Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX NYELV 58
Copyright (C) HIX
2002-03-09
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Szel es szel: mi a kulonbseg? (mind)  10 sor     (cikkei)
2 RE: Izlik felszolito modja (mind)  27 sor     (cikkei)
3 Re: Izlik (mind)  16 sor     (cikkei)
4 Re: Tudok is e (mind)  24 sor     (cikkei)
5 Media (mind)  117 sor     (cikkei)
6 Re[2]: LAD (mind)  13 sor     (cikkei)
7 Re[4]: Fonotaxis (mind)  35 sor     (cikkei)
8 Re[3]: Zonges aspiratak (mind)  33 sor     (cikkei)
9 Re: Orosz nyelv angol atirasa (mind)  39 sor     (cikkei)
10 Re[2]: media... (mind)  8 sor     (cikkei)
11 Re: egy kicsi heber, egy kicsi gorog (mind)  39 sor     (cikkei)
12 mindenfele (mind)  39 sor     (cikkei)
13 Re: egy kicsi heber, egy kicsi gorog (mind)  7 sor     (cikkei)
14 Re: paradicsom (mind)  6 sor     (cikkei)

+ - Szel es szel: mi a kulonbseg? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A szél szót kétféleképpen lehet ragozni, aszerint, hogy mit jelent:
Itt kezdődik a falu széle.
Őt is megérintette a változás szele.

A kétféle ragozás bizonyára abbból ered, hogy távoli múltban 
nem csak a jelentés, hanem a szavak alakja is különböző volt.
Mi lehetett a két szó.

Szegedi Ga'bor , http://gszegedi.freeweb.hu)
Szivesen nezek TV-t. Neha be is kapcsolom!
+ - RE: Izlik felszolito modja (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello,

>>>Felado :  [Hungary]
>>>Temakor: "izlik" ( 7 sor )
>>>Idopont: Tue Mar  5 19:43:38 CET 2002 NYELV #55
>>>A minap azon kezdtem el gondolkozni, hogy mi az "izlik, izleni" ige
>>>felszolito modja. Nem vagyok kepes rajonni! Az "izeljen" nem tunik
>>>meggyozonek. Van valakinek otlete?
>>Izleld meg, es az edenkert minden boldogsaga tied lehet - biztatta a
>>boszorka Hofeherket.
>Kedves idezet, de nekem nem segit. Engem az "izleni", nem pedig az
>"izlelni" ige erdekel.

Megkoszonni elfelejtetted.

Nincs felszolito modja. Ugyanigy nincs a buzleni, fenyleni stb. Igeknek sem.
Biztos van ra nyelvtani kategoria miert. A magyarban ha megis ki akarsz
fejezni valamifele felszolitast, akkor korulirva, hangsulyokkal teheted. Pl:

Izleni: "Remelem izlik!" vagy "Ajanlom hogy finom legyen!"
Buzleni: "Ajanlom hogy budos legyel!" 
Fenyleni: "Mindenkeppen vilagitson!"


Udv,

awender
+ - Re: Izlik (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello,

>Felado : La'ng Attila D.
>E-mail :  [International]
>Temakor: Izlik ( 54 sor )
>Idopont: Thu Mar  7 04:07:04 CET 2002 NYELV #57
>> Izleld meg, es az edenkert minden boldogsaga tied lehet - biztatta a
>> boszorka Hofeherket.
>  Bocs, de az ízlik és az ízlel két teljesen külön ige. Kérdezted már
>valaha valakitől: "Ízlelt az ebéd?"

A megoldast azert elsunnyogtad :)

Udv,

awender
+ - Re: Tudok is e (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello,

>> Akarok, de nem tudom, hogy (tudok is)-e menni.
>> A za'ro'jelet matematikai e'rtelemben haszna'ltam a precedencia
>> jelze'se're, de hogyan kell ezt rendesen i'rni?
>  Én még életemben nem láttam az -e kérdőszót az is után kapcsolni, de
>hát én még fiatal vagyok. Nem igazán tudnám megmondani, hogy
>mesterségesen csinált, jelentés nélkül való mondatokat hogyan kell

Meglatasod allitolagos fiatal korod ellenere is jo.

Helyesen:

Akarok, de nem tudom, hogy tudok e menni. 

Vagy

Akarok, de nem tudom, hogy menni is tudok e.

