Sziasztok!

Köszönöm szépen mindenkinek, aki akár csak egy apró gondolattal is
segített Anyukámnak a gyógyulásban. (Kb másfél hónapja kértem segítséget
a vérmérgezés okozta életveszélyes állapotának gyógyítására.) Anyut a
kérést követő pár napon belül kiengedték az intenzívről, de utána még
2-3 hétig kórházban kezelték. Már pár hete itthon van, viszonylag jól
érzi magát, bár sokat köhög és hamar elfárad.  Az alhasi sebét nem
varrták össze, hagyják magától összeforrni (állítólag ez egy új módszer,
én még sosem hallottam ilyet).

Még egyszer köszönök mindent.
Én megint sokat tanultam az egészből. Elég nehéz ennyire "éles"
helyzetben mindig pozitívan gondolkodni (főleg, ha az orvosok sem
bíztatnak, illetve semmit sem tudnak mondani), de szerencsére sikerült.
Utólag visszanézve pedig megint történt egy csoda - mint itt a listán
már annyiszor - melynek személyesen is részese lehettem.

Szeretettel:
                   Tünde