Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 2624
Copyright (C) HIX
2004-08-29
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Thermo II : Thx (mind)  1 sor     (cikkei)
2 Re: Fekete lyuk (kegyelemdofes) (mind)  115 sor     (cikkei)
3 re: fekete lyuk - Arpadnak (mind)  44 sor     (cikkei)
4 re: lassulo feny etc.. (mind)  50 sor     (cikkei)
5 re; fekete lyuk, mi a tudomany etc (mind)  74 sor     (cikkei)
6 re: re: re: fekete lyuk (mind)  34 sor     (cikkei)
7 re: + - re: Re:+ - .... es vilagbeke (mind)  74 sor     (cikkei)

+ - Thermo II : Thx (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Koszonom mindenkinek a Thermo II valaszokat. pdivos
+ - Re: Fekete lyuk (kegyelemdofes) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Feri,
> Kedves S. Zoli!
> Az elso leveledhez nem tudok mit szolni, mert a tudomanyos jellegu
> erveles hianyzik belole.
Hummm......  Attol fugg mihez kepest......
Szoval, ha gimis fizikakonyvet is ajanlok, az neked nem eleg
tudomanyos erveles. Na jo, akkor most kifejtem, hogy en
miert nem tennem fel azt amit te igen - nevezetesen, hogy:
> >>(A pontossag
> >>fokozasa miatt tegyuk fel tovabba, hogy a banya melyen ugyanakkora a
> >>gravitacios gyorsulas mint a felszinen, aminek teljesulese a fold
> >>magjanak nagyobb surusege miatt felteheto.)
Idealizaljuk kisse a helyzetet: tegyuk fel, hogy a Fold tokeletes
gomb es a belsejeben a tomeg es a suruseg eloszlasa tokele-
tesen gombszimmetrikus. Ez megengedi azt is, hogy a kozep-
pntja fele haladva novekszik a suruseg. Vegyunk egy pontot
a felszinen es alatta pl. 2 km-el lentebbi pontot egy banyaban.
Tudjuk, hogy a Fold gravitacioja (a g) a felszinen maximalis
erteku. A foldtol (a felszinetol) tavolodva folfele pedig a tavolsag
negyzetevel forditottan aranyosan valtozik a vonzoero, tehat
csokken. Tudjuk azt is, hogy a Fold kozeppontjaban (mivel
minden iranybol azonos tomeg vonzoereje hat egy testre, es
azokat vektorialisan osszegezni lehet es az eredo ero nulla)
zerussa valik az ero es ezzel a g is. Es akarmilyen kicsit is
megyunk a felszin ala, akkor a felszini allapothoz kepest kisebb
lesz az a tomeg ami meg alattunk van es lefele vonz, kozben
pedig megjelenik es minel melyebbre megyunk, annal inkabb
novekszik az a tomeg ami mar folottunk van es igy folfele vonz.
Igy egy F(le1) (felszini) eronel kisebb F(le2) es egy nullanal
nagyobb F(fel) ero eredoje meg kisebb is lesz az F(le2)
eronel is hiszen e ket ero iranya (mas szoval elojele) eppen
ellentetes.
Gondolom, hogy igy mar kelloen tudomanyos ervelessel
igazoltam azt, hogy a fentebbi feltetelezesed badarsag.
De, ha ez a te logikad es tudasod szintjen meg nem volna
elegendo, akkor ellenkezesednek elebemenve eloszlatom
a kodot kisse konkretabban - a fizikai valosag matematikai
leirasanak felvazolasaval is: Eloszor par adat: a vas surusege
(szilarde) 7,784. A Fodunk magjaban levo olvadt vasmaget
nem tudom, de tegyuk fel, hogy kb. 8 gcm^-3. Az atlagos
pedig mint korabban irtam kb. 5,5. Tovabba vegyunk a fentebbi
idealizalt Fold felszinen egy pontot es kossuk ossze egy a
a Fold kozeppontjaba mutato egyenessel. Ezek utan fogjunk
egy un. "rugos eromerot" es induljunk el e felszini pontbol a
kozeppont fel es idonkent megallva merjuk meg, hogy pl.
egy 1 kg tumegu testre mekkora vonzoero hat. Mit fogunk
tapasztalni? Vilagos hogy a Fold kp.-ja fele haladva kozele-
dunk a nagyobb surusegu (tehat egysegnyi terfogatban
nagyobb tomegu) vasmaghoz. De kozben maganak a vas-
magnak a tomege nem valtozik (= konstans marad), midad-
dig mig el nem erjuk magat a vasmagot. Ez a kozeledes
