Szervusz!

> Felado : 
> Temakor: Balkezrol jobbra ( 13 sor )
> Idopont: Wed Feb 11 11:47:43 CET 2004 TUDOMANY #2433
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> 
> Sziasztok,
> 
> En balkezes vagyok. Mindent balkezzel csinalok. Balkezzel irok, balkezben 
> fogom  a villat, stb. . Egy nap meg kb. 10 evvel ezelott ugy alakult, hogy
> olyan szoban es szamitogepasztalom volt, hogy a bal kezemnel nem
> fert el semmikeppen az eger. Igy kenytelen voltam atszokni a jobbkezes
> egerezesre. Azt szeretnem kerdezni, hogy az agynak ez milyen valtozast
> jelent? Nagyon megbolygattan ezzel az agyamat, vagy semmilyen jelentos
> valtozast nem jelent az eger miatti atszoktatast? Most mar csak jobb kezzel
> egerezem, mert bar balkezzel is megy, de kicsit ugy etlenebb vagyok mar,
> mint azelott voltam, mielott atszoktam volna a jobbkezre.
> Koszonom

Szerinetm semmi komoly "bolygatást" nem tettél ezzel.
Az ember alapjában véve biciklizésre (sôt monociklizésre) sem termett, 
mégis hoszabb-rövidebb idô alatt elsajátítja, utána viszont már talán 
könnyebben megtanul gördeszkázni.

Hiányosak a pszichológiai ismereteim.
Létezik velünk született kezesség?
Voltak erre megalapozott megfigyelések, vagy kísérletek?
Ha jól sejtem talán valami olyan, hogy a kisgyerekek többsége a jobb 
kezével fog a tárgyak után nyúlni. De ebben benne lehet az is, hogy a 
(jobbkezes)szülô már a kezdetek kezdetén öntudatlanul is a gyermek 
jobb keze felé adja át a tárgyakat, hiszen egymással szembefordulva 
úgy "hatékonyabb" az átadás.

Gogy

<privatemil_uh.liameerf> írta "Re: madarvirus" témában:
(2004. február 11.)

> Ezek szerint mar a spanyolnathabol is tettek el mintat, gondolom het
> lakat alatt orizve...
> Borzongato nem ? :)
 Boncolaskor gyujtott szovetmintakat tettek el, de tudtommal teljesen
normal korulmenyek kozott, ezek ugyanis mar nem tartalmaznak
fertozokepes virust. Eppen mostanaban jelent meg egy cikk, miszerint a
mintakbol rekonstrualtak a virus hemagglutinin genjet, ennek alapjan
eloallitottak magat a feherjet, es meghataroztak a szerkezetet.

                                                          Kibuc

Sziasztok,

13.
Mert nem lehet a nemesgazokbol vegyuletet eloallítani?
Ugy tudom, ha egy anyagagot elegge felmelebitunk, akkor elvesziti 
kulso ektronjait es igy mar nem telitett a kulso elektronhelya vagyis 
kolcsonhatasba kerulhet olyan atomokkal amik elektronfelesleggel 
rendelkeznek.
Hol van a bibi?

14.
A kovetkezokben mint eddig is nem szakkifelyezeseket hasznalok. de 
remelem igy is ertheto.
Hallottam olyasmit, hogy betiltottak azokkat a fegyvereket, amelyek 
nagysebessegu (>1 km/sec) es kis kaliberu lovedeket lonek ki, 
merthogy az emberi tesbe csapodaskor, a lokeshullam felrombantja a 
szerveket.Az amerkai hadsereg fegyvezetebe talalhato M16A1 
gepfegyver is ha jol tudom beletartozik ebbe a kategoriaba.
Itt is ellentmondas van.

15.
Betiltottak az olomlovedeket, mert nem humanus.Az amerikai filmekben 
as mukik a bokajukra kotnek egy kiskaliberu fegyvert ami a filmben 
higanylovedeket lo ki.Ez ugynugy szetterul a testben mint az olom.
Hol van a bibi?

