Udv!

Dudas Jozsef:
> Ez dolgozott is a pascal standard grafikus modjaiban, es az
> svga256.bgi-vel letrehozott grafikus modokban is. Most akartam
> ezen az
> int 10h-on alkalmazni es nem muxik... Mi a fene baja van? Esetleg
> egy
> masik rutint tudtok kuldeni?

Szerintem nem kell masik rutin, inkabb az int 10h-es rutint kellene
megvizsgalni. Ez a kod fuggetlen attol, hogy hogyan allitod be a
video-modot. Kuldj abbol a rutinbol egy kis reszletet.


NagyMacs:
> de mi van, ha jon az ellenseg (BSA), es megkerde majd nemes
> atyafiainktol:
> - Hol vala hozza a jogtiszta forditod?
> S akkor nemes atyafiaink mondhatjak e ama emberekenek, hogy:
> - Itten vala a Tusko Pacal 6.0 compilere, ezzel irtuk a programot
>   a Winfos ala...
> S akkor amaz embereknek kotelesseguk-e azt elhinni?

Nem kotelesseguk semmit sem elhinni, de nem is a te programjaidat
fogjak keresni, sokkal inkabb kereskedelmi szoftvereket. Ha ezen a
szuron fennakad a VB, akkor kerik a bizonyitekot hogy legalis...

Andras

Ave Mindenkinek!

Lenne egy ujabb problemam.
1.Ha egy view ba elhelyezek egy kontrolt mondjuk egy CListCtrl
,akkor ha atmeretezodik a view hogyan tudom ujrameretezni
a kontrolt hogy kitoltse ujra a view t.
Bocs ha tul lama lenne - tudom ,hogy letezik listview.
Csaba.

Sziasztok coderek !

A segitsegetek kellene: meg tudja valaki mondani, hogy lehet megoldani
Visual C++-ban azt, 
hogy egy program neve ne szerepeljen a Ctr+Alt+Del billentyu lenyomasakor
megjeleno 
parbeszedablakan ? Gondoltam arra is, hogy letiltsam a Ctrl+Alt+Del - t ?
Biztosan
lel lehet, mert nehany DirectX-es jatek (pl.Worms Armageddon) nem reagal a
billentyukombinaciora.
Ez a megoldas is erdekelne. 

Kosz elore is minden hozzaszolast.

joco

Udv,
 
>>Van-e jovoje az OpenSource/GPL programozasnak? ui. jelenleg eleg jol
>>fejlodnek az opensource rendszerek, kulonosen a GNU/Linux, de mi lesz a
>>jovoben? Ugyanis jelenleg jol mukodik a dolog ugy, hogy mindenki
> Elso nagy baj: sokan osszekeverik a GNU/GPL/Linux/Open Source/Freeware
> fogalmakat es ennek folyomanyakent adodnak a nezetelteresek.
> Attol, hogy egy adott programnak a forraskodja szabadon hozzaferheto,
> egyaltalan nem adodik, hogy [...]

Hmm, amiket kesobb leirtal (kulonbozo opensource licenszek) azokkal
teljesen tisztaban vagyok, de tenyleg nem fogalmaztam eleg
precizen/korrektul, es jobb is hogy leirtad ilyen reszletesen,
elosegitheti a kesobbi "vita"-t, tampont lehet. Es abban is igazad van,
hogy kulonbozo specialis (ertsd: nem GPL es nem BSD) opensource
licenszek megoldhatjak a problemak nagy reszet, amit emlitettem.

> Persze ez nem jelenti azt, hogy az ilyen modon megszerzett szoftverre nem
> erdemes alapozni, mert barmikor elojohet egy galiba es akkor nincs aki
> megcsinalja, hiszen barmikor felberelhetunk egy megfelelo  programozot aki
> elharitja a felmrulo hibat. Sot, kizarolag ezekbol (marmint az ilyen jellegu
> szoftverekkel kapcsolatos) szolgaltatasokabol megelo cegek is letrejohetnek,
> akik a szaniter-szerelvenyeket gyarto ceg es a vizvezetekszerelo
> "kapcsolatahoz" hasonlatosan kizarolag a meglevo, masok altal letrehozott
> rendszerek karbantartasabol, pofozgatasabol tartjak fent magukat.

