Kedves Listatársak, kedves "Kaktuszvirága"!

A  #2993-as oldalon megjelent leveled is sok pozitív gondolatot
ébresztett, de bevallom féltem egy kicsit reagálni rá, mert
szándékom állítólag már régebben is cél tévesztett :))
Ha nem haragszol meg, utólagos engedélyeddel, leveledböl
indultam ki mai reflexiómban  :))

>A karmával, az eleve elrendeléssel való foglal-
>kozás érdekes, elgondolkodtató és szórakoztató is tud lenni.
>De nagyon kevesen vannak olyanok, akik, ha csak rövid idore
>is, de nem dolnének be az "úgyis az lesz, ami meg van írva"
>nézetnek. Ez pedig bénító és cselekvésképtelenné tesz.

Ismerös gondolatok. Pontosan értem milyen karma-elképzelések
állnak e sorok mögött,  de biztosítok mindenkit, hogy a karma
mélyebb ismerete nemhogy "bénítana, és cselekvésképtelenné
tenne" hanem éppen a megnyugvás egyik legértékesebb kellékét
látom benne.
Szerintem érdemes elmélyülni e témában.

>Karmánkat mi alakítjuk. Jelen pillanatban is a jövonket írjuk.
>El kell indulni és, ha rossz felé mennénk, biztosan vissza
>terelgetnek bennünket vezetoink a saját utunkra.
>De csak mozgásban levo autót lehet irányítani.
>Amelyik áll, azzal nem lehet eljutni sehova.

Akik fejlödésükben ott tartanak, hogy "induljunk el, és majd csak
lesz valahogy", azok általában csak sok fájdalmas kiigazítás után
találják meg "saját útjukat". Akik már fejlettebbek, és különösen
az AK-osok is, minden döntésük, célkitüzésük elött
(még mielött a sluszkulcsot elfordítanák :) egyeztetniük kellene
(pl tanácsadóikkal, magasabb Inteligenciával, Vezetöivel stb)
ahhoz, hogy egyböl a jó irányt célozzák meg, és AK-os munkájuk
egy valódi tartós áldást hozzon.

>Kaptunk még egy esélyt.
..és még egyet, és még egyet, mindaddig mig meg nem
tanultuk a leckét, vagy "elötte nem egyeztetünk". :))

>Jövobeli karmánkat pedig tudatos cselekvéssel alakíthatjuk
>szebbé, nem pedig néma áldozatos szenvedéssel. Mert akkor
>a jövoben is áldozatok maradunk.
Áldozatnak általában az tartja magát, aki úgy érzi, hogy önhibáján
kívül szenved. Az aki megérti a karma müködését sehol sem lát
többé áldozatot, söt szinte hihetetlen: szenvedést se!
Szenvedés az anyagi, dualista sík része, de csak addig, amig
képtelek vagyunk mást látni. Mihelyt egy nagyobb összefüggésben
találunk értelmet valamire, attól kezdve maga a dolog "értelme, célja"
lesz a központi, és nem maga a tárgy.
"Változtasd meg a tudatodat és a valóság is megváltozik".

>Ami nem valósul meg, annak két oka van:
>tudatalattink gátol (ekkor alapos gondolatnagytakarításra, sot
>az is elofordulhat, hogy pszichológiai munkára is szükségünk van
>magunkon), vagy egyszeruen nem a saját vágyunkért harco-
>lunk, hanem azért, amirol úgy gondoljuk, szükségünk lenne
>rá, mert ezt programozta belénk a média, környezetünk stb.
>(ebben az esetben tkp. értünk nem valósulnak meg a prog-
>ramozott dolgok).
>Minél elérhetetlenebbnek tunik tudatalattinknak a cél, annál
>valószínubb, hogy nem sikerül, eseteleg még akkor sem,
>ha jól alkalmazzuk a technikákat.

A "tudatalatti" is egy csodálatos, és kimeríthetetlen téma.
Sejtelmes müködése sok félreértésre adott okot.
A tudatalatti nem analizál. A tudatalattit egyáltalán nem érdekli,
hogy céljaink elérhetök-, reálisak-e vagy sem. Ezért nem gátol,
és nem gördít semmiféle akadályt elénk. Legfeljebb képtelen
valamit teljesíteni. Ilyenkor rendszerint "mi" hibáztunk  :))

A tudatalatti nem ismeri a logika törvényeit, ezért nem törödik
az ellentmondásokkal.
Akármilyen furcsának is hangzik, a tudatalatti az idöt sem ismeri,
mivel az idötlen sík része.
Ha drasztikus lehetnék, akkor azt mondanám, hogy a tudatalatti
nem is "gondolkodik", más szemszögböl nézve
természetesen igen, de deduktívan :))
A tudatalattink szolgai módon hajta végre a tudatosan, vagy
tudattalanul kézbesített parancsokat.

A tudatalattinkkal való hatásos és korekt  együttmüködéshez
több feltételt is teljesítenünk kell.
Az elöbb említett ellentmondásokat, irreális célokat
természetesen el kell kerülni.
Két jólismert feltételt még megemlítenék:
Az egyik az, hogy a tudatalattival elöbb ki kell építeni egy
"jó kapcsolatot". Ehhez nyujt az AK megfelelö
technikákat, de mint minden jártasságnál, ezt is elöbb
gyakorolni kell.
Egy másik feltétel maga a kiválasztott céllal, kívánságainkkal,
vágyaink tárgyával van kapcsolatban.
Ezt "Kaktuszvirága" fogalmazta meg gyönyörüen egy ismert
Korán-idézettel:

>"Uram, adj nékem NYUGALMAT, hogy elfogadjam
>azokat a dolgokat, amelyeket nem tudok megváltoztatni,
>BÁTORSÁGOT, hogy megváltoztassam azokat a dolgokat,
>amelyeket meg tudok,
>és BÖLCSESSÉGET, hogy meg tudjam különböztetni a kettot."

Ehhez nincs mit hozzáfüzni. Ez így teljes, ahogy van.
Köszönöm "Kaktuszvirágának"

Szeretettel, CGJ