16.
Letezik olyan, hogy higanykes. Van eggyaltalan erteleme?!

17. 
Van-e ertelme?
En a kapitalizmussal eggyetertek, persze nem olyan szinten mint ahogy 
azt az amerikaiak muvelik.
Hova jutunk, ha mindent automatizalnak, igaz ez teszi olcsobba az arut 
es sok embernek az ar a mervado es ugyanakkor uj munkehelyek 
keletkeznek a megszuntek egy resze helyett.Valki (Prof. Harald Lesch 
asztronomus egyebkent negyon jo eloadasokat tart az univerzumrol, 
kvantumfizikarol a "Br-alpha"  nemet nyelvu muholdon foghato 
csatornan minden szerdan 8:00-tol 8:15-ig)az mondta nemetorszagra, 
(ami szerintem mirank ugyanugy igaz) hogy a gazdasagi fejlodest 
egyre kevesebb ember hozza letre.
Ugyanakkor folyik a mesterseges intelligenzia letrehozasa. Az egyik 
nem titkolt cel, az olcsobb munkaero megteremtese. El akarjak erni, 
hogy erezzen es/vagy magatol tanuljon.Ha sikerul, akkor lehet hogy 
nem sikerul :-).Ha tenyleg ugyanarra  kepesse valik mint az ember csak 
szilcium alapon, akkor (talan) megilletik ugyanazok a jogok, szabadsag 
mint minket, akkor mar nem biztos ,hogy hajlandoak lesznek ingyen 
dolgozni es lehet, hogy sikerult letrehozni egy uj "fajt" akivel szemben 
talan kihullunk a Darvin-rostan.Szembe velünk elmenthetik a 
memoriájukat/szemelyiseguket masik hordozora igy vegtelen sokaig 
fejlodhetnek.Naluk egy "szemely" hatalmas tavolsagokat minimalis 
onfentartasi energiaval hidalhat at a vilagurben.Ha mar valahol egy 
reszuk letelepedett, akkor fenysebesseggel kuldhetnek magukat 
oda,mint adat. Mi nekunk egy halom cuccot kellene magunkal vinni, amit 
fel kene gyorsitani a leheto legnagyobb sebessegre (minel kozelebb c-
hez), amihez 0.5 c-tol felfele aranytalanul nagyobb energia kell 
nagyobb sebbeseghez.
Ellenunk szol az is, hogy mi kepesek vagyunk magunkat 
kiirtani.Homokba dugjuk a fejunket es romboljuk tovabb a 
bolygonkat.Igaz ez mar annyira nem igaz mint par evtizede, de ez most 
is jellemzo kissebb-nagyobb mertekben.
Egy meteorit becsapodast is inkabb ok elnenek tul.
Talan a legtobb inteligens leny a vilagegyetemben, silicium alapu, és 
tulelte a megteremtojet.
Ezt azert irtam, hogy gondolkozoba ejstelek es azert, ha valami nem 
igaz helyesbits.


18.
A helyesirasi hibak nem erdekelnek, de majd javulni fog helyesirasom.
Szolt valaki, hogy irjak ekezetes betukkel, ugy tudtam nem lehet, hisz 
errol szolt a tajekoztato amikor regiszlatatam  magam ide.Megvaltozott 
azota a dolod?En mint bizonyara eszrevetetek freemail-bol irok ide; 
innen lehet irni ekezetesekkel?
A vipmail-es cimemrol nem sikerult beregisztrálnom.Nem tudjatok, hogy 
lehet?

19.
A mazda piacra dobta az RX-8 jelu autojat, amit wankel motor hajt.Nem 
ismer valaki ilyen tulajdonost, erdekelne a motor elonyei es hatranyai.

Sziasztok.

De mondom van megoldas, csak ellenorizni kellene.

Senki nem erzi a vallalkozo szellemet magaban?