minden egyes delta(s) utszakaszon az felszinen merheto
vonzoerohoz viszonyitva egy tobbletet jelent, tehat az eredo
erot novelo hatast ad (szinten addig, mig el nem erjuk magat
a vasmagot). Ugyanakkor minden egyes delta(s) utszakaszon
"eltunik alolunk" egy delta(s)-el egyenlo vastag szelete a Fold-
nek, es ezzel levonando tagkent csokkenti az eredo F-et. De nem
csak eltunik es egyszer levonodik, hanem - mivel folenk kerul
ezen szelete a foldnek - megeccer ;-) le kell vonnuk, mert ezzel
folfele fog vonzani, es ezzel ismet csokkenti a lefele mutato ero
nagysagat. Na most nezzuk egy minimalis matematikat, hogy
nemileg szamszerusitsem is az eddigieket. Kezdjuk az elso
resszel (a maghoz valo kozeledes hatasaval). Ez csakis a
delta(s) negyzetevel lesz aranyos, es pozitiv erteku a mag
elereseig. Vedd eszre, hogy nics szerepe a mag konkret
surusegenek, mert a kb. 8 helyett lehetne akar 800, akar
80000 gcm^-3 vagy akar meg nagyobb is. Ugyanis a mag
tomege az utunk soran konstans. Igy mindegy mekkora a mag
surusege - az F-et novelo tag az delta(s) fuggvenye, es
annak negyzetevel aranyos. Nezzuk a masik reszt: minden
egyes delta(s) utszakaszon a Foldnek delta(s) KOBEVEL
(harmadik hatvanyaval!!) aranyos terfogatu szelete kerul
folenk es "el is tunik" alolunk. Es mivel a tomeg = a suruseg
es a terfogat szorzataval ezert a folottunk egyre szaporodo
es levonando tagkent megjeleno ero delta(s) kobenek
ketszeresevel aranyosan novekszik minden egyes delta(s)
utszakaszon. Es akkor most felteszem a nagy kerdest:
Az F-hez hozzaadando (delta(s) negyzetevel aranyos) tag
a nagyobb, vagy az F-bol levonando (delta(s) kobenek ket-
szeresevel aranyos) tag a nagyobb??? Feltetelezem, hogy
most mar szamodra is vilagos, hogy emez utobbi, tehat levo-
nando tag a nagyobb, megpedig minden egyes delta(s) ut-
szakaszra vonatkozolag. Tehat a vegeredmeny: A felszintol
a Fold kozeppontja fele haladva a vonzoero es igy a g szigo-
ruan monoton csokken nullaig (egeszen a kozeppontig, utana
pedig tovabbhaladva - immar kifele szig. mon. novekszik
a tulso oldali felszinig). Ime a kegyelemdofes a feltetelezesednek.
De meg egy, megpedig vegso kegyelemdofes is jon mostan:
Van meg a teoriadban egy kapitalis badarsag, amelyre emleke-
zetem szerint legfeljebb halovanyan utaltam. Nevezetesen az
altalad kitalalt un. "fenysebessegu geodetikus vonal(ak)". Fel
kell vilagositsalak, hogy ilyen nincs! Bizonyara valamilyen
dislexia szeru olvasasi hiba miatt bukkant(ak) elo a nemletbol.
Helyesen "fenyszeu geodetikus vonal(ak)" leteznek a ter-
egyenletek megoldasaiban. De joval nagyobb bakloves az
(ami mar nem dislexia, hanem a te "szellemi termeked"),
hogy ebbol a nemletezo valamibol az ervelesedben mar
fenysebessegel tavolodo geodetikus vonalat, sot fenysebes-
segel tavolodo (esemeny)horizontot krealtal!! A korabban
mar emlitett bakloveseid felsorolasatol eltekintek, mert igy is
boven elegendo megalapozottsaggal allitom, hogy mindaz
amit a fekete lyukak letezeset tagado teoriad ismertetese
es bizonygatasa kozben produkaltal, az nem mas, mint egy
tudomanyossagot imitalo kontosbe bujtatott altudomanyos
maszlag. Nemhogy legvarat epitesz, hanem az epitkezes-
hez a semmit (nem letezo dolgokat) is berakod a takolmany-
odba. Es tudomast sem veszel arrol a tenyrol, hogy fekete
lyukak bizonyitottan leteznek.
Ez volt a vegso kegyelemdofes.
Uff.. En beszeltem. Pontosabban: UFF... En irtam.
Udv: S. Zoli
http://www.enevjegy.radio.hu/sandorzoltan
http://sandorzoltan.xw.hu/index.html
http://www.fw.hu/sandorzoltan
http://www.ekvilaw.ini.hu
+ - re: fekete lyuk - Arpadnak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Arpad:

>> "Te pedig, aki utazol, egeszen mast fogsz tapasztalni. Ahogy
>> gyorsulsz, a kulso esemenyek sebessege latszolag ugy lassul le.
>> Fenysebessegre nem fogsz gyorsulni meg a kozeppontban sem, mert
>> ahhoz vegtelen energia kellene."

> Lenne ket megjegyzesem:
> 1. Ha gyorsul, akkor a sajatideje a kulso megfigyelohoz kepest
> lassul. Emiatt a kulso esemenyeket eppenhogy felgyorsulva kellene
> latnia. Rosszul gondolom?

Igen. A gyorsulas miatt tavolodnak egymastol, es (Doppler) mindketten
lelassultnak latjak egymast. Ez jon minuszba. Pluszba jon az, hogy
a feny kek fele eltolodik, ahogy lefele megy (a banyabol feljovo
feny voros-eltolodik, a lefele meno kekebb lesz). Emiatt felgyorsul-
tan latod a kulso vilagot. A ketto kozul az elso nyer -- vegeredmeny-
ben lelassult kulso vilagot lat az a paciens, aki esik befele.

> 2. A beeso testnek az esemenyhorizonton kotelezo elernie a
> fenysebesseget, ellenkezo esetben c-nel kisebb sebesseggel ki is
> tudna szokni onnan. Mivel ehhez vegtelen energia kellene, a kulso
> megfigyelo szamara a beeso test soha nem eri el az esemenyhorizon-
> tot. Ehelyett azt kell latnia, hogy a beeso test vegtelen ideig,
> es vegtelen melysegbe esik, mikozben sebessege alulrol egyre jobban
> megközeliti - de el nem eri - c-t.

Attol fugg, mit nevezunk sebessegnek. Ha dr/dt, akkor a horizonton
a beeso ember sebessege nulla. De a feny sebessege is 0. (ezzel
egyutt, a beeso nem eri el a fenysebesseget). A problema az, hogy a
Schwarzschild koordinatak nagyon szerencsetlenek a horizont korul.
Nem maga a  Sch. megoldas, csak az r es t automatikus hasznalata
problemas. Rengeteg latszolagos ellentmondashoz vezet, amit mind
rendbe lehet tenni...

> A beeso test szemszogebol nezve sajatideje hataresetben megall,
> sebessege vegtelen, es innentol kezdve szingularitasban vagyunk,
> azaz nem mondhatunk rola semmi "ertelmeset"...

