Udvozletem mindenkinek, aki meg nem ment el tobbe-kevesbe megerdemelt
szabadsagat tolteni.
Talaltam egy igen erdekes cikket a kb. egy honappal ezelotti Al Baath cimu
sziriai kormanylapban - illetve egy helybeli baratom hivta fel ra a
figyelmemet, mivel jomagam igen kevesse birtoklom a konnyed arab nyelvet
:-). A cikk allitolag egy T.M. Dassz ( ez az arab fonetika szerint Thomas,
Thomass vagy valami hasonlo ) nevu ur masutt megjelent cikkenek atvetele,
de a forras kozlese nelkul. A lenyeg, hogy engem igen meglepett az az
osszeg, amit egy fa ertekenek kiszamolt. Ha akad valaki, aki ismeri az
eredeti cikket, vagy csak velemenye van a dologrol, ne fosszon meg minket
tole. ( Diana! Mit kapok ezert az irasra buzdito szovegert? :) @@@@ :-) VD@@@@@
Na, ennyi bevezeto utan lassuk a medvet, azaz Dassz ur szamait!
Egy hektar kifejlett fenyoerdo evente 30-35 tonna levegoben lebego port
kot meg. Egy szindian- v. asszindianerdo ( ez az arab-angol szotar
szerint valamifele orokzold tolgyfaszeruseg lehet, de messze nem olyan jo
butorfa ) 68 tonnat.
Olom es egyeb mergezo anyagok 50%-at szuri ki.
A radioaktiv por (arab eredetiben atomhomok) mennyisege 15-od resze egy
erdo felett, mint egy nagyobb varos kozpontjaban.
Egy hektar erdo egy ev alatt 2,5 tonna oxigent termel, amibol egy ember
250 kg-ot fogyaszt el kozvetlenul es 350 kg-ot minden egyes hektoliter
benzin elegetesevel.
Es meg egy csomo hasonszoru adat.
Ezek alapjan T.M.Dassz kiszamolta egy atlagos, 50 eves fa erteket. A
szamitas alapja az volt, hogy mibe kerulne, ha az alabb felsorolt
dolgokat - amit a fak kvazi ingyen megtesznek - mesterseges uton kellene
megcsinalni.
- atlagfank 50 ev alatt termelt 5 tonna oxigent
- vedte az eroziotol a talajt es lehullo lombjaval talajeropotlast is
vegzett
- parasitotta a levegot, szabalyozta a vizhaztartast
- egy csomo egyeb elolenynek nyujtott eletteret
a fenti pontok arat egysegesen 31250 USD/pont-ban allapitotta meg
- novenyi feherjetartalom ara 2500 USD
- legtisztitas 62500 USD
Azaz, osszesen 296250 USD egy darab jo allapotu 50 eves atlagfa erteke.
Ebben termeszetesen nincs benne a kivagasa utani faanyag ara, mivel az
roppant fajtaspecifikus es nincs is aranyban a fenti szamokkal.
Na, mit szoltok hozza? Szemelyes megjegyzesem, hogy a nem olajtermelo,
azaz meglehetosen szegeny arab allamokban az egyebkent is hagyomanyos
Amerika-ellenesseg miatt eleve rossz szemmel neznek minden amerikai
eredetu dolgot. Pl. azt kesz tenykent kezeli sok arab polgar, hogy az USA
az altala okozott kornyezeti problemakat ugy oldja meg, hogy mintegy
exportalja hozzajuk. Szelsoseges peldakent emlithetnem a globalis
felmelegedest. Ez atlag arab olvasatban azt jelenti, hogy Amerika okozta
a felmelegedest, de a sivatagosodas az arab vilagban fog jelentkezni.
Emiatt persze ovatosan kell kezelni az effele cikkeket. Hat tessek, a
labda fel van dobva, lehet lecsapni ra!
csussz
|