Esetleg Onben? :-D

Endre

>>>hogyan hajtsuk a kocsit?
>>Negyzetracsos femfelulet felett lebegjen, ahol a racspontokban
>>tavvezerelheto kapcsolok vannak.
>>Rovidzar hurkok alakuljanak ki, arra, amerre kell.
> 
> En is arra jutottam, hogy olyan femlemez kell, aminek
> vannak kituntetett pontjai, magyaul inkabb halo legyen.
> Sokkal kevesebb anyag is kell bele ami a varva-vart
> szuprvezeto anyag alkalmazasa eseten nem mellekes szempont.
> De hogy ebbe kapcsolokat tegyunk... ?
> Sztem nagyon megdragitana, meg az el is tud romlani.
> Az ujkor utjainak katyui : elszakadt halo csomopontok. :-))
> 
> A neten kutatva talaltam egy masik otletet is a lebegesre:
> forgo magnes. Mint tudjuk, forgo testek nem szivesen valtoztatnak
> forgastengelyt es ez persze igaz a magnesekre is.
> Ha a kocsi aljaban egy lapos, kerek, vizszintes magnest forgatnank,
> es az ut felett fuggolegesen csokkeno magneses ter lenne,
> akkor is lebeghetne a kocsi.
> Ket bibi van:
> 1) a magnes forgatasa is aramba kerul (vagy benzinbe :-)
> 2) az uton levo magneskornek valahol zarodnia kell....
> Sok magnes, mechanika, sulyos kere'k, nem az igazi...

> Azt gondoltam, hogy az permanens magneseken lebeg,
> es hogy ez csak azert lehetseges, mert ugy van kialakitva,
> hogy ne tudjon felresiklani es igy az eszak es deli polusok osszetapadni.
> Az mas kerdes, hogy elektromagnesekkel hajtjak elore
Ez igy borzalmasan draga lenne. Mindenutt ugy oldjak meg, hogy a jarmu 
a magnes es a palya a "vas".

> En viszont olyan lebego szerkezetet kepzeltem el,
> ami szabadon kormanyozhato, fix palya nelkul, mint az autok.
> Mivel ez me'g a tavoli jovo, addig is kompromisszumot kothetunk:
> utakba femlemez (ill. olyan szupravezeto, ami +40C fokban is OK).
Es nagyjabol vizszintesnek is kell lennie, kulonben csak lenduletbol 
lehet felmaszni ra...
>  Jo, hat igy is almodom...
Igen, ez kellene hozza - meg energiaforras. A vasutnal mindketto adott.

> Ha kerekek helyet lebegne, akkor nem lenne benne mechanika es
Ki kell abranditsalak: minden magneses vasutnak van kereke is. 
Allomason allva nem lebeg: addig leall ill. lassan gurul.

> mar a mosogepszerelok es a haziasszonyok is tudjak,
> hogy a legtobb meghibasodas a mechanikaban kovetkezik be. :-))))
> (kulfoldion elok kedveert: ez gyakran hallott tevereklam szoveg..)
A fenet: a reklamban mindig a futoszal megy tonkre :-)

> Mivel az eredo impulzuskeltes tovabbra is gond,
> a dolog me'g tovabbi fejlesztest igenyel. :-)
> Plane, hogy megiscsak kell ra vmilyen satufek...
> Ha menne az eredo impulzus, akkor a lebeges sem lenne gond... :-(
Ketfajta magneses vasutat hasznalnak: vonzason vagy taszitason 
alapulot. Az egyiknel a stabilitas egyszeru, a masiknal a kitero...
"Satufek" szerintem mindketton van: semmilyen korulmenyek kozott nem 
eshet le a palyarol.

> Ha a magneses vasut aram keltette magneses mezot hasznal,
> akkor ott hogyan oldjak meg az orvenyaramu melegedes
> es energiaveszteseg gondjat?
> Pazarolnak, mert me'g igy is megeri az idonyereseg?
Nyilvan.

