> szerintem egyszeru fizikarol van szo,

A felvert ko - amikor elbucsuzik a kerektol -
az adott pontra huzott erinto menten indul el.
Miutan a kerek az uttestrol pockoli fel a kovet
(ez az esetek nagy szazaleka) nagyon lapos
szogben indul es minden hagyomanyos sarfogo
alatt elrepul.
Ne tevesszuk ossze a sarral, vizzel, amit ideig-
oraig a gumi visz magaval.
Ha az elotted halado kocsin a sarfogo alatt latod
a kereket, akkor onnan kaphatsz kovet.
--
Meszaros Geza

Ahoj!

 
>  Nekem ez a megfogalmazas tul demagog, szerintem egyszeru fizikarol
>  van szo, ha valami a roppalya utjaba all, akkor a roppalya megszakad.
>  A foldig ero megfogja a felvert kovek 100%-at, ha emeljuk az aljat,
>  akkor a 100% elkezd csokenni, de valamilyen gorbe menten, azt nehezen
>  tudom elkepzelni, hogy mihelyst nem er le a foldig, rogton 0% lesz
>  belole.

Ha mar az eredeti igen egyszeru problematol eljutottunk egy tudomanyos 
ertekezes szintjere, es a fizika rejtelmeibe merulunk, akkor nem kellene 
kihagyni azt a tenyt sem, hogy az autok tavolrol sem fix tavolsagra 
vannak a talajtol.
Egyreszt a dinamikus behatasok, masreszt a terheles szeles hatarok 
kozott valtoztatja ezt a magassagot, igy konnyen belathato, mindig 
foldig ero sarfogot, elfogadhato aron, nem lehet felszerelni. Innentol 
meg a fenti ertekezes az erosen demagog. :-P Ne felejtsuk el azt sem, 
hogy atlagos sebesseget és az ehhez tartozo kovetesi tavolsagot alapul 
veve, egy atlagos szelvedomagassagu auto eseteben, a roppalya talajjal 
bezart szoge igen szuk hatarok kozott felel meg a telitalalathoz. Ez a 
szog, igy a roppalya, a sarfogo vedelmi zonaja ala esik. Hogy ezeken tul 
milyen vedelemre alkalmas a sarfogo, az most es itt nem volt a kerdes 
resze, tehat a valasz sem azokra az esetekre vonatkozott.
Alapvetoen anno a kotelezove tetele a szelvedo toresek elkeruleset 
akarta szolgalni, de mindig is vita targyat kepezte, hogy erre 
alkalmas-e. Hosszas tapasztalatok és tesztek sora azt bizonyitotta, erre 
nem alkalmas, ( eppen a fizika torvenyei miatt!!!! ) ezert vontak vissza 
a rendeletet.
Persze biztosan van olyan eset, amikor a sarfogo megvedte a mogottes 
szelvedot, csak hogy ez maga a 22-es csapdaja, eppen a meg nem 
tortentseg miatt nem lehet bizonyitani. :-)

 Udv,  Triznyak

>>  Bizonyitast nyert, hogy a loszarpofozo, ha csak nem er a foldig, nem
>> ved a kofelverodes ellen.

>Nekem ez a megfogalmazas tul demagog, szerintem egyszeru fizikarol van
>szo, ha valami a roppalya utjaba all, akkor a roppalya megszakad. A foldig
>ero megfogja a felvert kovek 100%-at, ha emeljuk az aljat, akkor a 100%
>elkezd csokenni, de valamilyen gorbe menten, azt nehezen tudom elkepzelni,
>hogy mihelyst nem er le a foldig, rogton 0% lesz belole. Ez
>
>udv., Akos

Egyszer valamikor egy messzi-messzi galaxisban mintha arrol beszeltek volna,
hogy ha a kerek es a kocsi hatso-also pontja kozott nem merheto nagyobb 
szog
mint 15 fok, akkor nem kotelezo a gumi.

*Nekem eddig 2 lampa es 3 szelvedo javitas banta a kavicsokat, de egyszer
egy bulldozert szallito treler mellett elhaladva (kb. harminccal) annak 
egyik
kereke altal kilott oklomnyi ko nyakon talalt. Elotte atutotte a Rover 
tukret
aztan szerencsere csak surolt, nagy elmeny volt.

Udv joe
E36 328i coupe

Major Frigyes
Matyo'himzett - alkatre'szüze'r :-))))

Sziasztok Autosok.

>Nekem ez a megfogalmazas tul demagog, szerintem egyszeru fizikarol van
>szo, ha valami a roppalya utjaba all, akkor a roppalya megszakad

Eppen errol van szo Akos. Tegnap ezen filoztam. Kisebb kavicsok el tudjak 
hagyni azaz kikerulik a gumit, mig a nagyobb sulyuak mar fennakadnak. Es 
a 
nagyobb sulyuak okoznak inkabb kart szelvedoben, fenyezesben es 
fenyszoroban.


Udvozlettel:   Frigyes