BUEK Boldog 2006-ot mindenkinek !!!

Valamiert akadozik a HIX. Nekem rendesen jon ugyan, de ha nem mentem el, 
akkor nem tudom visszanezni az elmult napok termeset. Igy tobbe-kevesbe 
emlekezetbol irok. 

Miki:

Hiaba mernenk a gravitaciot egeszen pontosan mondjuk egy gombfeluleleten 
mindenhol, ebbol nem lehet egyertelmuen rekonstrualni a kulso anyageloszlast.
Peldanak vehetjuk azt, hogy egy kulso gombhej mindig eszrevehetetlen marad.
Akkor is ha mozog, kifele-befele.
Persze mas a helyzet ha elofeltevesekkel elhetunk. A modszered peldaul 
kivaloan mukodik akkor, amikor a Jupiter-Szaturnusz-Uranusz mozgasabol 
detektaljuk, hogy kell egy Neptunusznak lenni, merthogy az lokalizalt forras
egy nagy ures terben. A foldi alkalmazasnal viszont ahhoz lenne hasonlo,
mintha nappal akarnank nezni a csillagos eget. A csillagok ugyanugy ott
vannak es vilagitanak megsem latjuk oket. 

Zoli:

remelem Starters magyarazata a kulso elektronrol meggyozott. A szupravezeto
magneses terben kerdest egyszerubb ha ugy nezed, hogy a szupravezetobe nem 
megy be a magneses ter. Mindig pontosan akkora aram alakul ki, hogy az kinn
tartsa a teret. 

Regebbi kerdesed volt a Pluto. Alighanem a Pluto, mint gondolkodo ko szomoru,
es depresszios: csalodott a Naprendszerben. Talan a magas molibdentartalom a
hibas .... (remelem mosoly jel nelkul sem veszi senki komolyan)

udv, kota jozsef

Janos:
>>>fold felszinen 4 különböző pontban [...] merhető gravitacio alapjan nem
>>>donthető el, hogy a fold egy kb egyenletes tömegeloszlású gömb, vagy az
>>>összes tömege majdnem pontosan a középpontba van összesűrítve.
>
>>Ajaj, ez megsemmisito. :-) Elsore.
>Meg masodikra is.

Hoppa, asszem kiprogette az agyam, hogy mi volt gyanus:
_Nem igaz_, hogy m tomeg V terfogaton elterive ugyanakkora
mezot hoz letre, mint ha az m tomeg egyetlen egy pontban lenne!
Mert a kozelebbi tomegpontok hatasa jobban felerosodik,
mint amennyire a tavolabbake' legyengul:

Legyen m ponttol r  tavolsagban egy pontban a ter 1g.
Ha ehelyett r/2-re teszek m/2-t és a masik iranyban -r/2-re is m/2-t,
akkor a kozelebbi csak fele tomeg, de fele tavolsag is, azaz 2g-t okoz,
a tavolabbi is fele tomeg de raadasul masfelszeres tavolsag,
azaz 0,5/2,25 = 1/(5,5) g. Osszesen tehat 1g helyett kb. 2,18g!

Ugyanígy mas lenne a gravitacio Bp.-en is ha a fold ures lenne
es csak a legkozepen lenne az osszes tomege egyetlen pontban.

Es ha 4 eltero iranybol nezzuk a dolgot, akkor ossze kell
allnia a kepnek!

Legyen m tomeg_pont_. Ez okoz 4 pontban g1, g2, g3, g4 teret.
A 4 vektor egy pontba mutat. Ha tobb m pontunk van,
akkor minden szuperponalodik, es egyertelmuen felbonthato
olyan m1, m2, m3 stb... tomegpontokra, hogy minden
tomegponthoz tartozo (arra mutato) vektor-negyes
egyben a me'rt 4 db eredovektornak 4-4 komponense legyen.
Nem tudom jobban kifejezni magam. :-(
Nekem valahogy akkor is igy tunik jonak.

Janos, egeszen biztos vagy benne hogy 4 darab
(iszonyu nagy pontossagu) vektor nem irhatja le a teret?


Zoli:
> a gravitacio a leggyengebb kolcsonhatas.
> kevesbbe alkalmas valamifele kepalkotasra
> - osszevetve pl. az optikaival, vagy az ultrahanggal.
Igy van, persze, de az optikai kepalkotashoz kell
egy kivalasztott nezopont! Az altalam javasolthoz nem.
Az teljesen iranyfuggetlen, semmi nem takar el semmit.

a BenceMiki

Dirac batyank a 20. szazad elejen felvetette, hogy a gravitacios
allando esetleg nem is olyan allando. Mindazonaltal ez viszonylag
szereny nyilvanossagot kapott, eddig.

Sziasztok!


Janos, irod:
: A kedvenc rezgőkondenzátorom bizony végtelen belső ellenállású
: (sztatikus) voltmérő. Meg lehet vele merni egy kvarc feluletén a töltes
: kovetkezteben kialakult potencialt. És a töltés ott marad, ahol volt.

Ez nekem gyanus. Alapvetoen, ha egy mennyiseget meg akarsz merni, akkor
informaciot gyujtesz rola. Az informacioaramlassal energiaaramlas jar
egyutt, tehat a mert mennyisegtol vagy elveszunk valamennyi energiat vagy
hozzaadunk valamennyit, de a muszerunk mindenkeppen a hibas erteket fogja
mutatni.

A kvarcnal is ugyanez a helyzet. Ha osszenyomod, hogy toltes legyen rajta,
majd odaviszed a muszert, akkor amig kozelited, valtozo teret lat es
energiat vesz ki a mezobol. Ez megforditva is igaz, hogy ha elobb viszed
oda a muszert es csak aztan nyomod ossze a kristalyt. Mellesleg a
sztatikus ter az elmeleti villanytanosok agyszulemenye, a gyakorlatban ez
nem is letezik, mivel a gyakorlat is "csak" uszkve 15 milliard eve
letezik, tehat van also hatarfrekvencia. Felreertes ne essek: nem azt
vitatom, hogy ne lehetne valamit megmerni "kielegito" pontossaggal, en
kizarolag a 0 szisztematikus meresi hibat vitatom tovabbra is.


Udv,
marky