> En balkezes vagyok. Mindent balkezzel csinalok. Balkezzel irok, balkezben fog
om
>  a villat, stb. . Egy nap meg kb. 10 evvel ezelott ugy alakult, hogy olyan sz
ob
> an es szamitogepasztalom volt, hogy a bal kezemnel nem fert el semmikeppen az
 e
> ger. Igy kenytelen voltam atszokni a jobbkezes egerezesre. Azt szeretnem kerd
ez
> ni, hogy az agynak ez milyen valtozast jelent? Nagyon megbolygattan ezzel az 
ag
Megtanultad a jobbkezes egerkezelest is. Ugyanis mindent kulon kell 
megtanulni bal vagy jobb kezzel is.

> yamat, vagy semmilyen jelentos valtozast nem jelent az eger miatti atszoktata
st
Semmi kulonos.

> ? Most mar csak jobb kezzel egerezem, mert bar balkezzel is megy, de kicsit u
gy
> etlenebb vagyok mar, mint azelott voltam, mielott atszoktam volna a jobbkezre
 .
Semmi gond nem lesz, akarmilyen modon is egereszel - ha visszaszoknal 
bal kezre, hamarosan ismet visszaterne a regi ugyesseged. Ilyen esetben 
viszont azt szoktak tanacsolni, hogy probald meg magad atkepezni 
"ketkezesre", tehat igyekezz sokmindent megtanulni mindket kezeddel. 
Nem kell tulzasba vinni, de Neked is konnyebb, ha sokoldalu vagy.

Nekem volt olyan idoszakom, amikor bal kezzel kellett irnom. En sem 
mindig birtam elolvasni :-( de nem erintette a jobbkezes irasomat.
Volt olyan szemuvegem, ami kicsit torzitott. Ket het alatt 
hozzaszoktam, es utana jol lattam szemuveggel ES anelkul is. Kesobb, 
amikor jo szemuveget kaptam, ellenkezo torzitast lattam ket hetig.
Aki protezist kap, az egy ideig furan beszel: hozza kell szokni a 
megvaltozott hangkepzeshez. Utana viszont, ha kiveszi a protezist, 
akkor is jol beszel, ha hasznalja, akkor is.
Az agy nagyon rugalmas tud lenni.

> - Az elektronok nem oldjak meg ropteben a Sch. egyenletet, meg is
>   tudjak a lecket. Milyen fizikai jelenseg van e mogott ?
Aki ezt kideriti, valoszinuleg nem csak egy Nobel-dijat kap :-)

>   (A Sch. egyenletnek azert orulunk, mert annelkul, hogy a fizikai
>   hatteret leirna, a meresekkel statisztikusan egyezo, szamszeru
>   eredmenyeket ad.)
Es egyelore ez az egyetlen modszer, amivel le tudjuk irni azt a fizikai 
jelenseget, ami mogotte van.

> - Ha mar egy elektron van a He mag korul, akkor nem igazan igaz
>   az eredeti gomb-szimetrikus eletrosztatikus potencial-godor.
Nem az eredeti, sot erosen megvaltozott, de gombszimmetrikus. 
Gyakorlatilag a toltes le van arnyekolva, mintha eltunt volna. Godor 
sehol: sik minden.

>   A masodik elektron ennek + az elso elektron mezejenek a szuper-
>   poziciojat erzekeli, vagyis lehet, hogy elhanagolunk egy nem
>   mellekes elemet => biztos, hogy igaz a szupaerpozicio a ket
>   elektron-allapotra ? Vagy csak "meresi hiban" belul vagyunk ?
Mivel eroter nincs, ezert a H atom nem fogja vonzani a masodik e-t.