Ez egy nagyon jo felvetes...kb ilyenekre szamitottam, amikor feltettem
a kerdesem, konkret "kiutakra", hogy a free szoftverekbol hogyan lehet
penzt teremteni, hogyan erheti meg ilyeneket fejleszteni.


>>szabadidejeben kodolgat egy picit, ugymond szorakozasbol, meg par ceg
>>(pl. RedHat) megengedheti maganak hogy Linux fejlesztoket fizessen, es
>>csupan a nevet "adja el", de meddig fog ez mukodni? Egy ido utan
> Hogy meddig fog ez mukodni azt nem tudom megmondani, mint ahogy azt sem,
> hogy az M$ meddig tudja majd meg folytatni az ipar kizsakmanyolasat
> (pontosabban meg tudom mondani: addig ameddig birja). De egy dolog biztos:
> ha uzletileg nem lenne nyereseges vallalkozas (marmint a RedHat es tarsai),
> akkor mar reges-reg bedobtak volna a torolkozot.

Termeszetesen... jelenleg nyereseges is, de mennyire marad az? Ha a
linux nepszerusege esetleg csokken (pl annyira jo a win2k :)) ), akkor
hamar eljuthatnak oda, hogy mar nem fogja annyira megerni nekik, es
kezdodnek a gondok.

Egyebkent szerintem nincs meg azert jelenleg teljesen korulhatarolva
hogy kinek van szuksege Linuxra, manapsag pl nagyon eroltetik az
egysegsugaru juzerek asztalara, hisz abban van a businness, annak 
lehet supportot adni (lasd corel linux), de nem feltetlenul kene meg.
Nade ez semennyire nem tartozik ide :)

>>ugyanis szerintem tul komplexe valik a feladat ahhoz, hogy barki
>>szabadidejebe beleferjen, viszont akkor ki fogja tovabbfejleszteni az
>>egeszet? Mert penzt legtobbszor nem kap erte... es mi van, ha egy ido
> Hat eppen ez az! A kulonbozo Linux disztribuciokat eloallito cegek
> _fizetett_ programozokat alkalmaznak - igy ertelmetlen a kerdes. Eppen ezert
> mondom, hogy ne keverjuk ossze a kulonbozo fogalmakat!

Nem ertelmetlen a kerdes szerintem... hiszen a disztribeket eloallito
cegek max. egy-ket terulet programozoit tudjak megfizeti, az osszes
free cuccet, ami egy linuxba kell, termeszetesen nem.  Persze az is
igaz, hogy ami olyan bonyolultta valik, hogy mar szabadidoben nem megy
a fejlesztese, az alt. van olyan fontos, hogy pl egy redhat megfizesse
a programozoit...

Meg a masik, hogyha egy adott ceg fogja fizetni egy program fejlesztoit,
akkor oda a lenyeg, a szabadsag, hogy alt. arra fejlodik a program
"amerre kell", ami a Rigth Thing (tm), ugy hogy nincsen mogotte
gazdasagi erdek (hamarabb mukodjon, konyebben hasznalhato legyen,
csicsas legyen, olyan legyen mint a win/az IsmertProgram 4.0, etc).
Persze a licensz garantalja hogyha nem tetszik valami, akkor azt
kijavitsd/kijavittasd, nade bonyolultabb dolgoknal ez nem megy olyan
egyszeruen. Egy ismerosnek volt manapsag ilyen gondja, Gnome/GTK+,
nemtommarmi :) -fejlesztes kapcsan, hogy ha jol emlekszem egy
html-beolvaso widgetet akartak osszehozni, lett volna ra egy flexibilis
modszer, amit kesobb konnyen lehetett volna boviteni, tovabbvinni,
egyszoval az lett volna a jarando amde lassabb ut, de adott volt egy
ceg, aki GPL, de penzert fejlesztett egy Outlook-klont linux ala, es
neki szuksege lett volna minel elobb egy mukodo html-olvaso widgetre,
es mivel ok jelentos munkaerot kepviseltek a hobbibol programozokkal
szemben, ezert a fejlesztes ebbe az iranyba ment el, ami nyilvanvalo,
hogy csak rovidtavon volt jobb.
A pelda lehet hogy nem igy volt es egy picit santit, de azert a
problemat jol szemlelteti imho.

