> Felado :  [Hungary]
>
> A tortenet tomoren: sok-sok rovidebb-hosszabb fejezetbol allo tortenet,
ami
> bemutatja egy kisvaros/nagyvaros/orszag/a Fold eletet mindenfele
szemszogbol
> (a haziasszony, a meno penzugyi szakember, a prosti, az ex-katona, stb.).
Es
> minden tortenet 11:42-kor szakadna meg. Vegul az utolso fejezetben
> kiderulne, hogy miert is 11:42. Mert elpusztul a
kisvaros/nagyvaros/orszag/a
> Fold.
Volt regebben egy rejtelyes tortenetek-sorozat a tv3-on, s abban adtak le
egy reszt, ahol egy no meg tudta allitani az idot. Igy lopkodott maganak egy
kis szabadidot, mignem gyutt az atombomba, akkor is megallitotta az idot,
termeszetesen, ott allt a bomba az egen, a no meg nezett, hogy most mi lesz.

> milyen otleteitek vannak a pusztulas okara?
A CERT legujabb reszecskegyorsito-kiserlete soran egy fekete lyukat
allirtanak elo, s az felfalja a Foldet. :-)


iloz

Latom, sikerult a lelketekbe gazolnom Esterhazyval es Gryllus
Dorkaval. Nos, ennek fokent az az oka, hogy ha a lektur szot hallom,
akkor mindig eszembe jut nehany kioktato hangu level, amiket azert
kaptam, mert hianyolom a MEK-bol a "konnyu" irodalmat, a sci-fit es
mindenekelott az ifjusagi irodalmat, az ifjusagi irodalmat es meg tobb
ifjusagi irodalmat. Kozoltek velem, hogy nem ertek az irodalomhoz,
hogy a gyerekek ne lekturt olvassanak (nem mondtak meg, hogy akkor mit
helyette), es hogy fogjam be a szam. Befogtam, de akkor a Sophie mar
meg volt irva, ugyhogy ez az en szememben feler a gyerekem
meggyilkolasaval. Mert ha a gyerekek nem olvashatjak, akkor igazan nem
tudom, hogy kicsoda. Felnott ismeroseimnek is tetszett ugyan, de azert
megiscsak ifjusagi regeny szeretne lenni az istenadta.
  Ugyhogy azota ennekem haborusagban kell allnom az ugynevezett magas
irodalommal, ami az ugynevezett lekturt meg akarja olni, azazhogy
egyes hivei ezt szeretnek tenni valami rejtelyes okbol. Ekozben persze
vegig tudom, hogy nem letezik ilyen irodalom meg olyan irodalom, nincs
magas irodalom, nincs lektur, nincs ifjusagi irodalom es
felnottirodalom, csak egesz egyszeruen _Irodalom_ van, es ebbe
Asterixtol Esterhazyig minden beletartozik. Nem egyformak, nem
egyenertekuek szamtalan szempontbol, de egyenjoguak: mindegyik az
emberi kultura szerves resze, es ha tudjuk, mikor melyiket kell
elovenni, baj nem lehet. Baj csak akkor lehet, ha valaki ki akarja
rekeszteni barmelyik reszet az irodalomnak, mondvan, hogy nem
irodalom. Minden erv, amit emellett felhoz, szuksegkeppen
mondvacsinalt lesz.

  Esterhazy Petertol pedig ismeretlenul is bocsanatot kell kernem,
tenyleg nem volt helyes, hogy ot tamadtam, amikor egyaltalan nem ovele
van bajom.
  Az irodalom egyseget feltem, semmi mast.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
Ket par, drill, sor, szinflos, full, poker, flos, royalflos, Smith & Wesson.

Herbert Franke
  Az elefantcsonttorony
Zsoldos Peter
  A feladat
Daniel Keyes
  Az otodik Sally
  Viragot Algernonnak
  Szep almokat, Billy!