>   Nem ettol "tudja" az egyik, hogy milyen allapotu a masik ?
Nem. Nezzuk, mi tortenik, ha valahogyan megis a kozelbe kerul egy e-:
- az elso e- kezdi magat kenyelmetlenul erezni, mert ot taszitjak. 
Tavolabb fog huzodni - nem nagyon, mert a mag kozelebb van es jobban 
vonzza. Igy viszont rogton oda a szimmetria: nem tudja teljesen 
learnyekolni a magot. Dipolus keletkezik, a + resze a kulso e- fele, 
tehat _vonzani_ fogja. A mag gyakorlatilag nem mozdul, mert tobb 
nagysagrenddel nehezebb, mint az e-. A ket e-, ha egyutt marad, 
ugyanolyan szerkezetet fog kialakitani, mint a He atomban, de - mivel 
itt csak egy H mag van - ez egy negativ ion lesz: kozel sem olyan 
stabil, mint a He atom. Pl. ha valahonnan a kozelbe kerul meg egy H 
atommag, akkor inkabb egy H2 molekulat alakitanak ki, ahol a ket e- a 
ket atommag korul helyezkedik el, szimmetrikusan (mindketto mindketto 
korul, egyforman - ok tartjak ossze a ket + magot). Ugyanez tortenik, 
ha egy H atom es egy H atommag talalkozik: itt is dipolus keletkezik, 
de most a - vege mutat a H atommag fele. Ilyenkor az egy e- is ossze 
tudja tartani a ket magot.

> - Mivel semmi sem tortenik 0 ido alatt, a megoldas-hullam-fuggveny
>   kialakulasahoz is bizonyara kell valamennyi ido, Ha ossze-lovunk
>   egy He magot + 2 elektront, bizonyara lesznek tranziensek.
Pontosan. Ha eleg nagy az energia, nem is maradnak egyutt, hanem az e- 
rugalmasan lepattan a magrol vagy elrepul mellette (nagyon kozel a 
taszitas joval erosebb, mint az eletrosztatikus vonzas) - vagy meg 
nagyobb energianal _belemegy_ a magba (ezt mar inkabb atommag teszi - 
az e-nak nehez ennyi energiat adni).

>   Tegyuk fol, hogy 50%-os valoszinuseggel epp jol alnak a spinek.
Ez pontosan azt jelenti, hogy NEM TUDNI, hogyan allnak a spinek, amig 
meg nem merjuk. Ha megmerjuk, beallnak valamilyen helyzetbe - ha nem 
merjuk, nincs ertelmezve rajuk a "helyzet". Merni lehet ugy, hogy 
abszolut nulla fokra lehutjuk es eros magneses terbe rakjuk: ekkor mind 
egy iranyba all - vagy nekilovunk valamit: ekkor a visszapattanasbol 
latni, milyen volt a spin.

>   Ha epp nem, akkor "delta-t" ido mulva - talan nem ertelmetlen
>   megkerdezni - milyen valoszinuseggel allnak jol Pauli szerint,
Igen. Ha benne vannak az atomban, akkor ellentetesen allnak - ha nem, 
nem tudni.

>   milyennel nem ? Felszabadul-e energia, amikor az elektronok
>   szepen beallnak, ahogy kell ?
Persze.
Az e- akkor marad az atomban, ha a maghoz kepest a sebessege egy korlat 
alatt van. Ez lehet ugy, hogy
- a gyorsulo e- sugarozni fog, igy energiat veszit.
- kirug egy masikat: nem vesszuk eszre, mert nincsenek megszamozva.
- kulso palyara dob egy masikat es maga is kulso palyara kerul. Kesobb 
majd valahogy leadjak az energiajukat - ujabb utkozessel vagy sugarzassal.
- folgyorsitja az atommagot. Onmagaban ez altalaban keves.
- ezek barmilyen kombinacioja.
Persze az is lehet, hogy megvaltozik a sebessege, de nem marad az atomban.

> - Rossz pelda, de szemleletes: ha egy tojas Sch. egyenletet fel-
>   irjuk, akkor a hegyesebbik csucsan allo tojas valoszinusege 0
>   (magara hagyva, a tranziens elmultaval).
Ilyenkor indulasnal egy potencialdombon all.

>   De kulso hatasra (megfogjuk) meg lehet a valoszinusege 1.
Itt viszont potencialgodorben van. Nagyon nem mindegy...

>   El lehet-e erni kulso behatassal (modosul az eredeti potencial-
>   godor, akar idoben valtozo modon), hogy ne legyen igaz a
>   Pauli fele kizarasi elv ?
Nem. Godor, vagy domb: csak egy tojas fer oda.

> Eddig a legtobb (minden ?) fizikai torvenynek volt, van, lesz
> ervenyessegi hatara. Mik a Pauli fele kizarasi elv ervenyessegenek
> a korlatai ?
Jo kerdes. Nezzuk pl. a Newton torvenyek hatarait:
- nagy gravitacio (szokesi sebesseg osszemerheto a fenysebesseggel)
- nagy tavolsag (a gravitacio csak adott ido mulva ervenyesul)

Hol van a klasszikus mechanika hatara:
- kis tavolsag (a muszer kolcsonhat)
- nagy energia (atalakul mas formaba)
- nagy sebesseg (relativisztikus hatas)

Mikor nem ervenyes egy gazra az idealis gaztorveny:
- ha a reszecskek merete mar osszemerheto a kozottuk levo tavolsaggal 
(nagyon suru a gaz, a lecsapodas hatara kozeleben)
- a reszecskek rugalmatlanul utkoznek (pl. kemiai kolcsonhatas vagy 
atombomlas)

A tobbi torvenyunk is igy mukodik: olyan korulmenyek kozott nem igaz, 
amelyek valamiben jelentosen elternek a megszokott korulmenyeinktol.
A Pauli-elv is csak addig mukodik, ameddig az alapfeltevesek igazak.

Zoli:
>Folyadekellenallas meresere kellene ilyen valtaram egyforma 
>hepekkel es hupakkal, hogy az elektodakon ne legyen elektrolizis. 
>4kHz frekvencian es 5 V feszulteseggel kellene mukodnie, de ha 
>nem tul bonyolult, jo lenne ha valtoztatni lehetne 0,5-10kHz 
>es 2-10 V kozotti tartomanyban. A terhelese 2-7 kohm kozott 
>valtozna. Az aramerosseg nehany mA

Nekem ugy remlik, ezt a temat regebben is felvetetted.
Bar regota nem foglalkozom aktivan elektronikaval, igy lehet, hogy 
el vagyok maradva, de azert megirom: Vegy 2 db CMOS 
feszultsegvezerelt negyszog-oszcillatort (CD4046B), melyek egyikenek 
frekvenciajat fixre veszed, a masik pedig legyen potival hangolhato. 
A két parszaz kHz-en recego oszci kimenete't logikai EXOR kapura 
kotod, mely szorzó tipusu keverokent mukodik.(ilyen kaput talalsz 
ezekben az IC-kben).   
Ez azonban nem jol terhelheto, ezert 6db egymassal parhuzamosan 
kotott invertert kotve utana, jocskan megnovelheto a terhelhetoseg.
E 2 oszcillator eltero frekvenciaja miatt szelessavu kevert jel kepzodik. 
Ebben ott van az a hangfrekvencias szinusz, amit kivansz, megpedig 
kiugró intenzitassal. 
A jelet zavarszureshez hasznalatos rf. fojtotekercsre viszed,
s ez adja a szurt kimenojeled - egy tovabbi, testre kotott 
kondenzatorral hidegitve. E jelnek DC komponense is van, tehat 
csatolokondenzatoron át menjen a szondara.
A tapfeszultseg valtoztatasaval egyenes aranyban tudod modositani 
az amplitudot.  (Potmeterrel vezerelheto analog stabilizator IC-t is 
hasznalhatsz, de arra ugyelj, hogy a CMOS aramkorok 18V-nal 
nagyobbat tapot ne kapjanak.)
5V tapfesznel kozel 2.5V/sqrt(2) eff. erteku AC jeled lesz, ami 
kb. 1,7V.  A max. 18V tapfesznel pedig kb. 6,3V valtofeszultseged
lesz.
Megjegyzes: az LC szuro (amely rezgokor) rezonanciafrekvenciaja 
legyen nehanyszorosa a legnagyobb igenyelt merojel-frekvenciadnak.
A fojtotekercs be- es kimenetet 1-1 filleres diodaval testre ill. tapra kell 
kotni vedelmul, azaz 4 dioda kell.
Ha kevesled a 6.3V-ot, bovitheted a fenti aramkort. Az inverterek 
kozos kimenetere további 6 - egymással osszekotott invertert teszel, 
s ugyancsak szurovel latod el a fentebb leirt modon. 
E masik kimenet ellenfazisu jelet ad, s a ket kimeneted kozt
igy 2-szeres feszultseg lesz, tehat 10V fole is tudsz menni.
Legalabbis ez az illuziom. 
Megjegyzes ehhez: Eme bovitett, fazishasitos generátornál elegendo 
egyetlen kicsatoló kondi, de az ne elektrolitikus legyen! 
(ha az volna, bizonyos korulmenyek kozt eselyes az eldurrannasra, 
ezert homokzsakba sullyesztve kene hasznalni az elektronikat, vagy 
kulonfele bonyolitasokkal tenni biztonsagossa)