>>utan lecseng ez a mostani "Linux-hype" [nincsen ra imho rendes magyar
>>forditas :) ], es a kulonbozo cegeknek se fogja megerni penzelni oket.
> Ugyan nem tudom mit ertesz "hype" alatt, de ha arra gondolsz, hogy azert

Linux-hype: hmm angol news-siteokon, irasokban elegge elterjedt
kifejezes legalabbis en eleg sokszor lattam :) kb azt takarja, hogy
manapsag a mediakban, sztech ujsagokban elegge rendesen "nyomjak" a
linuxot, eleg sokan nagy lehetoseget latnak benne, elkezdenek
fejlesztgetni ala, mondvan hogy beindul a piac es ok jo nagyot
kaszalnak majd... de mi van, ha megse? 

> Tehat meglatasom szerint a mai vilagban ha megel, akkor nem azert el meg a
> Linux, mert nagy hirveres van korulotte, hanem azert, mert tenylegesen
> komoly piaci kereslet van utana.

Nem tudom, de szamomra furcsa piaci keresletrol beszelni egy ingyenes
operacios rendszernel... mert persze a supportbol, csomagolasbol,
konyvekbol, rendszergazdalkodasbol lehet penzt szerezni, ezt nevehetjuk
piaci keresletnek, de ezek messze nem olyan stabil jovedelmek, mint pl
X ezer forint, amit egy windoze-ert el lehet kerni. Lehet erre igy
egyaltalan epiteni? 

>>idoben megirjon pl., es esetleg ez is eleg nagy kaoszt okozhat.
> Ez megint csak az open source - non-profit projetecre igaz es igazabol pl. a
> Linux-hoz, mint egeszhez nem tul sok koze van.

Ezert emlitettem kulon... mert szamomra ezek a legszimpatikusabb
projectek (talan mert ha akarok, en is konnyeden beszallhatok), es
elgondolkoztam rajta parszor az ilyen komoly gondokat latva, hogy ez
tenyleg - a tipikus GPL fejlesztes: levelezolista + CVS - eleg
effektiv-e, es ha nem, lehetne-e maskeppen csinalni.

Szoval amire konkretan gondoltam az az, hogy anyagilag tenylegesen
megerheti-e free/GPL-es programokat fejleszteni (ha igen, mi modon?) =>
a jovoben varhatoak-e olyan kulonbozo ilyen tipusu komolyabb projectek,
melyek bonyolultsaguk miatt semmikepp nem mukodnenek hobbiszinten,
mindenkepp valamifele ceges keret kene korejuk. Pl. fejlesztoi
rendszerek, ilyesmik.

Ami egy ezzel kapcsolatos masik erdekes tema, hogy biztonsagtechnikai
szempontbol a zart vagy a nyilt forrasu rendszerek jobbak-e. De ezzel
kapcsolatban megint josokat lehetne levelezni, szal' ebbe csak akkor
menjunk bele, ha tenyleg bele akarunk :) hozzateszem, ehhez a temahoz
nemnagyon ertek, max a felszinnel, az "eredmenyekkel" talalkozom...


> Szerintem abbol mindenki csak profital ha kolcsonosen kifejtjuk
> velemenyunket es megbeszeljuk, hogy ki mint latja a dolgokat. En csak arra
> szeretnek kerni mindenkit aki reagal erre, hogy ez a thread ne csak neveben,
> de stilusaban is terjen el egy kicsit az elozo napokban (hetekben?)
> "tokeletes programok" cimszoval femjelzett "szovegkupactol". Koszonom.

