Udvozlet!

Mintha nem is tul reg mar korbejartuk volna a temat, de nem talalom, 
a hix archivum meg nagyon sikeresen elbujt, igy felteszem a kerdest:

Feltetelezzuk, hogy egy eloleny (ember) hirtelen vakumba kerul
(tekintsunk el a vakum eloallitasanak nehezsegeitol, csak az elv
erdekel). Mibe hal bele es milyen gyorsan?

Felrobbannak a sejtjei, kirobban a szeme, stb? Vagy elforr a testenek
folyadekresze (az a kb 90%)? Esetleg a test folyadekaiban oldott gazok
hirtelen ki akarnak szabadulni, ezzel szetrobbantjak a sejteket,
ereket? Vagy csak szimplan megfullad levegohianyban?

Mintha olyasmi remlene, hogy az a trukk, amit Bowmann csinalt a 2001
urodisszeaban (teljesen kifujta a levegot es ugy szokkent ki az urbe)
nem lehetetlen, csak epp nagyon veszelyes. Valami olyan magyarazatra
emlekszem, hogy a testunket alkoto folyadekok - minthogy ezek
osszenyomhatatlanok - nem igyekeznek tul gyorsan felrobbantani a
sejteket, igy esetleg meguszhato a dolog. Tekintsunk el a hidegtol es
kozmikus sugarzastol...

Az Emlekmasban latott kiguvado szemek, meg feldagado arc latvanyos,
csak epp semmi koze a valosaghoz, ha a tudoben nincs levego. Az meg - ha
nem zarja el az ember a legutait - pillanatok alatt tavozik es nem
okoz tulnyomast belul. A csontjaink, szoveteink nem annyira
serulekenyek, hogy ne tudjanak ellenallni a max 1 bar tulnyomasnak, ami
raadasul nem is annyi... 

Rosszul emlekszem?

Valami tudomanyos levezetesre lenne szuksegem, akar pro, akar kontra
ervekkel.

-- 
Koszi				SaGa
  SANDOR Gabor >

Kedves Peti,

  Ha lenne antianyag galaxis, akkor lenne egy hatar, amitol kezdve
antianyag van (a vilagur nem ures!). Ott allando annihilacio lenne,
amit latnank.

Gyula

A Szabadművelődés Háza,
                      Székesfehérvár, Fürdő sor 3.
                   2000. november 11. szombat, 10 óra

Hat eloszor is, mivel akonferencia nem ott volt, mint tavaly, en viszont
hallgatolagosan ugy vettem, hog yugyanott van, hiszen Fehervar es
Muvelodesi haz. Mint kiderult, tavaly a Tachnika Hazaban volt. Node en
ezt annyira nem vettem eszre, hogy nem is neztemmeg. De szerencsere
kiserom fehervari volt, es kitalalta, hogy ott lehet, ahol volt. Igy
aztan nehany eloadasrol lemaradtam.
11:30 - 12:00 A média és a tudomány
Előadó: dr. Bencze Gyula fizikus, KFKI RMKI,  a TTT alelnöke
Ez egy erdekes eloadas volt, a medianak a muvelodesben betoltott
szereperol, akereskedelmi adokrol, es a kovetkezmenyekrol. Beszamolt
arrol, mennire keves a kereskedelmi adokon a valodi ismeretterjesztes,
es mi ennek az oka. Nyilvanvalo konkluzio, hogy a dolgon javitani kell.
Velemenyem szerint a szocializmusban a sok rosszbana nnyi jo volt, hogy
az oktatasnak es muvelodesnek volt egy magas szinvonala, igaz bizonyos
tekintetben nyilvan cenzurazott. Ott a hatalom cenzuraz, itt a kereslet.
De nem akarok politizalni. Felmerult bennem a kerdes, hogy Vago Istvan,
mint a TTT vezetosegenek tagja, es mint mediaszemelyiseg, vajon nem
tudna-e ebben a problemaban valamit tenni.


12:00 - 12:30 A viking varázskendője (Láthatatlan ráció a parahitek
világában)
Előadó: Vassy Zoltán pszichofizikus, ELTE Pszichológiai Tanszék

Szinten tetszett, sot, errol bovebben is hallanek. Arrol volt szo, hogy
a para beallitottsag milyen pszichologiai igenyekbol taplalkozik, milyen
igenyeket elegit ki. Mik a parahivok jellegzetes psziches tulajdonsagai.
Szo volt arrol is, hogy a parahit, vagy mas hit, mint pszichologiai
eszkoz mikeppen hatasos, es arrol, hogy ez bizonyos ertelemben
racionalisnak cselekedethez vezet, holott a hit maga nem racionalis.
Velemenyem szerint minden ilyen pszichologiai eszkoz kivalthato
racionalis hitre tamaszkodo megfelelo pszichologiai eszkozzel. Peldaul a
pozitiv beallitottsag es az optimizmus kivalthatja a ritualis hitet.

13:00 - 14:30 Ebédszünet
Pizza, jo volt.:)


14:30 - 15:00 Misztikus szerkezetünk, az agy (Szubjektív megfigyelések)
Előadó: dr. Lukács Béla fizikus, KFKI RMKI
Luakcs Bela sajat agyverzeserol es a szerzett elmenyekrol beszelt,
valamint az ezaltal kivaltott gondolatokrol. Beszelt a racionalis,
emocionalis agyfunkciorol, agyfeltekekrol. Gondolatait sajat
tapasztalatai hitelesitetek. Szamomra az eloadas erteke inkabb ebben
rejlett, mint a neurobiologiai ismeretekben, mert ez utobbiakkal
nagyjabol tisztaban voltam, es az eloadas nemis torekedett ebben
precizsegre. Emellett megragado gondolatokat hallottunk.

15:00 - 15:30 Darwin, avagy a bajok eredete
Előadó: Hraskó Gábor biofizikus, informatikai tanácsadó

Szerintem a legzsenialisabb eloadas volt. Hrasko Gabor eloszor teljes
komolysaggal, lendulettel es retorikaval eloadott egy evolucioellenes
eloadast, majd lemenven a podiumrol es visszamenve, kritikajat adta
elozo eloadasanak. Az eloadas jol szemleltette a kreacionista ervelesi
stilust, retorikai elemeket, csusztatasokat. Az eloadas nyilvan nem
torekedhetett kimerito elemzesre, legfobb erteke nem ebben allt, hanem
demonstrativ ereje volt. En magam az elso perc vegen mar bizonyos voltam
a csattanoban, de csupan azert, mert ismerem Hrasko Gabor vilagkepet a
kerdesben, es nagyon ismerosok voltak a kreacionista ervek.

15:30 - 15:45 Szkepticizmus Az ember tragédiájában
Előadó: Pintér András Randi-díjas, egyetemi hallgató

Rendkivul erdekes szinfolt volt az eloadasok kozott, hiszen egy irodalmi
mu kapcsan modott erdekes gondolatokat. Ezen gondolatokat nem tudom
reprodukalni, annyira szepen fogalmazottak voltak. A gondolatok a
tudosrol, szkepticizmusrol, a tudos heylzeterol egy tudomanytalan
vilagban, a konfliktusrol, a tudomany internalis eroirol szolt.
Legfokeppen Kepler kapcsan az Ember tragediajaban. Az eloadas
gondolatain mit sem kisebbtive szeretnem megjegyezni, hogy bar Madach
mindenkeppen muvelt volt, nem szabad tudomanytorteneti ismeretnek venni
az o kepet ebben a szepirodalmi muben. Nyilvan koltoi szabadsagaval is
elt, es nyilvan nem lehetett egzakt kepe Keplerrol. Amennyire en tudom,a
Kepler story ennel joval osszetettebb, nem ennyire egyoldalu.

16:00 - 16:30 Miért "szeretjük" Dänikent?
Előadó: dr. Galántai Zoltán tudománytörténész,  a Delta főszerkesztője
Ez az eloadas rendkivule rdekes lett volna ot evvel ezelott. De talan
vannak meg ma is Daniken-hivok. Szamomra a legerdekesebb reszletek azok
voltak, amelyek Daniken szemelyerol es torteneterol szoltak. Szo volt
arrol, hogy az eloado maga mikeppen csalodott Daniken hipotezisein tul
igazmondasaban szemelyes elmenyek alapjan. A szerzo gondolatat idezve:
Az, hogy Daniken lehetseges, de megalapozatlan, tudomanytalan nezeteket
terjeszt hagyjan, meg jot is tehet a tudomanynak egy ilyen nepszeru
ellenzeki attitud. Azonban az, hogy Daniken pofatlanul hazudik, mar csak
negativan itelheto meg.

16:30 - 17:00 Kozmikus telekspekuláció
Előadó: dr. Gál Gyula űrjogász

A holbeli telekspekulaciokrol volt szo egy olyan eloadasban, amely
emelte a konferencia humortartalmat, ugyanakkor teljesen korrekt jogi
dolgokrol szolt. Megtudhattuk, hogy mikeppen all ezen holdbeli telkek
jogi hattere. Azt is megtudhattuk, hogy bar nem teljesen tiszta az ugy,
de amennyiben a jogot nem tapossak sarba, ugy ezek az ugyletek
jogtalanok.


math

On 3 Nov 2000  wrote:

> Kedves Istvan! (vomberg)
> 
> Azon kijelentesemet, miszerint a rakos sejtek gyorsabban szaporodnak,
> celszeru statisztikusan ertelmezni (kg-ban kifejezve), mivel az osztodasi
> sebesseg fogalmat nem is igazan tudom ertelmezni egyetlen sejt
> vonatkozasaban. Bar ugy kepzelem, hogy ilyenkor mar celszeru az osztodas
> kulonbozo fazisait kulon-kulon vizsgalni, es ezeknek a folyamatoknak
> kulon-kulon is lehet ertelmezni a sebesseget. Abban persze lehet valami,
> hogy a sejt megmaradhat egy fazisban annyi ideig, amelyet mar tartossaga
> okan nem celszeru osztodasi folyamatnak tekinteni, es ennek ellentetekent,
> amely sejtben ez a fazis nem valik tartossa, azt folyamatosan osztodonak
> vehetem.
> 
> Na de hogyan jott a kepbe a kovetkezo mondatban a PI viz? Eddig a
> csokkentett deuterium tartalmu vizrol volt szo, es ez egy nagyon pontosan
> korulhatarolt fogalom, leven a deuterium a hidrogen 2 atomsulyu stabil
> izotopja. A ket dolog nem keverheto ossze. Ezt Peternek (s8784bor) is
> irtam, aki kerdezte:
> >Ez nem azonos veletlenul a PI-viz neven futo nepbutitassal?

Ez teljesen igaz. De pont az alabbiakban kozoltek (reklamosok
ismerethianya) miatt kerdeztem, hogy nem lehet, hogy keptelenek felfogni
azt, hogy ket fele (illetve 3 fele) hidrogen letezik, ezert kitalaltak,
hogy a nehezviz mentes viz "valojaban" rendes viz valamivel
"megdelejezve"? Innen adodik a PI (leven ennek a hatteret sem ismerhetik).

Peter

> Azt persze nem allitom, hogy nem lepodtem meg a DDW tartalmu testapolo, es
> napvedo kremek, illetve az egeszsegesek szamara ajanlott ivoviz
hirdetesen,
> es nem merultek fel bennem ennek kapcsan hasonlo gondolatok, hiszen ezen
> fogyasztasi termekek egeszsegvedo hatasa teljesen mas hatasmechanizmus
> szerint mukodik, mint amire a DDW leirasaibol gondolhatna az ember. Az sem
> valoszinu, hogy a DDW alkalmazasa kremek formajaban szoba johetne, igy
> szinte biztos nem art a bornek, legfeljebb az agynak, ha meg akarja
erteni,
> miert reklamoznak egy olyan hatast, amely kremben nem mukodhet.
> Feltetelezem, hogy itt egy kiegeszito penzbeveteli lehetoseg
> kihasznalasarol van szo, amelyben az alkoto ertelmet felaldoztak uzleti
> sikerek erdekeben. De ezektol az ertelemzavaro reklamcelzatu befolyasoktol
> eltekintve a DDW hatasairol szolo leirasok teljesen hihetonek tunnek.
> Remeljuk, hogy az alkoto ertelem tovabbeli ezt a durva uzleti celzatu
> beavatkozast. A reklamfogasok termeszetevel pedig talan jobb ha
> megbaratkozunk, mivel egy reklamszakembertol nem varhatunk el tul sokat.
> Valoszinuleg annyit tudnak a DDW-rol, mint a PI vizrol, de legalabbis ugy
> csinal. Ezzel persze nem azt mondom, hogy ne kellene kuzdeni ezen
> felretajekoztatasok, es divatos butasagok keszseges terjesztese ellen,
csak
> ne gondoljuk azt, hogy ez a kuzdelem a vegere erhet, es valamikor
> megnyugodva hatradolhetunk a fotelban.
> 
> Udv: Takacs Feri

On 9 Nov 2000  wrote:

> 
> Udv mindenkinek,
> Vettem a faradtsagot es utanaolvastam egy kicsit a deuterium kozolt
elettani
> hatasainak.
> Ez egy csodaszer! Ha tobbet adnak belole, ha kevesebbet, mindenkeppen
> csokkenti a sejtosztodast...

Ez nem meglepo ... A szervezet olyan, hogy az a legjobb neki, ami a
termeszetes ... (ld. pl. tiszta O2-ben leall a legzes)

Peter

> En erre gondoltam: ugyanazt a szoveget ugyanazzal a sebesseggel el tudod
 > mondani
 > mas hangmagassagban, mert a hangszalaidat kulonbozo mertekben feszited
meg
 > ...
 
En sem vagyok szakember, de egyszer dolgoztam vagy masfel evig egy
ilyen projecten. Nem en csinaltam a DSP kodot, de nagyjabol tudom,
hogy hogyan mukodott. Tobbfele megoldas is van, es mast hasznalnak
beszedre es mast zenere. A beszed eltolas azon alapul, hogy az emberi
hangkeltes nagyon durvan felbonthato egy specifikus frekvenciaju (nem
szinuszos) periodikus tagra es egy zajjal gerjesztett rezonator
rendszer kombinaciojara, ahol mindket resz termeszetesen idoben
varians. Megfelelo algoritmusokkal ezen rendszer parameterei mint
idofuggvenyek kinyerhetoek, megnyujthatoak vagy osszenyomhatoak, majd
ezekkel vezerelve egy amolyan 'mesterseges torkot', az eltolt
hangmagassagu azonos sebessegu, vagy epp ellenkezoleg, azonos
hangmagassagu de mas sebessegu beszed visszanyerheto. A dolognak
megvannak a maga trukkjei, mert pl. az emberi hallas az abszolut
fazistolasra erzeketlen, de a relativ fazishibakat eleg hamar
felkapja. Idobeli lassitas/gyorsitas eseten kulonfele frekvenciaju
komponensek relativ fazisanak kordaban tartasa egyaltalan nem
trivialis feladat. Mindazonaltal az a doboz, mit csinaltunk, mintegy
+/- 30% eltolasig gyakorlatilag hallhato zaj nelkul tette ezt
beszedre, es ugy +/- 10%-ig zenere. Ennel nagyobb eltolasoknal mar
megjelentek zavaro torzulasok.

Zoltan

Sipi:
>Amikor gyorsitasz/lassitasz a szalagon, minden frekvenciat eltolsz, 
>a modulalo frekvenciat is. Ugy velem, hogy a vivofrekvencia es a 
>beszed frekvenciaja kozott van akkora kulonbseg, hogy szurokkel 
>elvalaszthatok egymastol. 

Itt fogalmak keverednek amit nem is olyan egyszeru rendbetenni.
A beszedben nincs felismerheto vivo, amit elkulonithetnenk.
Ugyan elofordulnak benne periodikus jelek, 
de ezek meg-meg szakadoznak a massalhangzoknal. 
E maganhangzok raadasul idoben szeszelyesen lepnek fel, 
rendezettseg nelkul, s ennek kovetkezteben a spektrum folytonos 
lesz, nem vonalas.
A massalhangzok pedig - mint megint csak szabalytalanul 
fellepo es kulonfele hullamformakat mutato jelek - 
ugyancsak zajkent jarulnak az eredo spektrumhoz.  

Ennek ellenere a beszed-jelet vagy sok mas egyebet is 
tekinthetjuk valamely onkenyesen megvalasztott frekvenciaju 
szinuszos vivo  - frekvencia- es amplitudomodulalt vegeredmenyenek, 
de barmilyen onkenyesen kijelolt frekveciaju vivot is feltetelezzunk, 
(pl. az illeto kedvenc hangmagassagat is vehetjuk alapul), 
csak arra lesz jo, hogy rovid idointervallomokban ervenyes 
matematikai formulakat kapjunk a beszedrol, mint folyamatrol. 
Minthogy osszesseguket nem tudjuk egyetlen jol kezelheto tomor
formulara hozni es olyan egyszeru altalanos transzformaciot 
sem ismerunk az egeszre, mely csakis a hangmagassag eltolasahoz
vezetne, a szohosszak meghagyasa mellett, ezert inkabb a reszeket 
dolgozzuk fel, kulon-kulon.
Tehat tulajdonkeppen matematikai nehezsegunk van, melyet jobb hijan
reszekre bontassal es egyedi atszerkesztesekkel, majd 
szintezissel hidalunk at, lehetoleg minimalis jarulekos zajt termelve.

Pl. a  z hang alol is *kiszedjuk a zonget*, azaz egy periodikus
jelkomponenst, mely az sz-szel mint kb. feherzajjal egyutt
adja a z-t. A zonge periodusainak szamat noveljuk, vagy csokkentjuk,
ami majd hangmagassagban ujat hoz, es visszaadva hozza az sz-t mint 
idofuggvenyt beillesztjuk egyveleguket a jelfolyamba. 

Mit lehetne meg tenni ?  Mesterseges intelligenciat betanitani,
majd kifaggatni, o hogyan csinalja. 
Ha nem mondja meg, megfenyegetjuk, hogy hozzuk az
oszcilloszkopot ! :)

A digitalis jelfeldolgozast megelozo idokben egyebkent
igen nagy nehezsegek aran rezgokorok tomeget alkalmazva 
studiok celjara keszitettek vokodereket, melyek meg korushangzast is 
produkaltak, de allitolag kezelesuk, beallitasuk nagyon 
korulmenyes volt, es nagy gyakorlatot igenyelt.
Ami a legegyszerubb volt ezzekkel a gepekkel, az az enek 
beszedde *lapositasa*.

Ma megegy otletem tamadt a beszedhang deformalasara:
Vegyunk beszedfelismero szoftvert, mely karaktersorozatot
allit elo beszedbol. A karaktersorozatot pedig atveszi egy 
beszedszintetizator, mely megfelelo parameterezessel
vagy elcsiripeli, vagy eldormogi a beszedet.

Lehet, hogy a beszedszintetizatorok  elfejlodnek 
odaig, hogy kedvelt hangu szemelyek hangjat es stilusat 
is tudjak majd utanozni, es arra atkonvertalni nem kedvelt
szemelyek hangjat is.
Akkorra mar annyira igenyes lesz az ember, hogy sokan 
csakis fejhallgatoval es mikrofonnal lesznek hajlandok kozlekedni.
Ha eppen idegen-nyelvet akar tanulni valaki, vagy gyakorolni,
akkor forditot is beiktathat a lancba. 
Ha pedig idegesiti a vegletekig eldurvult tragar beszed,  
dekadens koltoive moderaltan keri. :)

Udv: zoli

Sziasztok!

Zoli, irod:
: Egyszer elmerengtem azon, es most eszembe jutott, hogy nem talalkoztam
: olyan iranyzattal a sorrendi halozatok vilagaban, melynel a
: visszacsatolasok kozos sinen valosulnanak meg, azaz fizikailag minden
: kapu-kimenet kozvetlen kapcsolatban allna a bemenetekkel, es a
: bemenetek szurokkel valogatnak ki a nekik szolo uzenetet. Sebesseg
: tekinteteben ezzel ugyan nem lehetne rekordot donteni, csak a huzalozas
: valna roppant egyszeruve.

:-) Az otlet jo, es magasabb szintem meg is valosult, a soros buszok igy
mukodnek, lasd I2C, de a koaxos ethernet is ilyen. Itt is mindenki
mindenkivel ossze van kotve, aztan a cim alapjan valogatnak maguknak.
Kapuszinten nehez lesz megvalositani, hogy melyik "high" szint kie' is
legyen most. ;)

A huzalozas elvileg nem problema digitalis aramkorokben, FPGA-kban ugyis
benne van, csak a huzalozasi csomopontokban kell konfiguralni, hogy melyik
vezeteket melyikkel kapcsolom ossze a tuloldalon. A Xilinx nevu cegnek
voltak regebben olyan chipjei, amiben tul keves volt a huzalozas, igy a
cellak fizikai elrendezese nem mindig adott huzalozhato aramkort (ha az
ember felhasznalta az osszes logikai cellat es viszonylag sok jelet
kellett a chip minden pontjaba vinni). Ilyenkor vagy ujra megprobaljuk
fizikailag elrendezni a chipet (a random kezdeti eloszlas miatt masik
elrendezest kapunk), vagy kezzel kell probalkozni. Regebben a cellak
mellett a huzalokat is lehetett kezzel rendezni, a mostani
tervezoszoftverek sajnos elegge "nyomd meg a start-gombot es varj x
percet"-jelleguek. Egyebkent ertheto is, mert egy halom idot elto:ko:l
vele az ember, tehat veszteseg, inkabb 1 szammal nagyobb FPGA-ba kell a
gyarto szerint az ilyen aramkoroket elhelyezni...

ASIC-eknel ilyen gond nincs. Regebben 2 vezeto reteg (1 poly, 1 femreteg)
allt rendelkezesre (a retegek egymas folott futnak es lehet egyikbol a
masikba atmenetet -- szakszoval via -- kepezni). A digitalis cellak ugy
vannak felepitve, hogy vizszintesen egymas melle lehet oket pakolni, es a
tapfesz es a fold vezetekek keresztbefutnak az egesz soron. A cellak be-
es kimenetei tehat polysziliciummal a fem VDD/GND alatt bujtak ki, es az
egyes cellasorok kozotti -- erre a celra szabadon hagyott -- un.
csatornakban (=2 cellasor kozotti ures hely a huzalozasnak) vonulnak.
Altalanos szabaly, hogy ha a femreteg vizszintesen kot ossze dolgokat,
akkor fuggolegesen a poly, kulonben konnyen "befalazza" magat az ember
huzalozas kozben.

Ahogy nottek a digitalis chipek, ugy nott a jelek szama is, es a digitalis
cellak teruletehez kepest egyre nott a csatornak terulete. Egy bizonyos
pontnal erdemes a csatornak szelesitese helyett egy masodik femreteget
bevezetni. Ez gyartastechnikailag dragabb, de szilicium-teruletet sporol.

3 femreteg mar egesz hasznalhato olyan szempontbol, hogy itt nincs szukseg
a csatornakra. A cellakon belul a tranzisztorokat poly es metal1-gyel
kotjuk ossze, a cellak be- es kimenete metal2 szinten van. Ha az ember
ugyes, akkor metal2 es metal3 segitsegevel a cellak folott megoldhato a
huzalozas. Az "igazi" a 4 femreteg, mert itt metal3 es metal4 adja a
vizszintes ill. fuggoleges huzalozast, es a cellakat mar csak
metal3-metal2 ill. metal4-metal2 viakkal kell osszekotni, ill. az egymas
melletti cellaknal eleg a metal2 is. A ma divatos 5-6 femreteg ezen felul
csak "kenyelmi" opcio abbol a szempontbol, hogy az automatikus huzalozo
programnak tobb szabadsagi foka legyen, vagy hogy pl. az egyik fe'meze'st
kizarolag tapfesz/fold jeleknek tartjuk fenn, stb. [Minel tobb femretegunk
van, annal kisebb magassaguak lesznek az also retegek, igy egyre kisebb
a'rammal terhelhetoek ill. egyre sze'lesebbre kell oket tervezni. A
legfelso femreteg terhelheto a legnagyobb arammal, de ezzel onmagaban nem
megyunk semmire, mert 4-5 via-szinten keresztul le kell magunkat kuzdeni a
tranzisztorokhoz. Egy via aramterhelese erosen korlatozott (100..200 uA) a
par Ohmos soros ellenallasa miatt -- tobb via parhuzamos kapcsolasa
segit.]

Analog ASIC-eknel boven eleg a 2-3 femreteg. Itt ugysem illik vezetekeket
nagyon keresztezni vagy tranzisztorok folott vezetni (kapacitiv csatolas
es hasonlok, magasabb frekvenciakon induktiv csatolas is fontos lehet). 2
femreteggel mar lehet microstrip vezeteket epiteni, 3 femreteggel pedig
teljesen arnyekolt vezeteket. Ebben az esetben a 2.-3. femreteg mar eleg
magasan a szubsztrat folott van ahhoz, hogy viszonylag kis parazita
kapacitasu tekercseket is tervezhessunk a chipre (a menetek itt
ertelemszeruen nem egymas folott vannak, hanem egy spiralt alkotnak), stb.
-- kulonben sincs 200 millio digitalis jelunk (lasd a modernebb procik 256
bites belso buszait, stb.), amiket mar csak automata szoftver-huzalozo tud
kezelni (ami a beepitett bonyolult algoritmusok dacara meg mindig
10-20%-kal rosszabb huzalozast ad, de a kezi huzalozasi ido ezredresze
alatt vegez a feladattal).

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Sziasztok !

Hi!

> Ezekbe az eszkozokbe mar belenezni sem lehet azon a hagyomanyos
> modon, ahogyan hajdanan a koppintologusok mikroszkoppal
> es fotozassal probaltak felderiteni a layoutot, a klonozas
> erdekeben. Igy manapsag *latatlanban* kulonfele legendak szuletnek.
> Pl. olyasmit is pletykaltak, hogy az AMD kivulrol tud mindent
> amit az Intel, de a tokban egy sokkal jobb filozofiara epulo,
> mas technologiaval keszult, ugyesebb es gyorsabb Motorola processzor
> jatsza el az Intel szerepet.

Ez kb igaz is, csak a Motorola nem tudom hogy kerult a kepbe.
(Az ugyesebb, gyorsabb stb.. proci egyebkent szinten igaz :)
Egy sajat AMD fejlesztesu olcso egyszeru RISC magra epitettek wIntel
utasitas-ertelmezot. Ugy latszik sikerrel...
Regen (386, 486) valoban wintel koppintasokat gyartottak, meg a mikrokodok
is bitrol bitre egyeztek. (Nem dokumentalt featurek ugyanugy mukodtek)

> >egy rakas alacsonyszintu
> >utasitas, amik - a CISC -processzorokban a mikroprogramtarban vannak es
> >onnan hivodnak meg. A bovitett utasitaskeszlet azert jo (mert uj
programok
> >nem futnak a regi procikon :-), mert csak hivatkozni kell az
> >utasitascsomagra es annak a 'tovabbfejtese' mar a procin belul - a
> >villamgyors aramkorokon - tortenik. Tehat, ha te ezeket akarod felbontani
es
> >optimalizalni, akkor az utasitasok nagy resze a procit es a memoriat
> >osszekoto joval lassab buszrendszeren setalgat, ahelyett, hogy a
> >mikroprogramtarat az ALU-val osszekoto sineken robogna.

Ez nem feltetlenul igaz. Egy RISC proci nem feltetlenul kevesebb utasitast
ismer mint egy RISC...Viszont altalaban csak egyszerubb cimzesmodokat
ismernek, igy az egyszeru utasitasok vegrehajtasi ideje megegyezik, ezert
hatekonyabb a tobb pipeline egyuttmukodese. Tovabba minden utasitas
ugyanannyi memoriat foglal. Az egyszerusitesek miatt valamivel kevesebb
alkatresz kell, kisebb melegedes -> nagyobb orajel.

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
Billy, most mar kikapcsolhatom a szamitogepem?