A szebb napokat latott Vita gyengelkedik. Miert? Mindenben egyetertunk?
 Nem hiszem. Elfaradtunk, kiegtunk? Talan.
    Estefele hazamenett azon gondolkodam, mi lenne, ha a vilagon mindenki ugy
 fogna fel, itelne  meg dolgokat, mint en. Minden engem tukrozne, jaj de jo
 lenne! De ez csak egy pillanatra dobott fel, rajottem, rossz
 koordinatarendszerbol szemlelem a vilagot. Ez csupan azt jelentene, mindenben
 ugyanaz a velemenyem mint mindenki masnak. Ez pedig szornyuseg, tiltakozom!
 A csodas szimmetriak csak dermedt, fagyott rendszerekben eszlelhetok.
    Inkabb vitazzunk, ez azt is jelenti, van me'g bennunk elet. Me'g az ilyen
 melankolikus oszi esteken is. Ausztraliaban persze a tavasznak orulhetnek,
 ok helyzeti elonyben vannak.
         Vegh Laszlo

Folyt itt arrol vita, jo-e nekunk a kollektiv tudatalatti lete, vagy
nem. Furcsa modon a letezeset egyetlen cikk sem vonta ketsegbe.
Kisse szkeptikusnak mondhato kerdesemre, amit nehany hete tettem fel,
nem erkezett olyan valasz, hogy ilyen nincs is.

  Megertem a szcientista felfogast vallokat, hogy nemak maradtak.
Valami, a materiara hato tenyezorol me'g csak be lehet valahogy bizonyitani,
ha letezik, de mit lehet mondani ilyen ellenorizhetetlen folyamatokrol.
Kimutatni valamirol, hogy nincs, azt joval nehezebb lehet, mint a letezeset
igazolni. Marpedig Uri Geller es egyeb beavatottak tudnak csodat tenni, de
csak akkor, ha  nincs a kozelben szkeptikus. A kanal csak akkor gorbitheto
el. Ha valaki kajanul figyel es ketelkedik, a magus mar tehetetlen. Szoval
ez nem a hideg fejjel, racionalisan gondolkodok vitatemaja.

  Konkol Attila irt Pap Gabor muveszettortenesz munkairol es az Oshagyomany
cimu folyoiratrol. Ismerek a cikkek kozul nehanyat, erdekesek. Peldaul Molnar
V. Jozsef azt elemzi, hogy a gyermekrajzok valamifele belenk kodolt tudasrol
arulkodnak, amit azutan az ovonenik kinevelnek belolunk. Molnar V. mindenutt,
mindenhol szimbolumokat lat, tanulmanyoz, sokszorta tobbet tud, lat,  mint mi
kozonseges halandok. De munkaja egy amarikai team eredmenyeire epul, amely
szerte a vilagbol tobb millio gyermekrajzot dolgozott fel. Molnar V. Jozsef
cikkei ezen alapulnak, ugyhogy itt inkabb beszelhetunk a racio hatarainak
boviteserol mint a kollektiv tudattalan megismerhetetlen tartomanyairol.

  Hasonlokeppen Pap Gabor munkai sem a megismerhetetlenrol szolnak. Aki
ismeri Csontvaryrol irott csodalatos konyvet, nem vadolhatja ilyesmivel.
Abbol indul ki, hogy a csillagmitoszok nyelve az, amit a regmultban mindenhol
ertettek es ebbol magyaraz meg sokmindent. Csontvaryt, nepmuveszetet,
kazettas templomi mennyezeteket. Mostanaban kezdett foglalkozni a szkitak
osvallasaval, amit a manicheizmussal azonosit, szerinte ez volt a magyar
honfoglalok vallasa is, ezert tudtak olyan siman felvenni a
keresztenyseget.
Hasonlo szellemi ertekeket felmutato vallasokrol reven szo, a csere nem volt
tul nehez. Szoval Pap Gabor is inkabb a hatarokat tagito racionalis elme,
habar a terulet ahol muveszettorteneszkent mozog, atnyulik az irracionalisba.

  A Biblia hatarozottan tiltja a varazslast, halottidezest. De erzesem
szerint nem ugy, mintha lehetseges volna a varazslassal valamire is
jutni, fel lehetne idezni a holtakat. Tiltja oket, mint hiabavalosagokat,
ketseges eredmenyu cselekveseket. Az Ur mindennek ura, masra figyelni nem valo.
  Folyatatas legkozelebb.
    Udv, Laszlo