A ket mondat kozott van arnyalatnyi jelentesbeli kulonbseg.

Udv,

awender
+ - Media (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

HUNTER

> Köszike, írtam, nem találom az archívumban. Egy sorszámot vártam
> volna...

  Bocs, azt nem tudok. De ha akarod, rákereshetek a learchivált Nyelv-
és Tipp-számokban. De gondolom, a Nyelv Neked is megvan odahaza.

> A QP, nekem ugy tunik, annyibol all, hogy az adott ekezetes karakter
> [fuggetlenul a kodlaptol] hexa kodja van irva egy = utan. Az azonban
> tokeletesen igaz, hogy ezt tamogatnia kell a levelezo kliensnek. A
> lenyeg: nem egy hatalmas program ilyet kesziteni. Par sor es kesz a
> QP.

  Engedtessek meg a mejjemet verni, a honlapomon van egy Hun nevu
program, ami tudja konvertalni oda-vissza.

RACSKÓ TAMÁS

> Egyébként francia eredetű név, a végző "-s" többesszámjel, így
> izolált ejtésben elmarad. Emiatt angol kiejtése: /'a::/ (kb.
> "árkönszaa", vi. parasztosan "arkansza"); mint az USA egyik
> államának nevét csak így lehet ejteni, de folyóként van egy
> másodlagos /a:r'k{nz@s/ (kb. "árkenzös") alakja is.

  Én is találkoztam az ejtésváltozatokkal (magyarban), amit én
hallottam, az arkanszó volt. Mindazonáltal odáig még nem jutottak el,
hogy amikor tényleg el kell hagyni a szóvégi s-et, akkor megtegyék:
_ilinoisz_ állammal mindig ez történik. Ott kiejtik.

> "Apikoalveoláris": nyelv apexével (azaz hegyével) az alveoláris
> (azaz a kemény szájpad és a fogsor közti) területen ejtett hang..

  Köszi. Van másmilyen alveoláris is? Nyilván van, ha értelme van egy
ilyen előtagnak, de én hiába gyakorolom, nem tudok a nyelvem radixával
és az alveoláris területemmel zárat képezni...

> Azt, hogy az elsőt nem láttad, nem csodálkozom. Ennek az a
> keletkezéstörténete, hogy az "i" és az "o" billentyűk közt fél
> ujjnyi a távolság :-(... Helyesen, mint te is hoztad, "algOnkin"

  Hm. 'csánat...

> Gyermekkoromban nekifogtam egy új világnyelvet alkotni. Az is megvan
> még, ha nem beszélik széles tömegek, de egy ember még igen...

  No, az idót legalább öt. :)))

> Maga is mesterséges nyelv, egyfajta malájon belüli lingua franca.
> Fonémaállománya közel áll a Trubetzkoy által megállapított
> ideálishoz, nyelvtana szerény, és a franciáknak "politikailag"

  Kicsit vitatkoznék az indonéz (vagyis a bahasa Indonesia) mesterséges
nyelv mivoltával. Ismereteim szerint ez a közönséges, mezei maláj
nyelv, amit kijelentettek az új állam hivatalos nyelvévé, és azóta
persze külön fejlődik. Fonémaállományában, ha jól emlékszem, a
glottális plozíva is megvan, ami meglepetést okozhat az európai
embernek. Nyelvtanát nem ismerem, de nem hiszem, hogy "szerény" volna.
Minden nyelvnek nagyon bonyolult nyelvtana van. Politikailag valóban
semleges -- európai szemszögből. Ázsiaiak számára talán nem annyira.
Viszont semmiképpen se lehet annyira semleges, mint egy valóban
mesterséges nyelv.
  A példaszavakat a rambután kivételével ismerem, ez valamilyen erdei
dolog kell hogy legyen, de még nem ettem ilyet (Csodálatos Nalaya után
szabadon). Az ámok mit jelent?

> Amúgy nagyothalló vagyok és dadogós: fonetikai kérdésekben mindig
> szívesen állok rendelkezésedre...

  Rendicsek... :)))

> "Gy" hangunkat valaha úgy ejtettük, mint amit a horvátok és szerbek
> ejtenek a "Gyingyics", "Gyukin" nevekben, tehát egy palatalizált
> "dzsj"-t /dZ'/.

  Jó lenne alkalomadtán egy olyasféle fonémalista, amit az oroszról és a
magyarról készítettél, a délszlávról is, ha meg tudod oldani.