A sajatideje nem tud megallni (hacsak el nem romlik a karoraja),
mert a sajat szemszogebol ez is az is az az ido, amit a karoraja
mutat..

udv, kota jozsef
+ - re: lassulo feny etc.. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Burgonyae,

>> Nalam (meglehet nem precizen) a gyorsulas az energianovekedes
>> szinonimaja. megjegyzem, az elektron hullamhossza is *torlodik*,
>> ahogy gyorsul. Akkor az elektron is lassabban menne, amikor
>> gyorsabb???

> Gravitációmentes térben gyorsított kabinban eloremeno fény is
> torlódik, de nem lassul.
> Gravitációmentes térben gyorsuló elektron hulláma torlódik, de
> nem lassul - a hullám.
> Igen erős térgörbületben lefele gyorsuló elektron EM hullámára
> pedig fennállhat, hogy már csak cm/sec sebességgel cammog lefelé.

Nono ...attol fugg, mit nevezel sebessegnek. Az a kerdes, hogy mi
az, amit sebessegnek nevezel ?
Az igaz, hogy a klasszikus hullamtan szerint a hullam akkor terul
el, ha a sebessege valtozik -- felteve hogy SIMA terrrol van szo.
Valaszthatunk: vagy valtozik a sebesseg, vagy gorbe a ter... vagy
ez vagy az, de nem kell mindketto.

> Bocsáss meg, de meg kell jegyeznem, mégpedig kiabálva itt, hogy a
> gyorsuló elektronnak ELEKTROMÁGNESES TÖMEGE van.

Ebbol a szempontbol lenyegtelen. Akar lehet elektromagneses tomege
is, ez nem valtoztat semmin. Nekem az az erzesem - lehet, hogy
tevedek -  hogy tulzottan elragadott a fennyel valo epitkezes vara-
zsa. Azt tudjuk, hogy a Maxwell egyenletek maguktol tudjak a rela-
tivitast (hja ott ott nem olyan hetkoznapi sebessegek vannak, igy
hamarabb kiderult...). Tehat, ha fenybol epitesz fel valamit, akkor
az tobbe-kevesbe eleve tudni fogja a relativitast, vagy a relativitas
egyes elemeit. Egy fennyel toltott sulytalan doboznak valoban kell,
hogy legyen tomege. De miert kovetkezne ebbol, hogy ha valaminek van
tomege, akkor abba feny van bezarva .. lehetne szilva is. Miert nem
egyszerubb es egysegesebb azt mondani, hogy mindenkire ervenyes a
relativitas, akar fenyrol van szo akar nem. Nekem a relativitas kulon
szepsege, hogy a fenyt es kozonseges halandot egysegesen tudja kezelni.
Ha ragaszkodsz hozza, hogy fenybol epitkezzel, akkor minden esetben
ujra es ujra tornasznod kell, hogy az egyebkent egyszeru relativitas
eredmenyeket megkapjad. Elonye meg semmi, ameddig nem teszi egyse-
gesebbe vagy egyszerubbe a vilagot... ha ugy erzed, neked segit a
vilagkepedben, hasznalhatod ... de nem varhatod, hogy mas is igy
lassa.

Ha ragaszkodsz hozza, felepitheted a teoriat... nekem az egesz vita-
rol az egykori (allitolagos) brit hiradas jut eszembe miszerint
*a csatornara suru kod telepedett es a kontinens elszigetelodott*

udvozlettel
kota jozsef
+ - re; fekete lyuk, mi a tudomany etc (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Fogash:

> Nem dicsekedni akarok a butasagommal, de nem szegyellem bevallani,
> hogy a fekete lyukakrol szolo eszmefuttatasaitokat csak elolvasom,
> de nem ertem.
 ..
> Miert mondom mindezt?Probalom kitalalni, mi illik a listara, ill.
> mi a tudomany?

ha leginkabb alt relativitashoz szolok hozza, az meg messze nem azt
jelenti, hogy csak azt tekintenem tudomanynak.... peldaul szivesen
olvasom a biologiai temakat, csak nem tudok erdemlegesen hozzaszolni
 ..vagy technikait is.