Ezt en is kernem es szeretnem... ez nem flame lista elvegre :) 
Es nagyon kernem, ne menjunk oprendszer-flame-be at, mert eleg konnyu
lenne ebbol a temabol...

-- 
bye
gyp

>Az lenne a kerdesem, valaki tudja-e, hogyan kell
>MS ACCESS- ben megn?zni egy adatbazisban, hogy
>egy tabla megvan-e. En csak ugy tudtam, hogy
>megprobaltam megynyitani es a hibat ON ERROR GOTO
>hibak -al kezeltem.
Az Access makronyelveben a Database.TableDefs gyujtemenye (collection)
hasznalhato erre a celre, Delphi-ben pedig a Session.GetTableNames()...

Gabor

>Az lenne a kerdesem, hogy a delphi programok meretet, hogyan lehetne
>lecsokkenteni? Ha csinalok egy sima new application -t, es elinditom,
>rogton 280kb lesz a fajl merete. Miert? Ennel kisebb programot mar nem
>is lehet csinalni ezzel?
Ez akkor nem egy "sima" alkalmazas (persze lehetne itt most a terminologian
vitatkozni, de inkabb a lenyegre koncentraljunk). Persze attol, hogy "csak"
egy form van rajta, meg irtozatos mennyisegu mogottes kod van benne, ami
szepen foglalja a helyet.
A legkisebb program amit Delphi-vel generalni lehet az valahogy igy nez ki:

{$APPTYPE CONSOLE}

.

Az en D3-asom ebbol egy 15k-s .EXE-t csinal, ami magunk kozt szolva azert
nem rossz egy hasonloan "bonyolult" pl. Visual Basicben irt programhoz
kepest.

Ha nem vagy megelegedve a programod meretevel akkor ket dolgot kovethetsz
el:
a.) keresel valami .EXE-tomorito programot (pl. UPX) es ezzel megprobalod
osszezsugoritani a programot. Ennek a megoldasnak a hatranya, hogy ettol
csak a lemezen fog kevesebb helyet foglalni a progi, a memoriaban pontosan
ugyanannyit (esetleg egy picit meg tobbet) eszik.
b.) csokkented a kod bonyolultsagat es meretet. pl. ha a programodban nincs
szukseg formokra, adatbazismuveletkre, stb. akkor kihagyhatod a VCL
megfelelo unitjait (ezek ki kell szedi a uses klauzabol). "Helyettuk"
primitivebb API fuggvenyeket es pl. nativ adatbaziskezelo komponenseket
hasznalhatsz, amelyekkel bar altalaban egy picit nehezebb banni (de meg igy
sem veszes), de mindenkeppen sokkal gyorsabb es kevesebb eroforrast
felemeszto megoldast nyujtanak.

Ha a fenti megoldasok egyike sem szimpatikus es/vagy nem tehet meg, hogy
alkalmazod oket, akkor pedig marad beletorodni a tenyekbe...

Gabor

> Van-e jovoje az OpenSource/GPL programozasnak? ui. jelenleg eleg jol

Van. (Kb. annyi mint a fekete-feher tevek gyartoinak volt :)

> fejlodnek az opensource rendszerek, kulonosen a GNU/Linux, de mi lesz a
> jovoben? Ugyanis jelenleg jol mukodik a dolog ugy, hogy mindenki

A szamitogep szetvalt hardverre es szoftverre (az IBM trosztellenes pere
utan). A (PC) hardver szetvalt epitoelemekre. Ha ez a folyamat igaz a
szoftverre is, akkor az is szet fog valni modulokra, funkciokra, amiknek
kulon-kulon gyartoja lehet. Az uj szoftverfejlesztesi gyakorlat elso jelei
mar megvannak, "plug-in"-t lehet irni egyre tobb programhoz, eloretor az oop
fejlesztes, java, corba, meg a fene tudja mi.

