Kedves Gyula!

A csillagászathoz nem értek különösebben (bár szívesen nézem a csillagos 
eget),
de előadást tartottam és hallgattam sokat (matematikus vagyok).

Az én tapasztalatom az, hogy a kontaktus kialakításához és a gondolatok 
átadásához
fontos a folyékony magyar szöveg, amit a beékelt idegen szavak és kifejezések
megakasztanak. Engem zavar, ha angol szavakat kevernek bele. Továbbá a
betűszavak és mozaikszavak is.

Konkrétan: a "grism" azt sugallja, hogy valami, amiben prizma és rács
vonások is vannak. Arra végképp semmi ok, hogy még a szóalkotás módját
is kövessed. Hanem: ha ezt a valamit te találtad volna fel, hogy neveznéd?
Ha ez a két elem van benne, legegyszerűbb összefűzni őket,
prizmarács vagy rácsprizma. Mellesleg persze jó elárulni az angol szót 
is,
hogy a diákok ne essenek kétségbe, ha találkoznak vele.

(Van egy anekdota, nem emlékszem, kiknek a nevéhez fűződik. Egy nyelvújító
azt javasolta, legyen a dióhéj "ding", merthogy a diónak az inge. Erre 
valaki
megkérdezte, hogy és a fiúinget hogy mondaná.)

szervusztok
Imre

> hadd kerjek tanacsot. Mint egyetemi oktato. A dolog hattere, hogy
> ELTE-n tanitok szeptembertol.
[...]
> van rengeteg olyan szakkifejezes, fogalom, amit csak angolul tudok.
> Mi a teendo ilyenkor?
[...]
> Ha nagyon akarnam, akkor biztos tudnek valamit kikinlodni magambol,
> de eddig nem lattam ertelmet.
Nagyon nehéz a kérdésed, és felelőtlenség lenne egyértelműen az egyik
véglet mellett voksoló választ adnom. Én mégis arra biztatnálak, hogy
próbálj előállítani magyar szakterminológiát. Egész biztos, hogy ebben
lesz egy csomó jövevény elem, de ezen önmagában nem kell bánkódni.
Anno mondjuk Dugonics András matematikus professzor, egyébként az első
magyar regény szerzője, az alapvető matematikai fogalmak kapcsán tette
fel azt a kérdést, amit te is most, s ennek következtében gyártotta a
mai matematikai szakszókészletnek egy elég komoly szeletét. Most
hirtelen a "henger" szó jut az eszembe, de sok volt még mellette.
Szóval a világ nyelvei közül igen kevés az, amelyen bármely témában
lehet szöveget alkotni, a magyar egyelőre tulajdonképpen ilyen. Tudom,
hogy a felvetésed nem egyedi, de ha általánossá válik, akkor a magyar
nyelv fenti tulajdonsága elvész. Ez a nyelv szempontjából bizonyosan
veszteség. Hogy a nyelvközösség, illetve az egyes beszélők számára
az-e, nem tudom, ezért nem is mernék élesebben fogalmazni.
Magam egyébként egyáltalán nem vagyok a kényszeres idegenszó-kerülés,
a purizmus híve, de nem hiszem, hogy ennél a szélsőségnél jobb lenne
az általad felvetett másik szélsőség.

> Mivel szakirodalom sincs magyarul, ezert akar meg kifejezetten
> karos is lehet
Nem igazán értem, miben lehetne ettől káros.

> (jobb a Herz szalami mint a Pick, hidd el o nyajas olvaso).
Az egy játék volt: a többszöri oda-vissza műfordítás paródiája. Itt
erről többrendbelileg sincs szó.

> Es persze nekem sokkal egyszerubb es idot sporol meg.
Ezt nem vitatom. De azt hiszem, ez a legkevésbé fontos szempont a
jelen kérdésben.

> Inkabb az eloadasra keszulok fel jobban, minthogy a 'grism' szot
> megprobaljam leforditani.
Hát szerintem a jobb készülésbe könnyedén beleférhet a
szakterminológia magyarítása. Hiszen akármilyen jól tud is valaki egy
idegen nyelvet, az anyanyelvű szókészleten keresztüli megértés
mindenképp mélyebb. És a magyarításhoz is alaposabban át kell gondolni
az egyes fogalmakat, tehát úgy vélem, a készülés hatékonyságát is
erősíti, ha nekifekszel a magyarításnak. (Gondolom, neked is
tapasztalatod, nekem mindenképp, hogy igazán megérteni, megtanulni a
tanítás során lehet dolgokat.)


Sok sikert a tanításhoz (és ha rászánod magad a magyarításra, ahhoz
is)!

Mártonfi Attila

A testrész könyök, de az -ig ragos alakja valahogy mégis inkább
könyékig, pld. könyékig turkál valamiben. 
Érdekes módon csak ezzel a raggal van hangzóváltás, más 
toldalékoknál marad a könyök tő.

Vajon miért létezik ez a kettősség? Vagy a könyök és a könyék nem 
teljesen ugyanazt jelentik?