Abban tisztelettel nem ertek egyet Math-al, hogy szigoru tudomanyos
metodikai hozzaallast kellene megkovetelni. Ez nem tudomanyos erteke-
zes, hanem olyan cseveges, amibol kolcsonosen tanulhatunk. Nekem az
egyetlen kriterium az lenne, hogy oszinte erdeklodest mutasson....es
hajlandosagot arra, hogy gondolkodjon ha mas velemennyel talalkozik

Fekete lyuk kerdeseidhez:

> Azon gondolkodott mar valaki, hogy (feketelyuk-allo elolenykent oda
> latogatva) mit tapasztalna az ember egy fekete lyukban? Lyukon?
> Elvileg ugye o is egy test, csak a feny nem tud tole eljonni. Ettol
> meg van felszine?

Hogyne, ezt alaposan vegiggondoltak.
Felszine, mint olyan a luknak mar nincs. Ami van az az esemenyhorizont,
ami az kepzeletbeli hatar, ahonnan nincs visszaut, es amin belulrol sem
feny sem mas nem tud kijonni. Befele szinte eszrevetlenul atmehetsz
rajta, egy ideig semmi nagyon kulonoset nem latsz. Csak tudhatod, hogy
nincs visszafordulas. Majdnem olyan, mintha ketiranyu utrol az utolso
lehetseges leagazast elmulasztva egyiranyura mennel. Utana mar akarmit
teszel, csak befele mehetsz...es tudhatod, hogy tortura van kilatasban.

> A felszinen "vizszintesen" elorevilagitva a fenysugar olyan ivesen
> lekonyulna, mint amikor hoba vizelek?

latom megihletett a doppingskandalum..:)
Amig a horizonthoz kozel, de kivul vagy akkor nagyjabol olyasmi
tortenik.

> Vagy a lampambol kilepve azonnal fuggolegesen lefele vilagitana?

Ha kivul vagy akkor a fuggoleges feny meg kimegy. Ha mar kicsivel is,
de a horizonton belul vagy, akkor azonnal lefele. De igy kicsit felre-
vezeto is lehet.
Akarcsak az egyiranyu uton: mindenki befele megy, de ettol meg te
utolerhetsz lassubbakat es gyorsabbak, akik kesobb indultak utoler-
hetnek teged. A lefele meno fenyt te, aki szinten mesz lefele, lat-
hatod felfele menonek.

> A felettunk levo targyakat ezek szerint latnank?

Pontosan. A felettunk, mogottunk levo targyrol a gyorsabb feny utol-
erhet. Ha uzennek kintrol, hogy forduljunk vissza, megkapjuk az
uzenetet, de mar keso.
Sot alattunk levoket is lathatunk. Nem azert, mintha a feny kifele
jonne, hanem azert mert mi megyunk befele.

> Van belseje?

Jo kerdes! Lakni biztos nem lehetne benne. Mielott a kozepet eler-
nenk, nagyon nagy arapalyerok tamadnak meg. Hosszaban megnyulnank
keresztben osszemennenk, amig szet nem szakadunk.

 ..
> Szoval mi a tudomany? Es a tarsadalomtudomanyok hogy illeszkednek
> a kepbe?

veszelyes, nehez lenne elkerulni politikai felhangokat...