  Ugy gondoltam, az elso olvasonaplo, amit a fiatalka HIX Konyv listara
kuldok, legyen kicsit rendhagyo. Altalaban egy, legfeljebb ket
konyvrol irok olvasonaplot, most pedig egyszerre ot kerul teritekre.
De kozuk van egymashoz; mindjart kiderul, micsoda.
  A fenti cimsor az idorendet takarja, ahogyan a kezembe kerultek az
idok soran. (Az elso haromert mar lehet lobbizni a MEK-nel, hogy
intezzek el a jogaikat, az utolso kettovel meg nem keszultem el.)

  Franke es Zsoldos sci-fit irt, Keyes pedig szepirodalmat,
"fantasztikus szepirodalmat" es "dokumentarista szepirodalmat", ha
ilyen mufaji meghatarozasok leteznek. A cimsor elso muve szintiszta,
verbeli sci-fi, ami nem egy, de egesz csomo kulonleges tudomanyos-
fantasztikus elkepzelest otvoz egybe egyetlen mondanivalo szolgalataba
allitva; az utolso viszont tenyregeny, dokumentumkotet. Nem sok kozuk
van hat egymashoz; egy ponton talalkoznak csupan, vagy talan nem is
talalkoznak, csak egesz kozel haladnak el egymas mellett.

