Haho!
Az egyuttalvashoz meg 1-2 gondolat: irtatok, hogy a szuloknek is kell
magukra-egymasra nehany or egy nap. Ez valaban igy igaz, de ez aznap
elmarad, mert nincs szivunk a gyerekeket megfosztani attol az oromtol,
amit jelent nekik, amikor igy alszunk...
Annakidejere visszaemlekezve a szuleim is nekem azdat ugymond a legjobb
falatokat, most en kezdek ebbe a korba jutni, amikor azert meg en is
gyerek vagyok a szuleimnek, de mar en is erzem, hogy ha valamelyik
gyerkoccel egyutt nezunk ki valamit, akkor osszenezunk, es lemondok
rola... (legkozelebb tobbet veszunk, de akkor persze mast nez mar ki
maganak...)
aranyoskassag: az ovobol aztan egyre tobb olyan dolgot hoznak haza,
aminek nem mindig orulunk, az iskolarol meg nem is beszelve.
amig kicsi, addig csak a Te (mi) hatasaink erik.
Hogyan elitek Ti meg azt, amikor a sajatmagatokban kikuszobolendo hibakat
a gyerekekben latjatok viszont?
Nekunk nagyon rossz, mintha felnagyitva kapnank vissza a rossz
tulajdonsagokat...
hello, d
|