> Innen van, hogy az olasz ortográfia szerint jelöljük, ill. a korai
> átvételű szavakban olaszos ejtéssel palatális magánhangzók előtt a
> "g"-t ("dzs"-n keresztül) "gy"-vé 'lágyítjuk'.

  Ezt még egyszer picit lassabban, ha lehet... az olaszban én eddig egy
fia gy-t nem tudtam felfedezni, kivéve Italiano Budějovicse esetét,
ahol egy kocsma van és benne a császár légyköpte arcképe.

> Szvsz már jelentéshasadás lépett fel, és nem látom értelmét a
> "média" többes számú voltához ragaszkodni, ha a nyelvhasználók ezt
> nem igénylik.

  Csatlakozom. A média többes száma ezenfelül idegen a magyar
nyelvtantól, ahol a többes számú főnevek mindig többesjellel
végződnek, és összesen két többesjelünk van, az alanyesetű -k és a
birtokos -i.

MIHO-G

> "Izeljen" szo hasznalata nem lenne elonyos. Minthogy "izlik" ikes
> ige ugy kene formalni, mint a "tetszik" igebol az felszolitast,
> tehat "tessek".

  A tetsziknek is van tetsszen alakja, és a kettő között már
jelentéshasadás is föllépett: lehet mondani, hogy "tessék
parancsolni", de nem lehet, hogy "tetsszen parancsolni". Ellenben ha
egy nő úgy öltözik, hogy tetsszen a férfiaknak, a másik pedig úgy,
hogy tessék a férfiaknak, akkor egyformán néznek ki, de az előző
köznapibban fejezi ki magát, a másik irodalmiasan, a -ják, -jék raggal
a -jon, -jen, -jön helyett.
  Ettől teljesen függetlenül az ízlik ige -ják, -jék ragos változata a
Ferenc által is említett ízeljék, amiben ugyanúgy megvan az a
probléma, hogy egy e betű tolakszik be a z és az l közé, látszólag
indokolatlanul -- márpedig a szóalak szokatlanságát ez okozza. De ha
van másik szóalakod, ami a tetszik--tessék analógiájára keletkezett,
elő vele, megcsócsáljuk és véleményt mondunk róla.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
BONCTAN = A buddhizmus magyar neve.
+ - Re[2]: LAD (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0055-ban írta Racsko' Tama's >:
>Hallgasd meg a
><http://www.maths.tcd.ie/gaeilge/lessons/audio/3/t3b.ra>;-t, többször 
>kiejtik benne (6,6; 22,5 mp-nél) a "C(h)iarraí" /(k/x)'i@r(:)i:/
>szót, dönts magad. Én végülis töröltem a hosszúság jelét az "r"
>mellől, de lehet, hogy rosszul hallok. Kérdezzük meg Mártonfi Attilát
>is!
Mostanra sikerült lejátszanom, illetve wavosítanom a fájlt (szörnyen utálom
a Realt, úgyhogy a megbízhatóságom jelen esetben erősen megcsappant). Én
(is) félhosszú angol r-et hallok a két megjelölt helyen. (A röviddel is ki
tudnék egyezni.) Szerintem ez egy félhosszú retroflex approximáns ([r\`]).

Üdv: Attila
+ - Re[4]: Fonotaxis (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Attila!