  Az ot kozul engem Sally tortenete ragadott meg leginkabb, amihez
hasonlot meg soha nem olvastam. Sally Porter kulonleges ember, roppant
muvelt muveszlelek, magabiztos tancos- es enekesno, vonzza a
ferfiakat, ugyanakkor gyermekien artatlan es jo humoru, aki kezelni
tudja a gyerekkoraban atelt szornyusegekbol visszamaradt rengeteg
agressziot -- ilyen _lesz_ Sally, amikor vegre egessze valhat, de
fiatal eveit ugy eli le, hogy mindezek a tulajdonsagok ot
szemelyisegge hasadva elnek a testeben, kulon-kulon, sokaig egymasrol
sem tudva. Keyes mesteri ugyesseggel szerkeszti meg a regenyt, ugy
valasztva meg Sally szemelyisegeinek jellemvonasait, hogy azok egyutt
egy komplett, teljes embert alkossanak, de kulon-kulon is funkcionalo,
hus-ver lenyek legyenek, s ugy olvasztja oket ossze, hogy az egymast
koveto fuzioknal egyre ujabb es ujabb, teljesebb Sallyk jojjenek
letre. Okosan valasztja meg Derry Hallt nyomjelzonek, aki humoraval
vegigkiseri a regenyt es oldja az esemenyek nyomaszto hatasat.
  Nyoma sincs ennek a kituno szemelyisegvalasztasnak Billy eseteben: itt
nem Keyes dontott, hanem az elet. William Stanley Milligan letezo
szemely, el lehet olvasni a rola irottakat dr. Ralph B. Allison
cikkeben, amely a The American Journal of Forensic Psychiatry 111.
koteteben jelent meg. El lehet olvasni James Cameron A zsufolt szoba
cimu forgatokonyvet Billy torteneterol, amelybol megtudjuk
hanyattatasainak veget is, amit Keyes, konyvet elobb befejezve, nem
irhatott meg. Billy tortenetet tehat az elet irta, nem Keyes, hanem a
pszichiatriai vakveletlen valasztotta meg a korulmenyeket, amelyek
kozott Billy szemelyisege szethasadt -- nem ot, de huszonharom kulon
emberre. Sally fejeben meglehetos rend van: Derry, Bella, Nola es Jinx
egymasrol tudva, egymassal idonkent tarsalogva elnek, Sally semmit sem
tud roluk, s Derry az, aki mindenkinek ott ul az agya sarkaban es tud
mindenrol. Billynel ez maskeppen van, a magszemelyiseg itt sem tud
semmirol, de az osszes tobbiek ismerik egymast es kapcsolatban vannak
egymassal; Arthur es Ragen parancsol az osszes tobbinek, am azok nem
mindig hajtjak vegre parancsaikat. A huszonharom szemelyiseg kozul tiz
kilephet, tizenharom viszont el van tiltva a folttol -- igy nevezik a
test iranyitasanak jogat, egy fenyfoltnak a szoba kozepen, ahol a
csalad tagjai az agyukban hevernek, jatszanak vagy tanulnak, mikozben
egyvalaki a folton van es iranyitja a fizikai valosagban tortenoket.
Sallynel az osszes tarsszemelyiseg nonemu, a ferfi Billynek azonban
vannak ellenkezo nemu szemelyisegei, egy leszbikus, egy haromeves
kislany es egy harmadik a nemkivanatosak kozott. Arthur es Ragen
parancsnoki hatalma nem terjed odaig, hogy az eppen a folton allo
szemelyiseget, ha rosszat cselekszik, elhozzak onnan, egyedul
Adalananak, a leszbikusnak van meg az a kepessege, hogy lekivanjon
valakit a foltrol es maga alljon a helyebe, de errol a tobbiek nem
tudnak. Emellett a sok-sok szemelyiseg kozott vannak olyanok, akik
tulajdonsagaikat tekintve alig kulonboznek egymastol, sokaknak alig
egy-ket jelenet jut a konyvben, mielott a nemkivanatosak koze
soroltatnak -- nincs tehat olyan dramaturgiai szerepuk, mint Sally
pontosan cizellalt, egyetlen egesz otszor husz szazalekat kitevo
reszeinek, akik folott Keyes szabadon diszponal.
  Megint mas a helyzet Franke fohosevel, Mortimer Cross-szal, aki a
tavoli jovo elnyomo kormanyat keszul megdonteni az illegalis Liberalis
Part szabadsagharcosainak soraiban, s ennek erdekeben szemelyiseget
atultetik a kormany holdi szekhelyen dolgozo Stanton Baraval agyaba.
Alcazasa tehat tokeletes, szabotazsakciojahoz pedig minden szukseges
tudnivalot megtalal Baraval ismeretei kozott. Am a terv nem szamolt
azzal, hogy Baraval szemelyisege bizonyos mertekig eletben marad es
idonkent felbukkan kosza erzelmek, gondolatok formajaban; ahogy mulik
az ido es a kalandos tamadast felvaltja az egyhangu menekules a
vilagur sotetjeben, Mortimer es Stanton egyfajta baratsagot kot, s az
eredmeny egy egyesitett szemelyiseg, akiben megvan Mortimer
lobbanekony, esztelen szabadsagszeretete es Stanton higgadt, jozan
konformizmusa.
  Ismet maskeppen alakul Gill, az orvos-kibernetikus sorsa, aki csupan
legelejet elheti meg a rola szolo tortenetnek. Mint Zsoldos Peter tobb
mas muveben, itt is katasztrofa er egy urhajot, amely egy ideje mar
tanulmanyozza egy ismeretlen bolygo elovilagat; a baleset az egesz
legenyseget elpusztitja, csak Gill marad meg egy ideig cselekvokepes,
sulyos sugarfertozessel. S letrehoz egy programot, amit halala utan
egy evszazaddal a hajo szamitogepe vegrehajt: osszefogdossa a
kornyeken elo osembereket es vegrehajtja rajtuk azt a muveletet,
amelyet Gillek odahaza meg csak foldi majmokon csinaltak. Amit belejuk
ultet, az nem pontosan Gill szemelyisege, hanem annak egy kivonata,
amit Gillnek utolso oraiban sikerult osszeallitania a programban. Umu,
az elso osember ezt a reprogramot kapja, s letrejon a szoros testben
elo Gill-Umu, akinek hosszan kell kuzdenie a fejletlen test
tokeletlensegeivel, a beszeddel, a finom motorikus kepessegekkel, s
azokkal a pszichologiai problemakkal, amik ebbol a teljesen ismeretlen
allapotbol keletkeznek. Elso tarsa, Sid felresikerul: az osember Tiak
olyan reprogramot kap, aminel Gill pontosan probalva reprodukalni a
reg halott eredeti Sidet, beleultette a szeretetet a Foldon hagyott
csalad irant, akik az uj Sidnek csupan fenykepek, de kezelhetetlen
emociokat ebresztenek benne. A kovetkezo harom replikatum egyre
osszetettebb, Gill, Umu, Sid es Tiak jegyeit magukban hordozo
szemelyiseg, akik rovidesen megolik egymast. Vegul a feladatot, a hajo
es az adatok hazajuttatasat nem ok hajtjak vegre, hanem a bolygo
tavoli videken elo fejlettebb emberek, akik mind Gill eredeti
reprogramjaval jonnek letre es megis egeszen kulonbozoek. Az o
szemelyisegi problemaik megint masok.
  Sokkal egyszerubb Charles Gordon allapota, aki talan a vilag legbutabb
embere volt mindaddig, amig egy ujfajta mutetet vegeztek rajta; ettol
kezdve novekedni kezdett az intelligenciaszintje, vegul mar husz
nyelven beszelt es Nobel-dijra jeloltek -- am akarcsak kiserleti eger
versenytarsa, a kezdetben folebe kerekedo Algernon, o is visszaesik
egy ido utan, s ugyanaz a vegtelenul buta, de boldog ember lesz
belole, aki volt.

  Ezeket a mufajukban, jellegukben es mondanivalojukban meroben
kulonbozo muveket az koti tehat ossze, hogy "valami furcsa" tortenik
bennuk emberek szemelyisegeivel: egy megsokszorozodik vagy tobb
osszeolvad. Az eredmenykent kapott szemelyisegek pedig nem azonosak az
eredetiek osszegevel, ennel tobbek vagy kevesebbek -- masok. Es ahogy
mulik az ido es tortennek veluk az esemenyek, ezek a szemelyisegek
ujabbakka valnak szet vagy forrnak ossze. A jopofa mondas tehat,
"skizofreniaval sosem vagy egyedul", leegyszerusiti a dolgokat (bar az
ot regeny kozul egyben sem skizofreniarol van szo, noha a tobbszorosen
hasadt szemelyiseg szindroma ennek egy specialis esete), mert nem
mondja meg, hogy ha nem vagy egyedul, akkor kivel vagy. Onmagaddal?
Masokkal? Masokkal, akik onmagad? Onmagaddal, aki mas?
  Sally, Billy, Mortimer, Gill es Charlie eseten a kerdes egy cseppet
sem egyszeru.

  Az ot szemelyisegbol fuzionalt Sally Porter boldogan indulhatott
felfedezni a vilagot.
  Gill megsokszorozodott szemelyisegei hazatertek a Foldre es
szembeneztek azzal a problemaval, hogy vajon erdemes volt-e.
  Charlie Gordon onkent es vidaman bevonult egy intezmenybe, ahol
gondjat viselik; egyetlen problemaja az maradt, hogy korabbi tanarai
viragot vigyenek Algernon sirjara.
  Mortimer Cross ma egy masik univerzumban, hideg ammoniatengerben el
mint kulonos alaku, attetszo feher leny, de ideje egy reszet emberi
alakban toltheti az elefantcsonttoronyban.

  Tizenharom esztendei gyogykezeles utan William Stanley Milligan
kiszabadult es muveszkent keresi kenyeret.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;

Sziasztok!

>Regota filozok, hogy hobbibol irjak egy regenyt (novella gyujtemenyt,
igazan
>nem is tudom, hogy mi lenne ennek a mufaja). A cime "11 óra 42 perc" lenne.
Egy kerdes: miert pont 11:42 ??? Vagy csak ugy?

>A tortenet tomoren: sok-sok rovidebb-hosszabb fejezetbol allo tortenet, ami
>bemutatja egy kisvaros/nagyvaros/orszag/a Fold eletet mindenfele
szemszogbol
>(a haziasszony, a meno penzugyi szakember, a prosti, az ex-katona, stb.).
Es
>minden tortenet 11:42-kor szakadna meg. Vegul az utolso fejezetben
>kiderulne, hogy miert is 11:42. Mert elpusztul a
kisvaros/nagyvaros/orszag/a
>Fold. Nem egy fergeteges otlet tudom, de mar olyan reg erlelodik bennem a
>gondolat, hogy nem szeretnem, ha eltunne a sullyesztoben. Ha esetleg lenne
>ra erdeklodes, akkor csinalhatnank belole egy lista-regenyt. Mindenki
>megirhatna a maga fejezete(i)t, es a vegen szepen osszeraknank belole egy
>vaskos e-konyvet :o) vagy egy igazit.
Nekem tetszik a listaregeny otlet! Tudotommal meg nem volt eddig ilyen...
Tud valaki rola, hohy valahol valamikor irtak volna ilyen listaregenyt?

