt a levelet elkuldhetem. Pedig szivesen szolnek, hogy
nezzetek meg csutortokon a Kedves ellensegem cimu filmet. Szepet ir
rola a szokas szerint merhetetlenul tudatlan ujsag: "A Virus, a
Celkeresztben es A tengeralattjaro vilaghiru rendezoje ezzel a filmmel
bizonyitotta be, hogy nem csupan a feszultsegkeltes es a specialis
effektusok mestere, hanem humor is jocskan jutott neki" stb. Hat ezzel
aligha bizonyithatta, tekintve, hogy egy evvel korabban, 1984-ben mar
megcsinalta a filmtortenet legszebb mesefilmjet, ami ugy mellesleg van
olyan hires, mint a Das Boot meg a Virus (Celkeresztben cimu filmrol
sose hallottam, a filmografiajaban sincs ilyen, lehet, hogy a Tetthely
[Tatort] cimu hetvenes evekbeli, nalunk is nagy sikerrel vetitett
sorozatra gondol a hevenyeiro, aminek csakugyan csinalta ot reszet a
milliobol). Ezzel a filmmel is ugy mellesleg tele voltak a lapok es a
mozimagazinok, amikor megcsinaltak, es ezt a filmet is ugy mellesleg
mar vetitettek nalunk ketszer, lehetne ra emlekezni, ha mar
musorujsagot csinal az ember. A cime Die unendliche Geschichte -- The
Neverending Story -- Vegtelen tortenet.
A rendezo Wolfgang Petersen.
A Kedves ellensegem olyan film, amit meglehetos gyanakvassal kezd
nezni az ember, nem lesznek-e itt szornyek meg borzaszto verontasok.
Nem lesznek, jelentem, tizeves gyereket mar nyugodtan le lehet ele
ultetni, sot ha arra gondolunk, melyik evezredben fognak a tizeves
gyerekek felnoni, akkor kell is. Meg kell tanulniuk meg idejeben, hogy
az urleny is ember, az is lehet barat, sot fol is lehet nevelni.
Vasarnap mar elore fenem a fogamat a Schindler listajara. Feloldalas
reklamkep az ujsagban, "Az RTL Klub bemutatja Steven spielberg 7
Oscar-dijas filmjet" meg "Magyarorszagon eloszor a televizio
kepernyojen", es mellesleg egy felirat: "Ajandek az RTL Klub nezoinek:
a filmet megszakitas nelkul vetitjuk."
Koszonom szepen az ilyen ajandekot. Bosegesen megfizettem en mar
annak az arat a filmek kozepen vegigunatkozott tobb ora reklammal meg
a filmek vegerol levagdosott stablistakkal, amik tobbnyire magukkal
vittek egy-ket percet a filmbol is, de hat az ugyse szamit, epp csak
annyi volt ott, hogy ellovagolnak a naplementebe, megkonnyebbulten
egymas nyakaba borulnak, a gyilkos lehorgasztott fejjel koveti a
nyomozot, az mar nem lenyeges, a rendezo is csak azert tette a vegere
ezt a par percet, ropke negyedorat, hogy legyen mit levagni az RTL
Klub megfellebbezhetetlen korifeusainak.
Most ajandek gyanant egy szem filmet megnezhetek reklam nelkul. Hala
az egnek, hogy ez a nagy ajandekozokedv legalabb egy ertekes film
alkalmaval tort ki beloluk. Rendkivuli elmeny lesz egyebkent, harom
ora jo hatszorosa annak az idotartamnak, ameddig egyvegteben reklam
nelkul menni szokott a musor.
Utjara indult az elso magyar gyerekcsatorna, a Minimax. Nekem mar van,
s az ujsag is kozli musorat. Meg nagyon gyerek a csatorna, sokat kell
meg nnoie -- egyelore inkabb mini, mint max. Musoran rajz- es
babfilmek lathatok, hetkoznap haromszor ket, hetvegen negyszer ket ora
idotartamban. Van Mazsola, nagy hohoho, magyar nepmesek, tovabba van
Szippancsok, Repulo bocsok, Rexi es Doug. Ez utobbi lehetett, amit
legutobb veletlenul bekapcsolva lattam, nehany tarkabarka feju rajzolt
kamasz beszelt suletlensegeket.
Nem baj. Mar van egy tevecsatorna, amelyik felismerte, hogy a
gyerekek szorakoztatasa lehet cel. Ez mar az elso lepes. A kovetkezo
lepes annak felismerese lesz, hogy ez a legkomolyabb cel es a
legnagyobb kihivas. Akkor pedig mar csak fel kell fedezni, mekkora
anyagot halmoztak fel az elmult negyven evben, s ha abbol az ocsut
kidobaljuk, a tiszta buza meg mindig evekre eleg lesz, hogy a
gyerekcsatorna musorat megtoltse.
Akkor majd nem Szippancsok lesznek meg Fecsego tipegok meg Csipogo
csicsokak meg Gugyogo gugyesegek meg Maszturbalo Masztodonok, hanem
komoly gyerekfilmek. A jo gyerekfilm ugyanis komoly, az a legkomolyabb
mufaj a vilagon. A gyerekkonyv is az. Az egyik nagyon komoly
gyerekfilmet epp most lattam a heten, az Utanam, sracokat. Iden
betolti a negyedszazadot, de meg mindig ugyanolyan idotallo, eleven,
vegtelenul ude es imadnivalo.
Fejer Tamas rendezte, aki ezert a sorozatert, a Csere Rudiert, a
Szekacs a kobonert, Az oreg banya titkaert, a Tuskevarert, a
Bogancsert, A Tenkes kapitanyaert es meg ki tudja, hany emlekezetes
filmert es tevesorozatert most, a 31. Magyar Filmszemlen veszi at az
eletmudijat.
*
Mar megirtam, el meg nem kuldhettem, mikor kiderult, hogy megse lesz
minden heten Kisvaros: uj sorozat indul Szinhaz az egesz... cimmel,
otvenperces epizodokkal. Rendezoje Bujtor Istvan, aki rettento hosszu
ido utan vegre szineszkent is visszater. Az uj sorozat egy videki
szinhaz eletet mutatja be, s a Szomszedok arvan maradt
szereplogardajabol ket muvesznek, Zenthe Ferencnek es Nemcsak
Karolynak megmarad altala a lehetosege, hogy kepernyon maradjon.
Vagy inkabb nekunk, hogy lassuk oket.
Kozben felbukkant a Minimaxon is az elso sorozat, amit mar igyekszem
megnezni. (Nem mintha a Magyar nepmesek rossz volna, csak nem eri meg,
hogy fejben tartsa az ember es esetleg lemondjon rola mas dolgokrol.)
A harom foldresz koprodukciojaban keszult sorozatot kimondhatatlanul
regen, 1978-ban forgattak, valamikor kolokkoromban csillogo szemekkel
ultem elotte. Azota lattam mar egyszer, 1996-ban -- idoallo.
Albert Barille es Jean Barbaud filmjenek cime Egyszer volt, hol nem
volt, volt egyszer... az ember. Tortenetunket mutatja be huszonhat
reszben, az emberiseg szuletesetol a huszadik szazadig, sot tovabb.
Rajzolt tortenelemkonyv, minden, ami szamitott a tortenelemben, benne
van. Egy kicsit maskepp, mint az emeszthetetlen iskolakonyvekben: tobb
humorral, elevenseggel, es mindig a kisember szemszogebol bemutatva.
|