hix.nyelv #57, Mártonfi Attila:
> Nagyon nem szeretem az ilyen metaforikus elnevezéseket, mint lágy-kemény,
> mély-magas, mert sok galibát csinálnak. A húszas évek magyar
> szakirodalmában pl. a lágy-kemény a zöngés-zöngétlent jelentette.
Ez így igaz, de: (1) Sohasem hagyhatod ki, milyen nyelven hangzik el 
az adott kifejezés. Angolul a "soft" és a "hard" még máig 'zöngés' - 
'zöngétlen', így az ír nyelv leírásánál a "palatalizálatlan" - 
"palatalizált" kontraszt leírására a "broad" - "slender" terminust 
használják. A szavak mást jelentenek az egyik nyelvben és a másikban.
(2) Ezen szláv jelenség leírására nem csinálhatsz nem metaforikus 
elnevezések. Pl. a lengyelben igen kiterjedt a palatalizált - nem 
palatalizált kontraszt, amely az "l" esetén a "palatalizált" oldalon 
a _NEM_ palatalizált "közép" /l/, a "nem palatalizált" oldalon pedig 
a velarizált/faringizált (és ajakkerekített) /5/ = [w] 
szembenállásában nyilvánul meg. Ugyanakkor ugyanez az oroszban /l'/ 
(palatalizált) : /5/ (velarizált kerekítetlen) (ami a lengyel és az 
orosz között ekvivalens átalakítás), a szlovák /l'/ : /l/ 
szembenállás viszont mind az oroszok, mind a lengyelek számára 
értékelhetetlen. Nincs más összefoglaló elnevezésünk a különböző 
szláv nyelvekben tapasztalható funkcionálisan hasonló jelenségekekre: 
a palatalizált vs. velarizált/faringizált csak egyes nyelvek esetén 
lehet helytálló, de még ott sem minden fonémapárra. A "lágy" - 
"kemény" szópát pedig itt és most a magyar nyelvben nem foglalt 
másra, így visszaadhatjuk vele a "mjahkij" - "tvjordij" terminusokat.

> egy általam nagyrabecsült fonetikus, aki az orosszal és a magyarral
> foglalkozott különösképpen, állította, hogy ez az általános
> tapasztalata az oroszokkal; tőle idéztem. 
Kíváncsi lennék a részletekre: a kollégám itt szemben velem félig 
orosz - félig magyar, ilyesmiről nem számolt be, és én sem olvastam 
még ezt. Parciálisan pl. az "l"-re, esetleg a sziszegőhangokra vannak 
adataim, de a fonémarendszer egészére (vagy jelentős részére) 
kiterjedően nincs.
+ - Re[3]: Zonges aspiratak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Attila!

hix.nyelv #57, Mártonfi Attila:
> Szóval ez valami nagyon más dolog, mint mondjuk az angol pin szó
> szókezdőjének zöngés párja. De szinte biztos, hogy tévedek. 
Nem feltétlenül tévedsz. A "pin" a "hairpin" szóban már opcionálisan 
hehezett, a "spin"-ben pedig kifejezetten nem. Az angol hehezés ezen 
túl is minőségileg eltér a kínai hehezéstől, az pedig pl. az indtől 
és a cigánytól. Az én felfogásomban pl. az angol "p" nem hezetett, 
hanem "tense", és ennek akusztikai következménye a hezetetként 
megnevezett surlódásos zörej. Ebben az értelemben persze igaz, amit a 
VOR kapcsán említettél: a zöngétlen zárhangok "rendszerint" tenuisok, 
és lehetnek így lehetnek "tense"-ek, vi. fokozottan tenuisok is (vö. 
germán hehezet), de a mediák esetén (így a zöngés hangok esetén sem) 
ez a dolog lényegéből eredendően kizárt. Ebben az esetben viszont a 
citált elmélet képviselői mintegy spanyolviaszt találtak fel azon az 
áron, hogy a hezetet fogalmát azon irányban szűkítették, amelyet már 
egy másik terminus (a "tense") elfoglalt. 

> Tudom, hogy baromság, de én úgy hallom, hogy a b után van egy svá (vagy
> szótagképző a b; a gh-nél ugyanez, 
Nem tudom, hogy baromság-e, avagy sem. Mondhatnánk Rajkinnal, hogy 
"válámi ván, ván válámi". Ehhez már egy hindi fonetikai szakkönyv 
kell. Mindenesetre, ha én kimondom a szlovák "vrch" szót, akkor én az 
"r" körül nem érzek svát, egy magyar viszont igen. A magyarok 
ugyanakkor a szláv lágy ajakhangokat is szétszeparálják "kemény" 
mgh+/j/-re. Egy szláv számára viszont a "fiaiéi" szóban van 4 db /j/ 
hang, amelyet az írás nem jelöl. Fogalmam sincs kinek van igaza. Ez 
az a fonetikai probléma lehet, hogy hol kezdődik a hang és hol a 
felkészülő szakasz.