Az a bajom ezekkel a "technologiakkal" hogy csak a latszatat teremtik meg a
modularitasnak, a szoftverek belseje meg mindig zart. Az OpenSorce/GPL
programok is zartak, hiszen komoly nyomozas szukseges a program aranylag kis
modositasa eseten is, mert sose lehet tudni, mire van meg a modositas
kihatassal, vagy mire nincs, pedig kellene hogy legyen. Eddig a
"fekete-feher TV".

Most jon a (szines tele-)vizio: A jovo "szoftverei" sok-sok gyartotol,
programozotol szarmazo sok-sok kicsi modulbol fognak felepulni. Nem lesz
olyan hogy "excel", hanem lesz 184 gyarto 5237 modulja, amik
tablazatkezelesi feladatok megoldasara a rendelkezesemre allnak. Lesz olyan
hogy "excel" (, meg "debian", meg "redhat"), de az egy olyan ceget jelol
majd, aki osszevallogat modulokat, hogy ne nekem kelljen mind az 53 milliot
kiprobalgatni.
(Ezt en se hiszem el, de roviden leirva ilyen lett. Atgondolni, rendesen
leirni meg nincs kedvem :)

> szabadidejeben kodolgat egy picit, ugymond szorakozasbol, meg par ceg
> (pl. RedHat) megengedheti maganak hogy Linux fejlesztoket fizessen, es
> csupan a nevet "adja el", de meddig fog ez mukodni? Egy ido utan
> ugyanis szerintem tul komplexe valik a feladat ahhoz, hogy barki

Resz-program resz-feladatot resz-komplexitas mellett old meg, legalabbis a
strukturalt programozas apostolai szerint :)

> szabadidejebe beleferjen, viszont akkor ki fogja tovabbfejleszteni az
> egeszet? Mert penzt legtobbszor nem kap erte... es mi van, ha egy ido

Kaphat penzt, ha innen fogott ki valami melot:

http://www.cosource.com/
http://www.sourcexchange.com/
http://visar.csustan.edu/bazaar/

> utan lecseng ez a mostani "Linux-hype" [nincsen ra imho rendes magyar
> forditas :) ], es a kulonbozo cegeknek se fogja megerni penzelni oket.

A (nagy) cegek azert fektetnek nem nyereseges dolgokba, hogy ok tudjak meg
eloszor merre megy a vilag :)

> A masik dolog meg, ami John Carmack (gyk a Doom-ot es a Quake-et
> csinalo Id Software foprogramozoja) "nagy dilemmaja" is (tobbszor
> emlitette itt-ott), hogy a fejlesztes nyiltsaga miatt nehez azt a
> megfelelo uton tartani. Rengeteg opensource project indult ugy, hogy

Erre is van jel hogy merre megy a vilag: idonkent az internet explorer
megkerdezi, hogy megbizom-e ebben-vagy abban a cegben (, letoltheti-e a
programjukat).

> rengeteg beszelgetes, tervezgetes levelezolistakon, de semmi kod. Vagy

Ha szaz soros programokkal lehetne valamire menni, akkor lenne eredmeny is
dogivel :)

> pedig egy ido utan leult a dolog, mert elfogyott a resztvevok ideje. Es
> minel komplexebb egy rendszer, annal konnyebben jonnek elo a gondok.

Egy uj programnyelv, programfejlesztesi modszer, eszkoz, jelentosen
kitolhatna a kezelhetoseg hatarat, mint ahogy az a gepikodrol fortranra valo
atteres eseten id megtortent.

> Nem lehet az ilyen fejlesztesnel senkitol sem elvarni, hogy valamit
> idoben megirjon pl., es esetleg ez is eleg nagy kaoszt okozhat.

Nem nagy ugy, nem kell tobb munkat adni neki a projectben.

z2

Hello!