Udv: zoli

A kerdeseid alapjan ugy tunik, erosen a klaszikus kepben szeretnel
gondolkodni. Kis keringo gombok, egyik elektron, masik elektron es igy
tovabb. A kvantumechanika egyenletei nem onazonosaggal rendelkezo kis
keringo gomboket irnak le pontatlan formaban. Azok az objektumok, amiket
leirnak, nem hasonlitanak kis keringo gombokhoz. A reszecskek csatolasban
elveszthetik onazonossagukat, ertelmetlenne valik egyikrol vagy masikrol
beszelni. Nem csak mi nem tudjuk, melyik melyik, hanem tenyleg nincs egyik
es masik. Pl. a bozonok kondenzalodasanak statisztikaja ezt mutatja. Ugy
vesznek fel allapotokat, mint ha ok maguk se tudnak... :-)

Nem arrol van szo, hogy nem tudunk eleget a kis gombokrol, es ezert
kenyszerulunk valoszinusegi alapon leirni oket. A kvantummechanika
egyenleteiben osszpontosul mindaz amit tudunk roluk, nyilvan nem tudunk
mindent, fog ez fejlodni, de nem a klasszikus kep iranyaba. Azt biztosan
tudjuk, hogy ezeknek a "reszecskeknek" semmi kozuk onazonossaggal rendelkezo
kismeretu gombokhoz.

A kizarasi elv kovetkezmenye a kvantummechanika egyenleteinek, nem axiomaja.
Csatolt rendszerek egy tulajdonsaga. Ha reszecskeket lovoldozol egymashoz,
nem ilyen jellegu altalanos ismeretekbol szokas kiindulni, hanem a
kvantummechanika egyenleteit lehet alkalmazni az adott esetre.

Mondok hasonlatot. Altalanos, igaz megfigyeles, hogy a vizfelulet vizszintes
szokott lenni. Na most, kepzeld el, hogy ezt az egyebkent igaz ismeretet
probalja valaki alkalmazni egy vizeses viselkedesenek leirasara...

A Pauli elv ervenyesegi kore: fogalmam sincs. Pl. a neutroncsillagok belso
kitamasztasat (hogy nem lesz meg kisebb a hatalmas nyomas hatasara) ezzel
szokas magyarazni. Viszont fekete lyuk lehet belole.

Az egyenleteket azert irtam le az elozo levelben, mert viszonylag
egyszeruek, kovethetoek, es _sokkal_ tobbet mondanak a jelensegrol, mint
barmilyen filozofikus merenges. Egy misztikus jellegu "kizaras", honnet
tudjak jellegu filozofalas helyett siman, foldhozragadt, mezei modon
megmutatjak, miert nem lesz olyan rendszerallapot, ahol ket fermion azonos
kvantumszamokkal rendelkezik. Egyben azt is mutatja, nem arrol van szo, hogy
egyik szemelyi igazolvannyal rendelkezo fermion valahogy megtiltja a
masiknak (mas szemelyi =
szammal jelolt) fermionnak, hogy felvegye ugyanazt az allapotot. Barmely
ketto nem veheti fel, de nem lehet megtalalni azt az egyet se, amelyik
felvette...