> a dzsh-nél kevésbé, de az kevésbé is tűnt zöngésnek számomra) 
Pedig van "csh" is, amely szembenáll a "dzsh"-val.
+ - Re: Orosz nyelv angol atirasa (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Attila!

hix.nyelv #57, Láng Attila D.:
> Nem, az angol /j/-vel jelöli a palatalizáltságot, viszont az u betű
> egyes szavakban /ju/ hangértékű. A Kenya és Putyin szavakban nincs u
> hang a palatalizáció után, tehát máshogy kell jelölni. 
A "Putyin"-ban sincs /j/ palatalizáltság után, tehát mindenképp 
törölni kell egy hangot, az pedig már mindegy, hogy az /j/ vagy 
/u(:)/. Idézet egy angol nyelvkönyvből: "_ny_ sounds like English _n_ 
in 'new'; however, it must be pronounced as one sound." (Mondjuk, ha 
nem tudnám, miről van szó, ebből a magyarázatből nem tanulnám meg a 
kiejtés; de annyi látszik, hogy a "new" _n_-je két hang, a "Nyina" 
_ny_-je pedig egy, miként a lágy "bity" /b'it'/ _b_-je is.)  

> Dede, egész biztos. Nincs egyetemesen jó megoldás, mert a nyelv
> írásrendszere nem betűkhöz társít hangalakokat, hanem szavakhoz. Még
> ugyanannak az egész szónyi méretű írásképnek is lehet két külön
> kiejtése, például a read szónak. 
Egy populáris átírásnak nem csak a tárgynyelvről kell szólnia, hanem 
a forrásnyelvről is. Célja az, hogy egy beszélő a saját fonetikai és 
ortográfiai rendszerében, minimális előismerettel -- az ezek diktálta
korlátok közt -- reprodukálni tudja egy idegen szó hangalakját: de 
nem az idegeneknek, hanem saját nyelvtársainak. Po-mójemu 
elképzelhetetlen, hogy az orosz "t'ma" szót nem "tma"-ként írjuk át 
angolul: a "tyma"-t sem kiejteni, sem dekódolni nem tudja a közönség. 
ha pedig itt nem jelöljük a palatalizáltságot, akkor minek tennénk 
ezt a "Putin"-ban. Ezzel megtanulandó szabályokat viszünk a 
rendszerbe: ekkor így írjuk, akkor úgy. Éppen az átírás popularitását 
vesztjük el vele. Annak aki pontosan akar jelölni, ott a nemzetközi 
szlavisztikai átírás, vagy a nemzeti tudományos átírások (magyarból 
is van kettöő, ezek közül az egyik "hétbites"). 
Boba Imrének van egy USA-ban kiadott könyve Nagymoráviáról. Ebben 
angolos átírást használ, mondván, hogy ne zargassa az olvasókat 
ismeretelen jelekkel (akik nagy valószínűséggel minumun egy egyetemi 
diplomával rendelkeznek!). Sőt, ezt meghagyták a magyar fordításban 
is. Borzalmas, olvashatatlan, időnként kifejezetten információvesztés 
lép fel miatt. Mindent a maga helyén: ide tudományos átírás kellett 
volna (mellékletben magyrázattal), az ABC nyolc órás híreibe pedig a 
teljesen anglicizált verzió.
+ - Re[2]: media... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Hunter!

hix.nyelv #57, :
> Köszike, írtam, nem találom az archívumban. Egy sorszámot vártam
> volna... 
Anélkül, hogy a találatokba részletesen beleolvastam volna, a "média" 
és "médium" szavak együttesen a TIPP 4118., 4119., 4122., 4126.,  
4127, és 4128. számaiban fordulnak elő.
+ - Re: egy kicsi heber, egy kicsi gorog (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Hunter!

hix.nyelv #55, :
> Hátha tud itt valaki héberül meg görögül... Szóval az érdekelne, hogy a
> héber "fiatal nő" és a görög [gondolom, ógörög] "szűz" szó mennyire hasonlít
> egymásra? Ha számít, a Blöff c. film elején van egy utalás erre, kiváncsi
> vagyok az igazságtartalmára.

