Eloszor is, ugy tunik janibacsinak igaza volt az egy level/szam
dologgal, valoban egy levelet lehet csak kuldeni es az max 200
soros lehet. Ez ugy latszik megvaltozott, amiota a hix hatarait
feszegettem legutobb (par eve).
Igaz vissza lehet vonni, es kijavitva bekuldeni, de az tul
korulmenyes.

> Felado : 
>Persze hogy minden egyen, ceg levonja, koltsegeit a jovedelme
>osszesegebol s az nem adoztatott.
Igen, csak mo-on elterjedt, hogy a fizetes egy reszet koltseg-
keretben kapjak meg a dolgozok, ami azt jelenti, hogy vesz pl.
egy tevet, ker rola egy szamlat amint "kepmegjelenito berendezes"
van, es azt a ceg elszamolja, igy nem kell utana sem tb-t sem
szja-t fizetni.
Ez mondjuk azzal is osszefugg, hogy mo-on havi 500 usd fizetesre
mar a legmagasabb (ha jol emlekszem) 42%-os adokulcs ervenyes.

>Az "price-fixing" (ar-osszeeskuves) ,  az ellen torevenyek es
>sulyosb kovetkezmnyeik vannak.
ha kiderul!

>Kina tobb szenet eget mint Japan,Eszak Amerika, Europa
>osszesegeikben egyutt.  S az SO2 kobocsajtasa oriasian
>novekszik. India mogotte a masodik.
Mi az, a co2-rol kiderult hogy eszak-amerika a legnagyobb
kibocsajto, akkor most nezzuk hogy az so2-rol is kiderul-e ?

Miert nem mondjuk azt nezzuk, hogy Kina tobb mint negyszer
annyi oxigent hasznal el legzes celjara mint egesz eszak-amerika
es india szorosan koveti kinat. Ha ezt a gdp-vel leosztjuk, meg
rosszabb az arany :-p

De visszaterve az so2-re. Tudnal esetleg adatokat kozolni, hogy
mennyi kina es india so2 termelese, esetleg per lakosra lebontva?
En sajnos csak az egesz vilagra es az usara vonatkozo adatokat
talaltam.  Az egyszeru szamitas kedveert vegyuk:
vilag 150 millio tonna/ev, usa 15 millio tonna/ev
Ebbol az jon ki, hogy az usa a vilag nepessegenek egyhuszadat, es
az so2 kibocsajtasnak egytizedet adja.
A vilag nepessege fejenkent atlag 25kg-ot bocsajt ki, mig az usa
50kg-ot. Jol szamoltam ?
Mennyi ez az arany kina es india eseten ?
Amit talaltam, hogy az usa es europa csokkenti az so2 kibocsatast
(nagyon helyesen), kina es india pedig noveli ?
Ezert lenne jo az aranyokat tudni, mert hiaba novelik a 3g/fo
kibocsajtast akar tizszeresere, az meg mindig messze van az
50kg/fo-tol akarmennyi szazalekkal is csokkentik azt.

>Lasd; <http;//library.thikquest.org/2026/statistics/
>world_so2_emissions>
><http;//powerpoints.wri.org/trend/sld038.htm>
>,http;/www.oma.be/bira-iab/molecules/so2archive/AGreggions>
><htp;//www.ESA.int/export/esaEO/index.htm>
Sajnos a megadott linkek kozul mindegyik vagy 404-es hibat ad
(page not found), vagy mas modon kozli hogy az oldal nem
talalhato. Legalabb annyi faradsagot vehetnel, hogy ha irsz egy
oldal cimet, akkor azt leellenorzod, ha mar a helyesirasra nem
ugyelsz. Ha egy mondatban betuket hagysz ki vagy cserelsz le
legfeljebb felreertik az olvasok, de a szamitogepnek rossz
adatot adsz meg, akkor abbol a budos eletben nem lesz megfelelo
eredmeny.

A'kos

Ha erzeketlen robot vagy, a mailto: cim
neked valo, erzo humanoidkent csereld ki a kukac utan freemail.hu-ra.

Sziasztok,

Sikerult nekem is produkalnom egy nagyon elegans statisztikat.
Eszak-Amerika (USA + Kanada) CO2 kibocsatasa 1730 millio tonna/ev
(2002-ben).
Tegyuk fel, hogy ez *mind* az USA-bol jon. USA terulete 9.6 millio
negyzetkilometer. Ez durvan 180 tonna negyzetkilometerenkent. Ezzel
szemben Nemetorszag kibocsatasa 219 millio tonna, 0.357 millio
negyzetkilometeren. Ez 610 tonna negyzetkilometerenkent. Azaz
*TOBB MINT HAROMSZOROSA* az USA kibocsatasanak...

De ez csak jatek a szamokkal. Amit igazan mondani akarok, hogy
kicsit egysikuan van minden beallitva es Kyoto aztan abszolut
tul van dimenzionalva. Amit mellesleg az USA *is* alairt, barmit
mondanak a muveletlen agitatorok (csak nem ratifikaltak). Mellesleg
elore szoltak, hogy *igy* nem jo a szerzodes (meg is mondtak elore,
mit kene maskepp). Europa megprobalta erobol atnyomni, nem sikerult.
Ausztralia, USA (es sokaig Oroszorszag) nem ratifikalta. Amibol abszolut
nem kovetkezik, hogy USA-ban nincs kornyezetvedelem. Mert van, nem
is keves. Valahonnan remlik, hogy megujulo energiaforras aranyban
verik Nemetorszagot, a Zold mozgalom zaszloshajojat (5% vs. 2% remlik).
Persze Norvegiat nem (50%). A hibrid auto USA-ban valosag (ket
kozeli ismerosnek is az van), Europaban alom (en senkirol nem tudok).
Stb. Peldakat lehet sorolni pro es kontra mindket oldalon. Peldaul
nemreg bukott meg a politikusok magan magneses vonat otlete Munchenben,
ami egy termeszetvedelmi teruleten ment volna keresztul, hogy a
politikusok azzal mehessenek focimeccset nezni a repterrol (normal
halandonak nem allt volna meg a vonat)...

Maganvelemeny az, hogy nehany volt politikai hatalom (foleg Franciaorszag)
bepanikolt, hogy uristen, hogy mulik el a vilag dicsosege. Es megprobaltak
minden eszkozzel ujra politikai tenyezove valni. Ez a kiserlet nagyon
hamar az USA lejaratasaba torkollot, raadasul eleg tisztessegtelen
eszkozokkel. Es sajnos van Europaban egy kicsi, de nem elhanyagolhato reteg,
amelyik benyalja kritika nelkul a propagandat.

Nekem remalmaim vannak, hogy az USA utan melyik orszag lesz a
kovetkezo nagyhatalom. (Szamomra) nyilvanvalo, hogy nem egy europai
torpeallam (hiszen meg a legnagyobb Nemetorszag is csak 80 millio
ember -- ez manapsag rettento kicsi) lesz. EU mint olyan nem biztos,
hogy ki fog noni barmive (ahhoz tul sok soviniszta van Europaban).
Akkor meg ki? Kina, India, Kozel-Kelet (ha valaki egyesiti)? Ebbol
melyik jo nekem? Egyelore egyik sem. Akkor nem biztos, hogy jo
siettetni a valtast -- szerintem.

Gyula