 Van egy kis problemam a Visual Basic-kel kapcsolatban :

 1. Hogyan lehet parametert atadni a riportnak ?
    ( szelektalni akarok egy db tablabol )
 2. A lista csak elso lehivasra tukrozi helyesen az adatbazisbeli
    ertekeket; mikozben az adatok megvaltoztak, a lista az elso
    lehivasbeli ertekeket hozza folyamatosan, figyelmen kivul 
    hagyva az idokozben tortent valtoztatasokat. Hogyan lehet ezt
    a problemat megoldani.
 3. Mi az oka annak, hogy a fejleszto kornyezetben a text mezok
    jobbra igazitasa ellenere a leforditott-telepitett valtozatban
    ezek a mezok balra igazitva jelennek meg ?
 4. Mi az oka annak, hogy a leforditott-telepitett valtozatban az 
    msgbox-okbol eltunnek bizonyos ekezetes karakterek, mig a 
    formokon megjelennek ?


 udv. PRO

> Igen, attol a program meg tokeletes. Ahogy irtad is, a specifikacio
> rossz, s eloszor ott kell kijavitani. Ha a specifikacio kijavult,
> akkor mar a program nem felel meg a specifikacionak, s azt is
> modositani kell.

Hat igen, lassa az az erzesem, hogy azt is specifikalni kellene e vita
foltytatasahoz, hogy mit nevezunk programnak? Csak magat a kodot (tahat ahogy a
regi szep idokben vannak a szervezok es vannak a kodolok). Ebben az esetben
igazat adok neked, a kodolo tokeletes forraskodot keszithet el a specifikacionak
es a szervezok altal elkeszitett terveknek megfeleloen -- ettol meg akar a
specifikacio is lehet rossz, vagy a terv is.

En ragaszkodnek ahhoz, hogy a tokeletes program egyutt mind a harom:

1. tokeletes a specifikacio, tehat a user kovetelmenyei/kivanalmai stb. pontosan
megfelelnek a leirtaknak

2. tokeletes a terv, tehat a specifikaiot maximalisan (ertsd hianytalanul es
logikai vagy egyeb hibak nelkul) teljesiti

3. a kodolo is el tudta kesziteni a tervnek megfelelo programot, meghozza
egyetlen rejtett vagy egyeb hiba nelkul (ertsd alatta: nincs benne semmi olyan
bukfenc, ami akar nem vart outputot, vagy fagyast/rendszerosszeomlast, vagy
security lyukakat stb. rejt magaban)

En ezt ertem tokeletes program alatt, es mint lathatjatok ebbe nem vettem bele
sem HW+BIOS, oprendszer valamint compiler/library/modul kerdeseket, amiket kulso
ceg csinalt ill. ami nem szerves resze "a" programnak.

Ilyen szerintem nem letezik, es nem is letezhet.

Udv, Tamas

Tamas Rudnai / Sophos Plc
mailto:
http://www.sophos.com

> Van-e jovoje az OpenSource/GPL programozasnak? ui. jelenleg eleg jol
 ....

Az OpenSource-nek egyertelmuen jovoje van -- szerintem. Legalabbis sok emberrel
beszelgettem mar, akiknek eleguk van a titkolozodo "fopapokbol", akik akar csak
4000 eve a Nilus menten abbol elnek, hogy maguknal tartjak a tudomanyt. Aki
igazan tud, ugyis mindig tobbet tud annal, akivel megosztja az info-t stb...
Tehat ha egy ceg nem is teszi ingyenesse a programjat, meg akkor is mondhatja,
hogy itt a forras, nyugodtan nezd meg, ha meg akarod -- ugyis mire kiokoskodod
hogy csinaltam, addigra elkeszulok az ujabb valtozattal, ami sokkal jobb annal.
Viszont magaval hozhatja, hogy a masik ceg az o otletuket felhasznalva kitalal
valami ujat -- igy fejlodik a vilag, nem?

Abban persze mar nem lehetek biztos, hogy az ingyen programok hosszu eletuek
lesznek, csak gyanitom, hogy igen. En mindig azt az ervet szoktam felhozni, hog
y
a fizetett programozo legfeljebb annyit er, mint csataban a zsoldos. Ha pl.
valaki szabadidejeben fejleszt egy komoly rendszert, akkor vagy nagyon jol ert
hozza, es kedve is van csinalni, vagy legalabbis nagyon erdekli a tema es menet
kozben megtanulja. Mig egy fizetett programozo -- nem feltetlen van igy, ne
ertsetek felre -- nem erdeklodesbol vallal munkat xy cegnel, hanem mert jol
fizet ill. jol mutat majd a CV-jeben, hogy egy-egy neves ceg is ott van a
listan... Ettol fuggetlenul akar erthet is hozza, es jobb is lehet egy ingyen,
szabadidejeben programozonal, de velemenyem szerint az esetek tobbsegeben vagy 
a
tudas, vagy az erdeklodes vagy mindketto hianyzik. Nem beszelve a hazon beluli
konkurrencia harcokrol, amikor egy-egy jo otletet, vagy szellemes megoldast
azert vetnek el, mert pl. egy feltekeny kollega vagy fonok elveti a javaslatot.
GPL eseteben megcsinalja a szerencsetlen amire gondolt, legfeljebb egy uj
project nyilik belole, es majd az emberek eldontik melyiket kedvelik jobban --
szokszor tobb megoldas is egyutt el, es ebben semmi problema sincsen.

Na mindegy, az ilyen jellegu dolgok miatt gondolom, hogy van jovoje meg az
ingyen munkaknak is -- majd meglatjuk ;-)

Tamas

Tamas Rudnai / Sophos Plc
mailto:
http://www.sophos.com

A paletta allitgatas ugy nez ki, hogy a 3c8h portra ki kell irni a szin
indexet, amit allitani akarsz, aztan a 3c9h portra az R, G es B ertekeket.
Az index automatikusan inkrementalodik, igy a kovetkezo szinekhez eleg csak
a 3c9h-t irni. Ez ugy nez ki, hogy jo a programodban: az egesz palettat irja
a 0-s indextol, osszesen ugye 768 byte.
A hiba talan nem a rutinban van, hanem a Pascal valtozok elereseben. A
VAR-nal a tomb neve palette, a rutinban pal-ra hivatkozol. OK, ez lehet,
hogy csak a pelda miatt.
Pascal-ban a globalis valtozok az adatszegmensre kerulnek, a lokalisak a
stack-re. Nem mindegy, hogy hol van a paletta tombod. A rutinban nincs
hivatkozas a szegmensre, csak az offset-et tolti be SI-be. Nezd meg, hogy
melyik szegmensen vannak az adatok es allitsd oda a DS-t (persze mentsd el a
rutin elejen, es toltsd vissza a vegen), mert az OUTSB a DS:SI-rol dolgozik.
A vonalrajzolo rutinok engem is erdekelnenek, szerintem legmegfelelobb
helyuk a CODER FTP-n lenne.

Mik

Hello Szecso!

>  c++ nyelvben a kovetkezo a problemam: Adott egy 5*5os
> matrix.Vagy n*n-es mindegy.(A matrix feltoltes nem lenyeges az megy)
> Hogyan lehet megolni hogy a sor es oszloposzeget kiirja. Tehat hogyan
> tudok hivatkoni az egyes sorokben levo elemkre? matrix(1) az elso sor elso
> eleme? matrix(5)az elso sor utolso eleme?matrix(6) a masodik sor elso
> eleme? Vagy pointerekkel kell megcsinalni? Elore is koszonom a segitseget.

Nem egeszen ertem a kerdest, bar mar eleg almos vagyok :-)

Hogy van definialva a matrix? Egyszeru C(++) ketdimenzionalis array
(int[][])? Osztaly/objektum/template? Struct? Stb...

Irod, a feltoltes megy, akkor a lekerdezes sem lehet nehez...

Egyebkent C(++)-ban a nullaval kezdodik a szamolas :-)

Mindegy, mellekelj egy kis konkret kodot, es akkor konkretan
valaszolunk. :-)

Barna

Sziasztok!

Nezzetek ezt meg, ha van egy kis idotok:

http://stud4.tuwien.ac.at/~e9525556/stats/index.html

A legjobb feature benne az, hogy az idezesi aranynal Mc "custom"
idezesi jelet is kulon figyelembe veszi... :-)))

Barna