A "fiatal nő/lány" ill. "szűz" jelentések nem nagyon választhatók el 
egymástól, sőt ehhez jön még a "szolgáló(lány)" is. Ezeket igen 
gyakran ugyanazok a szavakkal fejezzik ki. 
Ez kis metolgógia bevezető után megjegyzem, hogy ógörögben nem vagyok 
igazán jártas, még kevésbé héberben. Feldolgoztam viszont a görög 
ill. héber nyelvű Biblia szóanyagát tartalmazó 
<http://home.online.no/~ggunners/bibel/dict.htm>; oldalt, valamint az 
én héber nyelvkönyvem szószedetét a kérdésed szempontjából. A Bibliát 
azért választottam, mert ahol a két nyelv között átfedés van, az első 
sorban erre a közös alapra vezethető vissza. Az alább megadom a 
'szűz', 'fiatal nő/lány', 'szolgálólány' szavakat (a bevezető 
értelmében nem különítem el a jelentéstartalmakat): 

* héber: 'almáh, 'amáh, bachuráh, baT, b(ö)Tuláh, jal(ö)dáh, na'aráh, 
nöqebáh, racham(áh), sifcháh. ("ch" - német "ch", "T" - hátrahajló 
nyelvheggyel képzett "t", "ö" - svá, "q" - hátrébb képzett "k", 
aposztóf - gégezárhang)

* görög: paidion, paidiszké, hüperakmosz (mn.), koraszion, talitha*, 
pathenosz.

Láthatólag nincs átfedés, azonban a szótár a "talitha" 'damsel, 
maiden' szóról megjegyzi, hogy arámi eredetű (és a "taleh, töla'" 
'bárány' szóval veti össze). Ezt a nyelvet beszélték Izraelben Jézus 
korában, így lehet, hogy ez a kapocs, de a héber oldalát nem 
adatolja. 

Ami még a fenti szólistában érdeles nekem, hogy a "b(ö)Tuláh" 
'virgin, maid, maiden' szó hangalakja nagyon hasonlít a latin 
"betula" 'nyírfa' szóval, bár összefüggésüket nem tartom 
valószínűnek.
+ - mindenfele (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Attila irja:

>Tudom en, Martha, de to deal (with) kereskedni, to sale ertekesiteni.
>Vagyis ugyanaz pepitaban.

Izgalmas pillanat: most sikerult tettenernunk a szohasadas egy erdekes
esetet, amikor ugyanaz a szo mas-mas kontextusban mas-mas jelentest vesz
fel. A drug szo, amely egyszerre jelent gyogy- es illatszert, valamint
kabitoszert, a sale mellett az elso, a deal mellett a masodik ertelmet veszi
fel. Legy szives, ne csak a szotart nezd, hanem a nyelv fejlodeset is. -:))
Emlekszem, annak idejen Brachfeld Sigfriednek volt egy aranyos szama. Huzni
es vonni ugyanazt jelenti, de a huzat es a vonat egeszen mast jelent...
Tucatnyi ilyen szopart emlitett meg, sajnos, elfelejtettem oket, erre az
egyre emlekszem. Tehat a to deal es a to sale ugyanazt jelenti, de a drug
dealer es a drug salesman egeszen mast jelent... Mint a huzat es a vonat...

Gyula irja:

>Eppen ez az ami szamomra nem esszeru, mert ilyenkor latni a konyv cimet
>ketszer is. Ha a konyv a hatoldalaval van folfele az asztalon, akkor
viszont
>nem latni a konyvgerincen a cimet, csak forditva.

Igazad lehet, erre nem is gondoltam. De mi a helyzet akkor, ha az asztalon
all, tiz-tizenket konyv, cimlappal felfele, de egymasra rakva? -:)) Persze,
a lenyeges helyzet az, amikor a konyv a polcon be van sorolva... Ha mar itt
tartunk, lazitaskeppen elmeselem, hogy egy holland baratom, aki olykor
konyvkiadassal is foglalkozik, azt az elmeletet fejtette ki, hogy az angolok
es a hollandok nagyon praktikus, sot foldhozragadt emberek, akik az eg felol
lemennek a fold fele, az idealista franciak es nemetek viszont a foldrol
felneznek az eg fele -:)).

Inhouse irja:

>Csak nekem tunik baromsagnak ez a HETEDFEL, vagy tenyleg van ilyen?

Bizony van, csak regies...

Ferenc
+ - Re: egy kicsi heber, egy kicsi gorog (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Fiatal lany heberul:
Alma
Riva
Caira
egyiknek sincs koze a szuzhoz, amit heberul "betula"nak hivnak

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 62.90.170.143)
+ - Re: paradicsom (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A multkor megirtam, de ugy latszik nem jutott be a megjegyzesem:
"Pardesz" heberben csakis a narancsligetekre vonatkozik.
A paradicsomot "agvania"-nak hivjak. Amennyire en tudom nincs bennt a szo a Bib
liaban.

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 62.90.170.143)

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS