>a sebessege. Arra a kovetkeztetesre jutott, hogy hat akkor biztosan nem is
>letezik nagyobb sebesseg, mondjuk olyanforman, mint ahogyan nincs minusz
>kelvin fok sem. Erre a gondolatra, mint csucsan allo piramist, felepitett
>egy kovetkezteteshegyet*.
>Ennek a hegynek az egyik agan van egy olyan allitas, hogy "Ha igaz a kezdeti
>feltetelezes, akkor informaciot sem lehet a fenynel gyorsabban kozvetiteni."
>Aztan egy masik agon van egy olyan feltetelezes, hogy "gravitacios terben a
>fenysugarak elgorbulnek"**.
>Namost. Ha a piramis alapjat kepezo csucsat bebizonyitjuk, akkor a kovet-
>keztetes-lancok igazsagtartalmat megkerdojelezni olyan mint a 2 x 2 = 5.

Egyfelol, a fenynel gyorsabb informacioterjedesrol irott gondolatkiserletem,
mint arra valaki igen udvariasan, a kovetkezo kitetel mellozesevel ramutatott
egy orbitalis baromsag. Kellokeppen szegyelem is magam.

Mindazonaltal, egy jolfesult magyar, bizonyos von Neumann 1932-ben egy par
axiomara felepitett egy kovetkezteteshegyet, aminek egyik agan az allt, hogy
a 'hidden variables' teoria nem igazan jo, es ugy altalaban nem erdemes vele
foglalkozni. Vala hozsanna es halleluja. Egeszen addig, amig 1966-ban egy
Bell nevu uriember megtalata, hogy Neumann egy kvantum-aritmetikai szarvas-
hibat kovetett el a bizonyitasaban, es az adott teoria igenis egyseges
egeszet alkot, logikai bukfencek nelkul. A piramis also csucsa rendben volt,
csak az egyik rosszul faragott konek tartott 34 evig meglazulni.

Masfelol, bar nem leven elegge kepzett a fizikaban kenytelen vagyok az iro-
dalomban talahato allitasokat elocitalni, a fenynel gyorsabb kommunikaciot
az altalanos relativitaselmelet *nem* zarja ki, mig a specialis igen.
A spec. rel. elm. ugyanakkor (a fent emlitett Bell szerint) minden
praktikus szempontbol megegyezo eredmenyt ad a Lorentz teoria altal adottal,
ami viszont megengedi a nem-lokalis hatasokat. 

Zoltan