z2!

>Közismert, hogy vannak kérdések, amikre soha senki sem fog tudni
>válaszolni. Az is könnyen belátható, hogy korlátlanul sok
>megválaszolható kérdés van.
>Egyszerű szavakkal is meg lehet ezt fogalmazni, semmi szükség azzal
>ködösíteni, hogy "megismerés határa", meg hogy a "tudomány mai állása
>szerint".

Szerinted minden egyszeru. Nem is ertem, hogy az emberek miert ragodnak
filozofiai problemakon, amikor minden ilyen egyszeru :-)

Nem tudom, mi a "kozismert". Amit e pillanatban mondasz, az az agnosztikus
allaspont, amely egyaltalan nem altalanosan elfogadott. Most azokkal a
kerdesekkel foglalkozunk, amelyek a tudomany fejlodese soran szuksegszeruen
felvetodnek, es amelyekre elvileg nem tudunk valaszt adni. Akar ki is
mondhatjuk, hogy "tudomanyos" (ertsd: termeszettudomanyos) valaszt sohasem
fogunk tudni adni. Aki ezt kodositesnek erzi, az ideologiai fanatikus, 
aki
nemcsak hogy nem erti, de nem is akarja erteni a problemat.

>Egyszerü: ha van (részleges) kényszer, akkor nincs (teljes) szabadság.
>Ha nincs semmilyen kényszer, akkor teljes szabadság van.

Mikor nincs semmilyen kényszer? Honnan tudod ezt megallapitani? Az ember
eseteben: mikor "szabad"? SZVSZ talan akkor, amikor donteset csak az ertelmi
megfontolas hatarozza meg, nem pedig esetleg erzelmi, a tudatalattibol 
feltoro
tenyezok. De vajon lehet-e erzelemmentes "tisztan ertelmi megfontolas". 
Ahhoz
ismerni kellene az egesz vilagfolyamat "ertelmet". Es akkor nem mondhatnank-e
azt, hogy az embert a "vilagfolyamat ertelme" kenyszeriti. Ne hidd, hogy 
a
filozofia legnehezebb kerdeset sikerult egy huszarvagassal megoldanod! 
A
kerdesben akkor lehetne tovabblepni, ha legalabb olyan jol ismernenk az 
elektron
belso, "lelki" eletet, mint az emberet. De egy olyan egyszeru strukturanak, 
mint
az elektron, lehet-e olyan lelki elete, mint a lenyegesen komplexebb strukturaj
u
embernek?

>Egyszerű: "aminek a hatasat eszlelem", az "termeszeten beluli".

Nem. Osszemosod a dolgokat. A termeszeten beluli az, aminek a torvenyszerusegei
t
megismerhetjuk. Aminek a hatasat eszleljuk, az csak akkor termeszeten beluli, 
ha
az okait is ismerem. Ha nem, sot igazolhatod, hogy elvileg nem ismerheted 
meg,
akkor bizony az termeszeten kivuli eredetu hatas.

>"a becsapodas pontos helyenek meghatarozasa"? Eddig úgy tudtam, hogy
>1: nincs a becsapódásnak "pontos" helye,
>2: ha lenne, akkor sem lehetne pontosan "meghatározni".

Rosszul tudtad. A becsapodasnak van pontos helye, csak elore nem lehet
meghatarozni. Ahogy mondani szoktak, a becsapodas pillanataban "a hullamcsomag
osszeugrik".

Ferenc