Háttérinformációként pár Gugli eredmény:
o könyökig ~9 000 találat
o könyékig ~20 000 találat
viszont:
o könyök ~87 000 találat
o könyék 724 találat

Üdv,
Szegedi Ga'bor , http://gszegedi.freeweb.hu)
Ha nem vagy a megoldas resze, akkor a problema resze vagy

> Raadasul egy olyan terulet (csillagaszati megfigyelesek), ami igazan
> nincs meg Magyarorszagon. Ennek kovetkezteben van rengeteg olyan
> szakkifejezes, fogalom, amit csak angolul tudok. Mi a teendo
> ilyenkor?

  Nagyon egyszerű. Az angol szavakat kell tanítanod. Amíg egy
szakterület ki nem alakítja a saját magyar szaknyelvét, addig azt kell
használni, ami van helyette. Valamikor régen a foci angolul volt:
ofszájd, centerhalf, bekhend. Aztán kialakult a magyar szaknyelve,
csatár, partjelző, sárga lap. A számítástechnika az elmúlt
húsz-huszonöt évben fokozatosan alakította ki magyar szaknyelvét, de a
folyamat még nem zárult le (file helyett van állomány, de az emberek
99%-a nem használja, hard drive helyett van féltucat szinonima, a
floppy úgy tűnt el, hogy soha nem volt használatos magyar fordítása
stb.).
  Ami a csillagászatot illeti, a számítástechnikához hasonló a helyzet.
A galaxist vagy a neutroncsillagot teljesen "magyarul" mondjuk. A
pulzárt z-vel és á-val írjuk és ejtjük, de amúgy megtartottuk az angol
szót. A csillagképek neve köztes állapot: már nem Fiastyúk, de nem is
Ursa Minor, hanem Kis Medve. Eldobtuk a régi magyar nevet, de nem
vettük át a tudományosat, hanem lefordítottuk azt. A csillagok neve
jórészt idegen nyelven van, idegen helyesírással, Procyon, Betelgeuse
(és nem Betelgeuze), Vega és Véga egyaránt használatos, viszont
Polarist nem látunk magyar szakirodalomban, ahelyett Sarkcsillag van.
  És így tovább. A grismet tehát nem kell lefordítani prácsra, sem semmi
egyébre. Ha az angol nyelvű szakirodalomban grism; ha magyar
anyanyelvű pályatársaid többsége, ha eléjük teszel egyet "ez mi?"
kérdéssel, azt feleli, hogy egy grism; ha ugyanezen társak többsége a
"hogy mondanád magyarul?" kérdésre azt feleli, hogy sehogy, avagy
magyarul is grismnek; akkor az magyarul grism. Egyelőre. Lehet, hogy
néhány galaxisfordulat múlva létrejön a magyar megfelelője, és azt
fogjátok használni, lehet, hogy nem.
  A nyelv ugyanis arra való, hogy megértsük egymást. Bárkinek
szabadságában áll, hogy a nagyméretű, barna szőrrel fedett mindenevőt
a maga részéről Nyomár Böbsinek hívja, de a közelében levők csak akkor
kezdenek szaladni, ha azt kiáltja: "Medveeeeee!" A szaknyelv pedig
arra való, hogy a _szakemberek_ megértsék egymást. A laikusnak
tökmindegy, hogy event horizon vagy eseményhorizont, sőt
eseménylátóhatár, akkor se fogja tudni, hogy az mi. Gyakori hiba
mindenféle területen dolgozó szakembereknél, hogy lefordítják a
szakkifejezést, és azt hiszik, hogy ettől a laikus megérti. Nem érti
meg. Sőt gyakran rosszabb, azt hiszi, hogy megértette, de nem értette
meg, azt mondod, törpecsillag, és azt hiszed, hogy ebből ő tudja, mire
gondoltál. Jó esetben előbb-utóbb kiderül, hogy ő olyan csillagra
gondolt, ami bányában dolgozik, kis lámpája és hat kollégája van.
Rossz esetben nem derül ki.
  Amikor szakembereket képezünk, bármiféle területen, akkor a
szaknyelvet kell megtanítani, hogy a többi szakemberrel beszélni
tudjanak. A laikussal nem kell tudniuk beszélni, majd ha népszerű
ismertetéseket írnak a grismekről, akkor megtanulják közérthetően
kifejezni magukat. Addig nem érdemes. Egy oktatónak tudnia kell, hogy
mondják a kifejezést a nemzetközi szaknyelven, mert a hallgatók
olvasni fogják azt és meg szeretnék érteni. És tudnia kell, hogy
mondják a kifejezést magyarul, mert van (vagy lesz) magyar nyelvű
szakirodalom is, amit a hallgatók szintén szeretnének megérteni.
Amikor egy szakterület magyar kifejezései még nem alakultak ki, akkor
az oktatónak nyelvi szempontból is képeznie kell magát. Nem elég a
tudományos eredményekkel lépést tartani, nem elég tudni, hogy
legújabban felfedezték az értelmes élet jeleit a Földön -- azt is
tudni kell, hogy _most éppen_ hogy mondják a magyar szakemberek a
grismet. Majd ha kialakul egy magyar egyenértékese, akkor lehet
lazítani, azt egyszer megtanuljuk és kész.

  Egyébként mi az a grism?

Láng Attila D., író, APL, FP VT, http://lattilad.org