udv, kota jozsef
+ - re: re: re: fekete lyuk (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> A zuhano megfigyelo sajatidejeben merve veges idon belul atesik az
> esemenyhorizonton, a kulso megfigyelo szamara sohasem esik at a
> horizonton, hanem csak kozeliti, egyre halvanyulva es lelassulva.
> Ebbol nekem az kovetkezne, hogy a zuhano megfigyelo egy egyre gyorsulo
> (kekulo) kulvilagot lat, es veges ido alatt az Univerzum teljes jovojet
> meglatja - ha van Nagy Reccs, akkor azt is - igaz, vegtelen kicsi
> latoszogben.
Nem nyert. Mivel a *zuhano* megfigyelore ugyanaz a gravitacio hat, mint
a vele egyutt zuhano fenyre, igy szerintem *egyaltalan semmifele*
eltolodast nem fog latni (persze addig, amig szabadon zuhan) - a
horizont (az erkezo fenyek iranya) viszont termeszetesen beszukul.
Egeszen mas kerdes, hogy mi tortenne, ha valahol meg tudna allni.

> Mivel a fotonok eleve c-vel mennek, a megfigyelo pedig csak kozeliti
> c-t, a kulvilag tetszolegesen tavoli jovojebol szarmazo fotonok
> utolerhetik zuhanas kozben: a (pontszeru) megfigyelo kivulrol nezve
Nem. Mivel soha nem gyorsul a fenysebesseg kozelebe, ezert az ido
valtozasa sem drasztikus. Nagyon gyorsan beer a kozeppontba, es utana
mar hiaba indul barhonnan is feny - soha nem erheti el *zuhanas kozben*

> tetszoleges ido elmultaval is a horizonton innen van, fuggetlenul
> attol hogy mar nem jon tobb foton rola. (tekintsunk el attol, hogy
Ezt probald megerteni, hogy ez nem oda-vissza folyamat. NINCS OTT a
horizonton! Azok a fenysugarak, amelyek utolsonak kijutnak rola, nagyon
lelassulnak es sokara kerulnek ki, de ettol meg a test mar reges-reg az
enyeszete! Ha "belosz" utana egy fenysugarat, az mar bent nem talal
semmit belole, mikozben meg javaban latszik a kepe!
Szo nincs itt semmifele jovobelatasrol.

> a gyakorlatban egy ido utan megis eltunik a megfigyelo, mert az
> n-edik foton még kijutott rola, az n+1-edik mar vegtelen ido alatt
> sem tud)
Az elmeletben is - a foton vagy visszaesik, vagy kijut: nem fog
megallni sehol.
+ - re: + - re: Re:+ - .... es vilagbeke (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>>En is szeretnem, ha nem lenne haburu, sem fegyverkezes - de ez nem
>>feltetlenul jelenti azt, hogy a tudomany gyorsabban haladna - sot, az
>>is lehet, hogy lassabban.
>   Szerintem egy dolog egy evoluciosan (lassan) fejlodo akar elet vagy
> tudomany, es mas dolog ha iranyitott lenne a fejlodes, szelektalva a
> rossz lepeseket. Peldaul kihagynank az egyseges Europat, es egyenesen az
> egesz vilagot egyesitenenk, ami lehet bekovetkezik par ezer ev mulva, ha
Nem kell ahhoz evezred.
Csak az a kerdes, hogy ki az, aki *szeretne* az adott dolgot es
*hatalma* is van hozza. Ma a Foldon nagyon sokan szandekosan a fejlodes
ellen dolgoznak, mert a (rovidtavu) erdekuk ez. Ez nem fog megvaltozni
nagyon sokaig.

> addig az emberiseg egyeb ballepeseket nem tesz. Tekintettel a korlatokra
> be kell latnunk hogy egyes dolgokat nem lenne szabad tennunk, pl.
> kornyezetszennyezes, erdoirtasok es bizony meg sorolhatnank.
Belatjuk. Tudjuk es megis tesszuk. Evolucios strategia: rovid tavon
MINDEN elolenynek az az elonyos, ha minimalis munka aran maximalis
hasznot szerez a kornyezetebol - sajatmaganak - es kozben teljesen
kozombos, mi tortenik a kornyezettel - az sem gond, ha sok ezerszer
akkora kart okoz, mint amekkora haszna van belole. Termeszetesen hosszu
tavon csak azok a strategiak maradnak meg, amelyek nem teszik tonkre
TULZOTTAN a kornyezetet - vagy pedig drasztikus valtozasok
(kipusztulas) lesznek.

>   Azt sem latom miert fejlodne lassabban a tudomany, ha minden eronkkel
> csak azt fejlesztenenk.
Akkor nem - de ki mondta ezt??? Miert tennenk?
Az eroforrasokat valahogyan be kell osztani. Haborus helyzetben valoban
*minden eronket* erre kell forditani, kulonben esetleg vegunk van - de
bekeben miert tennenk??? Valamibol elni is kell, es gondolom Te sem
szivesen fizetned be a fizetesed x (mondjuk 80) %-at a tudomanyos
alapba - azert, hogy az ukunokad mar abszolut tudomanyos vilagban elhessen.
Ezen kivul meg miert lenne lassu a fejlodes? Nos, gondold el: a jelenlegi
tudasunkkal a Foldet tokeletesen el tudnank latni mindenfele foldi joval
es meg egy keves luxuscikkel is. Mi a fenet kellene itt fejleszteni???
Mindenkinek meglenne minden es mindenkinek EGYFORMAN lenne meg: senki sem
szenvedne hianytol, ami extra erofeszitesre sarkallna.
Jo, persze, lenne valami fejlodes, mert nehany ember, akinek megfelelo
tudasa es hozzaallasa van, csinalna - de egyre kevesebben, mert
az iskolaban sem ezt latna. Fejlodest csak kihivas vagy kenyszer hoz.

Persz Te nyilvan nem igy gondoltad - hanem ugy, hogy vegyuk az osszes
hadikiadast es forditsuk mind tudomanyos fejlodesre.
Nos, ez nem hangzik rosszul - mindaddig amig mindenki ezt teszi. Ha
azonban EGYETLENEGY csoport inkabb megis a katonai erejet fejleszti (es
kozben elmarad a tudomannyal), annak evidens lepes, hogy
- a hianyzo tudast eroszakkal (pl. kemkedes) pillanatok alatt megszerzi,
- katonai folenyet felhasznalva gazdasagi folenyre tesz szert MINDENHOL
(harccal vagy fenyegetessel) - nagyjabol errol szol (ma, es regen is,
es valoszinuleg meg sokaig) a vilagpolitika.

Ebbol kovetkezik, hogy EZ a nyero strategia, nem a tudomany kizarolagos
fejlesztese. Nem azert fejlesztik a hadiipart es a hadsereget, mert
mindenaron harcolni akarnak - hanem mert HATALMAT akarnak, es ennek
tobbek kozott ez az eszkoze. Persze az sem jo, ha mindenki csak a
katonai tudasat fejleszti, mert akkor meg a masik kerul tudomanyos
folenybe (ami katonai teren is szamit), igy ezt is fejleszteni KELL -
ezert van ra KOMOLY penz katonaeknal is.

A harmadik lehetoseg - de ez mar sci-fi - hogy az emberek nem akarnak
hatalmat a masik felett, hanem tudomasul veszik, hogy jobb lenne inkabb
a tudomanyt fejleszteni. Termeszetesen ez is CSAK akkor mukodhet, ha
MINDENKI igy gondolja - de hogyan alakulhatna ki ilyen emberiseg,
amikor HATRANYBAN van a regi emberiseggel szemben???
Csak ugy lehet, ha a ketto fuggetlen - tehat lehetne egy tudomanyos
kiserlet, vagy egy uj vilag teremtese - kiknek-kinek vilagnezetetol
fuggoen...

Es a tobbi elolenyrol akkor meg nem is szoltunk - pedig ok is harcolnak
es ahhoz sem artana erteni, kulonben pl. tul sok lesz a jarvany. Egy
olyan ember, aki eleteben meg harcrol nem hallott, mihez kezd egy
ragadozoval vagy egy agressziv virussal? Ha pedig mar ert hozza, akkor
nincs tul messze a katonatol sem...

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS