Kedves tudosok,

Most, hogy ennyi arviz van europaszerte, meg a Duna is ilyen magas vizallasu
(volt), keletkeztek kerdeseim:

1. Hogy lehet (hogy szoktak) megmerni egy folyo lejteset? Mert ugye lejt,
kulonben nem folyna :-). Egy-ket szazmeteren belul el tudok kepzelni nagyobb
pontossagot egy jo slaggal, de 10-100 km-en hogy megy ez?
2. Hogy fugg ossze a folyo sebessege (pl. kozepen a tetejen) a vizallasaval? En
ugy lattam, hogy a Duna sebessege joval nagyobb most, mint amikor alacsony a
vizallasa.
3. Laikus elkepzelesem szerint a folyo lejtese akkor a legnagyobb, amikor az
arhullam emelkedesenek a kozepetajan jarunk. A viz folyasi sebessege is ekkor a
legnagyobb?
4. A terfogatarama (m3/sec) mikor a legnagyobb?
5. Meg meg: mitol fugg az arhullam terjedesi sebessege? 
6. Milyen alaku egy arhullam? Gondolom, hogy nem A*(1-sinx) alaku.
Kezdem nagyon bonyolultnak latni a folyokat. 
7. A viz sebessege hogy valtozik a mederben az aljatol a viz felszine fele?
Gondolom nem linearisan no.

Ne olyat irjatok, hogy iratkozzak be a BME-re vizgepeszetre!

Bocs a faraszto kerdesekert, es elore is koszi a valaszokat.

hjozsi - Bp.