>De ha esetleg listaregeny nem is lenne belole, azert egy kis segitseget
>kernek minden olvasotol: milyen otleteitek vannak a pusztulas okara? Mert
>eddig csak leragott csontok (meteorit becsapodas, foldrenges, urlenyek
>eljovetele, atombomba) jutottak eszembe es ezek eleg sablonosak, bar lehet,
>hogy ettol meg nem rosszak, csak mar eleg soxor lehetett veluk talalkozni.
>Esetleg valakinek valami egyedi otlet?
A nap teljesen varatlanul supernovava valik, ennek kovetkezteben a
Fold is eleg... Na jo, ez eleg hulye otlet, de ilyet meg sehol nem
olvastam...
Meg lenne nehany ilyen hasonlo (talan hulye, talan nem) otletem, ha erdekel,
akkor leirom...

Huba

Udv!

> >   Szoval a nem lektur Esterhazy Peterben leli magyarazatat? Lam csak.
> > Persze az, hogy nem szorakoztat, nem probal es nem is sikerul neki,
> > stimmel. Nem olvastam, de lattam egyik muvenek igen autentikusnak tuno
> > filmvaltozatat nehany evvel ezelott, azota neha csatakosan ebredek es
> > a Gryllus Dorka nevet kiabalom sikongatva.
> Konyorgom, LAD, mi a szosznek kell a bunkot jatszani? Mert ritkul a lista
> forgalma? ... ... ... 
> >   Most mar csak azt szeretnem tudni, ha a lektur egy rossz, silany
> > dolog, a jo es silanytalan nem lektur viszont Tandoribol es
> > Esterhazybol all, akkor mi a baj a lekturrel?
> Nem ertem, miert ez az indulat? Azt csak nem mondhatod, hogy mint iroember
> nem tudod ertekelni a szepen megirt mondatokat, a bravuros szokapcsolatokat!
> Ha mas nem, a stilus csak tetszene neked is.
> Vagy azzal szoktak csesztetni, hogy amit irsz, az nem szepirodalom? Sakkor?
> A Stephen Kingekbol, vagy Asimovokbol ugyanolyan keves van, mint mondjuk a
> Tandorikbol. Gondolom, nem veletlenul. Ha valaki jol muveli a szakmajat, azt
> ugyis megbecsulik, az esz nelkul kritizalokat meg el kell felejteni.

Aze' ez nem semmi!

Ro:pke 35 szam alatt sikerult osszeugrani... pont ebben a kultur-korben...
raadasul azoknak, akiket en, egyszeri (humankepzettseg ertelemben tanulatlan), 
pusztan csak olvasni es olvasas kozben szorakozni szereto ember a lista 
gerincenek kepzeltem...

> Regota filozok, hogy hobbibol irjak egy regenyt (novella gyujtemenyt, igazan
> nem is tudom, hogy mi lenne ennek a mufaja). A cime "11 ora 42 perc" lenne.
> A tortenet tomoren: sok-sok rovidebb-hosszabb fejezetbol allo tortenet, 
> ... minden tortenet 11:42-kor szakadna meg. Vegul az utolso fejezetben
> kiderulne, hogy miert is 11:42. Mert elpusztul a kisvaros/nagyvaros/orszag/a
> Fold. Nem egy fergeteges otlet tudom, de mar olyan reg erlelodik bennem a
> gondolat, hogy nem szeretnem, ha eltunne a sullyesztoben. Ha esetleg lenne
> ra erdeklodes, akkor csinalhatnank belole egy lista-regenyt. Mindenki
> megirhatna a maga fejezete(i)t, es a vegen szepen osszeraknank belole egy
> vaskos e-konyvet :o) vagy egy igazit.

;-))
Miert ne?

> De ha esetleg listaregeny nem is lenne belole, azert egy kis segitseget
> kernek minden olvasotol: milyen otleteitek vannak a pusztulas okara? Mert
> eddig csak leragott csontok (meteorit becsapodas, foldrenges, urlenyek
> eljovetele, atombomba) jutottak eszembe es ezek eleg sablonosak, bar lehet,
> hogy ettol meg nem rosszak, csak mar eleg soxor lehetett veluk talalkozni.
> Esetleg valakinek valami egyedi otlet?

A galaxiskozi urlenyek (talan ugyanazok, akik a HASA'B-ot hozta'k aFoldre, 
a "2001-edik U:ro."-ban..?  ;-)) ) ugy dontenek, hogy eleg a Fold-projektbol, 
mert a foldlakoknak tul nagy az arcuk, es ezt raadasul csak fajuk mas 
egyedein veszik eszre, sajatmagukon nem igazan...
(es mostantol a Szivacs-lenyek bolygojan kiserleteznek...  ;-))))))) )


Udv

Andras

Sziasztok mindenki!

Ugy vettem eszre, hogy eleg sokan kozuletek maguk is megragadtak mar a
tollat/billentyuzetet/irogepet egy vagy tobb konyv erejeig, illetve
valamilyen modon konyvkiadassal foglalkoznak. Ezert azt hiszem erdekes lehet
a kulfoldi konyvkiadas temaja.

Mint idonkent az ehhalal kuszoben allo ironak - na jo ez persze koltoi
tulzas, akarom mondani iroi - nekem is nagyon "bejonne a dolog", ha
sikerulne kiadatnom magyarul mar megjelent konyvemet - es meg leiratlan
tarsaikat - valahol olyan egtajakon, ahol nagyobb a piac, tehat jobban meg
is fizetik az irokat. Gondolok itt elsosorban az angol piacra, de a nemet,
spanyol, olasz sem rossz. A franciakra nem, mert azokat nemigen lehet
meggyozni arrol, hogy az intelligencia fuggetlen a francia nyelvtudastól.
Sot, inkabb forditott aranyban all. Sovinisztak, tapasztaltam.

Van tehat egy kerdesem, es egy valaszom is, ha masnak nincs valasza a
kerdesre. A
kerdes az az, hogy van-e esetleg valamelyikotoknek kulfoldi konyvkiadokkal
kapcsolata? Tapasztalatom szerint nagyon nagy segitseget jelent a szemelyes
kapcsolat, hogy mast ne mondjak, ezen alapszik az Amerikaban divatos
konyvugynoki rendszer: az iro nem a kiadokat piszkalja, mert azok altalaban
szoba sem allnak vele, hanem ugynokot keres, akinek mar megvannak a
kiepitett kapcsolatai, es o sozza el a konyvet valamelyik ismeretsege reven.
Tehat, ha van kozottetek valaki, akinek jo kapcsolatai vannak kulfoldi
kiadoval vagy kiadokkal, orommel vennem, ha jelentkezne. Marmint nem
feltetlenul a
listan, inkabb maganban. Termeszetesen "ugynoki" reszesedessel jutalmaznam
segitseget.

A valasz viszont - mar hogyha nemigen vannak senkinek itt a listan kulfoldi
kapcsolatai - az lenne, hogy valamifele erdekkepviseleti szervet esetleg
ceget lehetne alapitani, aminek az lenne a celja, hogy a magyar nyelven
irokat segitse muveik kulfoldi kiadatasaban. Ebben en azt hiszem oriasi
kiaknazatlan potencial van, hiszen nagyon jo iroink (is) vannak es a tudas
tolunk
nyugatra nagy penzt jelent. Mint fizikus - mert egyebkent az lennek - tudom,
hogy a magyarokrol az az egyik legkozismertebb dolog szerte a vilagon, hogy
nagyon intelligensek. (Megismertem pl. egy equador-i indiant aki harom
dolgot tudott a magyarokrol: Puskas ocsi, a magyarok intelligensek, a magyar
nok jok az agyban, bar az erkolcseikrol nem volt tul jo velemennyel)
Szoval kiaknazatlan potencial van. Hogy csak az igenyesebb ponyvairodalmat
emlegessem, Nemere, Lorinc L. Laszlo vilagszinvonalon ir, jobban, mint a
legtobb nepszeru angol/amerikai kollegaja.
Ezek utan a lehetoseget kellene megtalalni a kulfoldi konyvkiadasra, ami
barmilyen meglepo, lehetne egy magyar ceg is. Ma mar nincsenek igazan
tavolsagok a vilagban. Az interneten is lehet konyvet arulni postazassal,
illetve, ha
van a magyar cegnek pl. Amerikaban egy kepviseloje, aki kapcsolatot tart az
ottani konyvterjesztokkel, maris meg van oldva a dolog. Az nem igazan tetel,
hogy hajora kell rakni par tizezer (szazezer, millio? :-)) konyvet és
atutaztatni az oceanon. Kijon
az extraprofitbol, hiszen az itteni nyomtatasi koltseg tizszereseert lehet
Amerikaban konyvet arulni.
Szoval nekem ilyen gondolatok jarnak a fejemben, es hatarozottan gondolkodok
egy kulfoldre magyar konyveket kulfoldiul kiado ceg alapitasaban. Befektetni
egyelore csak a tapasztalatomat tudnam, amit az evek probalkozasai soran
szereztem, ha van
valaki, aki szeretne betarsulni akar tokevel, akar tudassal, jelentkezzen!
Jo ragodast!
Sziasztok.

Gabor

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Listaregeny otlet ( 21 sor )
>
> Regota filozok, hogy hobbibol irjak egy regenyt (novella gyujtemenyt,
igazan
> nem is tudom, hogy mi lenne ennek a mufaja). A cime "11 óra 42 perc"
lenne.
> A tortenet tomoren: sok-sok rovidebb-hosszabb fejezetbol allo tortenet,
ami
> bemutatja egy kisvaros/nagyvaros/orszag/a Fold eletet mindenfele
szemszogbol
> (a haziasszony, a meno penzugyi szakember, a prosti, az ex-katona, stb.).
Es
> minden tortenet 11:42-kor szakadna meg. Vegul az utolso fejezetben
> kiderulne, hogy miert is 11:42. Mert elpusztul a
kisvaros/nagyvaros/orszag/a
> Fold. Nem egy fergeteges otlet tudom, de mar olyan reg erlelodik bennem a
> gondolat, hogy nem szeretnem, ha eltunne a sullyesztoben. Ha esetleg lenne
> ra erdeklodes, akkor csinalhatnank belole egy lista-regenyt. Mindenki
> megirhatna a maga fejezete(i)t, es a vegen szepen osszeraknank belole egy
> vaskos e-konyvet :o) vagy egy igazit.
>

Pár napig nem voltam, ma kaptam kölcsönmonitort.
Sajnos nem tudom, ki az író, de argentín novella, és úgy tudom, hogy
uigencsak ismert világszerte:
12 (vagy több) ember sorsát mutatja be, akirol nem tudjuk, hogy mi a közös
bennük, teljesen különbözo sorsok, és akkor derül ki, hogy miért róluk
olvasunk, mert 17:45-kor (az idopont tolem) ugyanazon a hídon vannak,
amelyik összeomlik, és ok mind elpusztulnak...

Talkán a tudatalattid emlékezik az olvasmányra. :-))))))

Javaslom, Esterházy muveit beszéljétek meg, aki olvasta oket, ajánlhatná.
Részemrol a Fancsikó és Pinta:
_Számomra_ álmosítró, lassan olvasható, de egyértelmuen kiviláglik belole a
fantasztikusan jó író... Vagy harminc oldalt el tudtam olvasni belole, de
annyira nem tudott lekötni, hogy újra kézbe vegyem (amikor annyi fontos
dolga van az embernek).
A Harmonia Caelestist beterveztem a következo hajómra... remélem, nem kell
csalódnom benne úgy, mint a FésP-ben.
Katus!
A Hrabal könyvet megkeresem, de ha nem tetszik...!!!!

Üdv: Wawel