Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1269
Copyright (C) HIX
2000-10-16
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: 47 hz kiegeszites (mind)  27 sor     (cikkei)
2 Re: Szelsoertek -re (mind)  22 sor     (cikkei)
3 Re: 47 hz (mind)  28 sor     (cikkei)
4 Re: akkusztikus memoria (mind)  22 sor     (cikkei)
5 Re: dinoszauruszok (mind)  27 sor     (cikkei)
6 furcsa haboru (mind)  16 sor     (cikkei)
7 energiamegmaradas (mind)  11 sor     (cikkei)
8 szelsoertek (mind)  12 sor     (cikkei)
9 Re: lativ (mind)  39 sor     (cikkei)
10 Fuggveny (mind)  11 sor     (cikkei)
11 Re: CO,CO2 (mind)  41 sor     (cikkei)
12 Re: analicitas (mind)  147 sor     (cikkei)

+ - Re: 47 hz kiegeszites (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 irta:
> Sziasztok!
> 
> Bocsanat, ugy latszik egy kicsit tul sejtelmes voltam...
> 
> Az erdekesseg csupan annyi, hogy 46 hz-en nem ereztem semmit, 48 hz-en
> szinten nem, viszont 47 hz-en ugy ereztem, hogy leszakitja a fulemet a
> fejhallgato. Nem a hangot volt nehez elviselni, hanem azt, hogy a
> fulem is elkezdett rezegni... Nem is enyhen.

Tipp:
Rezonancia jelenseg. Talan ez a sajatfrekvenciaja valamelyik cuccnak a
fuledben. Dobhartya, (a hallocsontocskak kevesbbe valoszinuek, mert
izmok is tapadnak hozza, ami miatt nem valoszinu, hogy sajatfrekvenciaja
lenne), ovalis ablak?
Esetleg koponyacsonte vagy magae a fulhallgatoe?

> Igazabol a megfigyeles furcsasaga csak az egyik ok. A masik, hogy
> nemreg hallottam valami olyasmit, hogy a masodik vilaghaboruban a
> nemetek alacsonyfrekvenciara allitott hangszorokkal tamadtak a
> lengyelekre (habar kesobb errol a tortenelemkonyvben csak egyetlen
> sort talatam: "furcsa haboru" - semmi tobb).
Ha arrol van szo amire gondolok, a pontos frekvencia valoszinuleg
egyenfuggo, ami miatt a hatasfoka nem megfelelo a harcazati
felhasznalasahoz.

Gogy
+ - Re: Szelsoertek -re (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Koszonom a kiegeszitest!

> Felado : Ko'csi Zolta'n
> E-mail :  [Australia]
> Temakor: Szelsoertek ( 12 sor )
> Idopont: Sat Oct 14 09:33:23 EDT 2000 TUDOMANY #1268
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> > Az f(x) fuggveny helyi szelsoertekei azon pont(ok)nal (x0) van(nak),
> > ahol az f'(x0) (elso derivalt) = 0.
>
> Tegyuk hozza: felteve, hogy a fuggveny derivalhato (a szelsoertekeben).
> Peldaul az abszolutertek fuggvenynek hatarozott minimuma van 0-ban, de
> nem igazan derivalhato pont abban a pontban.
>
> Amugy a 0 derivalt nem biztos, hogy szelsoertek, mert lehet inflexios
> pont is. (Pl. az x^3 derivaltja 0-ban 0, de nincs szelsoerteke.)
> Ebben az esetben a 2. derivalt 0, felteve, hogy letezik.
Az igaz, hogy az f"=0 esetet nem taglaltam, de azt irtam, hogy max. ahol
f"<0 es min. ahol f">0.

Udv!
Sipi
+ - Re: 47 hz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szevasz!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: 47 hz kiegeszites ( 20 sor )
> Idopont: Sat Oct 14 09:43:19 EDT 2000 TUDOMANY #1268
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> Az erdekesseg csupan annyi, hogy 46 hz-en nem ereztem semmit, 48 hz-en
> szinten nem, viszont 47 hz-en ugy ereztem, hogy leszakitja a fulemet a
> fejhallgato. Nem a hangot volt nehez elviselni, hanem azt, hogy a
> fulem is elkezdett rezegni... Nem is enyhen.
Ilyen alacsony frekvenciaknal mar a lejatszo eszkozok es foleg a
fejhallgatok is sokat torzitanak. Valoszinuleg nem tisztan a 47 Hz okozott
kellemetlenseget (az nemigen szokott), hanem egyeb mellekzorejek. Ha tisztan
akarod hallani az adott frekvenciat, akkor inkabb egy jol behangolt
hangvillaval probalkozz.

A
> "furcsa haboru"
-rol, bevallom nem hallottam, de van elkepzelesem.
Ugy tudom az infrahang tartomanyban vannak veszelyesebb frekvenciak.
Egy mar le nem ellenorizheto forrasbol tudom, hogy a regi Kinaban voltak
olyan kivegzesek, hogy a delikvenst egy harang ala tettek es addig vertek a
harangot amig ossze nem omlott a keringesi rendszere. Alitolag bizonyos
ultra vagy infra hangfrekvenciak az idegallapotot is tudjak nemileg
befolyasolni.

Udv!
Sipi
+ - Re: akkusztikus memoria (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szevasztok!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: akkusztikus memoria ( 9 sor )
> Idopont: Sat Oct 14 11:33:33 EDT 2000 TUDOMANY #1268
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> ugy tudom, hogy a zeneben a negyedes, nyolcados utemek a
> legelterjedtebbek. tehat egy utem paros, sot, hatvany szamu alapelembol
> szokott allni. valoszinuleg ezert tudunk ilyen mennyisegu ritmust jol
> megjegyezni. a tobbi hianyos utemu.
> a zenei utem kialakulasanak okat ne kerdezzetek.
Szerintem inkabb a zene azert alakult ki ilyenre, mert ezekre az utemekre
vagyunk fogekonyabbak, ezt tartjuk esetleg szepnek.
Talan csecsemoknel ez jobban megfigyelheto, amig meg nem all modjukban tul
sok zenet megfigyelni. Bar a csecsemok nagyon gyorsan tanulnak es azt sem
tudom, hogy a hallasuk mikorra fejlodik ki rendesen (esetleg fejlett
hallassal szuletnek?). Nekem nem all modomban ezt a kiserletet elvegezni, ha
valakinel akad otthon, varjuk megfigyeleseit!
(Azert nagyon senki se torje magat ezen, nincs idonk honapokat varni! :-))

Udv!
Sipi
+ - Re: dinoszauruszok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szevasz!

> Felado :  [United States]
> Temakor: re: dinoszauruszok ( 18 sor )
> Idopont: Sat Oct 14 11:53:32 EDT 2000 TUDOMANY #1268
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
En sem vagyok szakerto, de nem ertek egyet:
> kihalast becsapodas okozta. Nem vagyok a tema szakertoje, de
> amennyire en tudom, a mostansag egyre inkabb es egyre altala-
> nosabban elfogadott forgatokonyv szerint a kihalas kozvetlen
> oka nem a por es hosszu tel volt. Ellenkezoleg, a dinok (es
> masok) pont a becsapodassal jaro rovid, de nagyon intenziv
> forrosagot nem tudtak elviselni -- szegenyek szinte megsultek.
A becsapodas kozvetlen kozeleben biztosan, de a bolygo tavolabbi reszein nem
hinnem! Ha a bolygo tulso felere is elegendo meleg jutott volna, akkor a
becsapodashoz kozeli reszek - szerintem - meg geologiailag is hosszu ideig
csupaszak maradtak volna, ami viszonylag konnyen kimutathato lenne, hiszen
egy megtepazott novenyvilag par ev(tized) mulva ujra burjanzik, viszont egy
tobb szazezer (esetleg nehany millio) negyzetkilometeres sivatagot igen
lassan hoditana vissza. Ez szerintem feltuno nyomokat hagyott volna. Meg
valami: miert halt ki akkor a hullok nagy resze es az emlosoknek meg nem?
Ugy tudom a sutoben nincs kulonbseg koztuk.
Esetleg ugy tudom elkepzelni, hogy a hirtelen tamadt nagy sivatag teljesen
felboritotta az eghajlat addigi egyensulyat.

Udv!
Sipi
+ - furcsa haboru (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Zoli:

A masodik vilaghavboruban a "furcsa haboru" megjeloles a Nemet-Lengyel
haborura tudtommal nem valamifajta technikai furcsasagra vonatkozik,
hanem arra, hogy a franciak es angolok hadban alltak Nemetorszaggal, de
megsem mertek megtamadni, nemmertekkihasznalni alehetoseget, hogy a
nemetek gyakorlatilag nem vedtek anyugati hatarvonalat. Ez az idopont
ugyanis egy olyanidopont volt (igy utolag konnyu okosnak lenni), amikro
a nemeteket konnyuszerrel le lehetett volna nyomni. A dolog mogott
valoszinuleg politika huzodik, nevezetesen az antant jobban felt a
szovjetektol, es azt varta, hogy elpaholjak egymast,nemetorszagot
szovjetek elleni pajzsnak akartak hasznalni.
Innen atadom a torteneszeknek a temat.
a 47 HZ-rol szolo szalat meg a fizikusoknak.

math
+ - energiamegmaradas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Janos:

>> tudod. akkor viszont ugy lehet fogalamzni, hogy az energiamegmaradas
>> egy  meg nagyobb empirikus tartalommal rendelkezo torveny
>> kovetkezmenye,
>Kerlek. Akkor megegyeztunk. Fogalamzunk ugy. :-)
de ebbol kovetkezik, hogy megfeleloen eros empirikus cafolat eseteben
lehetseges, hogy a torveny elvetese a racionalis megoldas. tehat
vulgarisan fogalmazva a torveny cafolhato.

math
+ - szelsoertek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Az f(x) fuggveny helyi szelsoertekei azon pont(ok)nal (x0) van(nak),
> ahol az f'(x0) (elso derivalt) = 0.

egesz pontosan, a tetel forditva szol. amennyiben a fuggveny derivalhato
a szelsoertekben,a kkor ott a derivaltja 0.

de a feladatot tekintve ennek a tetelnek a hasznalata csaka kkor
lehetseges, ha a fuggveny analitikus alakban van megadva,a melynek
formalis derivalasa es egyenletmegoldasa lehetseges. szamitogep eseteben
a legritkabb esetben szoktak ilyenmegoldast valasztani (MAPLE)

math
+ - Re: lativ (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Zoli!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: relativ ( 46 sor )
> Idopont: Tue Oct 3 11:33:27 EDT 2000 TUDOMANY #1257

> Az is kisse kulonos, hogy kozos tengelyen elteroen forgo
> ket folyadekcseppnel fennall dilemma, mig ha parhuzamos tengelyeken
> forognak barhogy, akkor nem all fenn.

Pedig ez a logikus! Gondolj csak bele: legyen a forgástengely a z.
Ha egybeesik a két forgástengely, akkor a cseppek szimmetriája
miatt az x és y tengelyeket nincs mihez kötni. Ha nem esik egybe a
két forgástengely, akkor viszont már van mihez kötni a
koordinátatengelyek állását: a két tömegközéppontot összeköto
egyeneshez. Ezennel automatikusan megszunt a dilemma.


> Az vilagos, hogy ures, megfigyelo nelkuli vilagegyetemben
> egyetlen test egyenletes mozgasarol nem beszelhetnenk - viszonyithatosag
> hijan, es ez a felfogas formalisan a forgasra is kiterjeszthetonek
> tunik, amikor nincs viszonyitasi alap, am a helyzet a centripetalis
> ero miatt megiscsak mas.

Na de honnan van a 'centripetális ero'?!? A Mach elvnek éppen az a
lényege, hogy a tehetetlenség az Univerzum összességéhez
viszonyul. Tehát egyetlen forgó test esetén nincs 'centripetális
ero'...


> Mereszen kimondani, hogy ezen ero
> lete egy lenyegtelen tomegu kulso megfigyelo jelenletenek
> fuggvenye, tovabbra is elfogadhatatlan szamomra.

Pedig a szimmetria vagy van, vagy nincs. Egy apróság felboríthatja
-- mint pl. egy parányi megfigyelo...


Sálóm-Eiréné-Pax, Üdv: Tommyca
+ - Fuggveny (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> > Ez nem fugveny 
 > De igen. Csak nem explicit. 
 > Persze még az ertekkeszletet es az ertelmezesi tartomanyt be kell
allitani, 
 > hogy a "kolcsonosen egyertelmu" lekepezes az x es y halmaz elemeire 
 > teljesuljon. 

Kell a kolcsonosen egyertelmu ? A sima egyertelmu eleg kellene legyen, 
legfeljebb a fuggveny nem (vagy csak bizonyos tartomanyokban) invertalhato.

Zoltan
+ - Re: CO,CO2 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Udv!

 wrote:

> Rosszul fogalmaztam! Ugy ertettem, hogy nem adott mennyisegu levegot
mosunk
> at, hanem csak ugy nyomjuk az oldatba, addig amig meg nem latjuk a
> csapadekot (vagy el nem nyeli a lezersugar nagy reszet). Igy a
reagaltatott
> mennyiseg az idovel novekszik.
Nem ismered a kinetikat, azaz a reakcio pontos idobeli lefolyasat az 
osszes parameter (foleg homerseklet) fuggvenyeben. Tehat maximum egy 
laza becslesre lehetne alkalmas a modszer. Ahhoz meg tul maceras.

> Habar en a 2)-ben abbol indultam ki, hogy normalis esetben a O2/CO2 aranyt
> ismerjuk. Ha zart tartalyban elegetjuk a tiszta szenet, a
tomegcsokkenesbol
> kiszamolhatjuk a tartalyban eredetileg jelen levo O2 mennyiseget
> (feltetelezve, hogy az eges soran joreszt CO2 keletkezett) es igy annak
> koncentraciojat. Tovabba altalaban a CO2 koncentracio novekedese az O2
> koncentracio csokkeneset vonja maga utan (a szobaban senki sem szorakozott
> szodas szifonnal). Igy a megvaltozott aranyokbol a CO2 koncentracioja
> becsulheto, novekedese kimutathato.
> Persze ilyen 'aprosagokat' kihagytam, hogy egy anal merleg kisse koltseges
> beruhazas es nem kallodik minden varrogepfiokban! :-) Nagy hiba, bevallom.
> Ha igy is hibas a gondolatmenetem, vagy az alapotlet, legy szives jelezd!

Elvileg nincs baj a dologgal, csak gyakorlatilag. Kicsit ahhoz hasonlit, 

mintha egy csecsemo anyatejfogyasztasat ugy merned, 

hogy az anyuka allna a merlegre szoptatas elott illetve utan.

Az otletborze egyebkent tetszett, csak az a helyzet vele, hogy a CO2 
mereset mar igenycsak regen kitalaltak es jol korbe is jartak. A CO 
meresere marad a gazkromatografia es az infra.

A felvezetos szenzorok meg sajnos nem szelektivek, bar egyes esetekben 
(ha mas gaz ab ovo nincs a rendszerben) ez nem baj.

Istvan
+ - Re: analicitas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 wrote:

> eloszor is leirnam, hogy mit ertek analitikussagon: ez egy filozofiai
> fogalom, amely a kerdesekmegerteset, megmagyarazasat abban amodszerben
> latja, hogy a bonyolultat egyszerubb dolgok kapcsolatara vezeti vissza.

Ebben akkor egyetertunk:)

> >tudunk kezelni. Tehat nem uj tulajdonsag megjeleneserol beszel, hanem a
> >rendszer allapotanak kiszamithatatlansagarol, de ez a
> >kiszamithatatlansag nem csak gyakorlati jellegu.
> nem tudok ilyen rendszerrol, van pelda? durva dolog lenne, ha egy
> fizikai rendszer olyan modelljebe, amelyrol ugytudjuk, hogy nem
> kozelites, 1/0 jonne be.

Marpedig _allitolag_ errol szol Poincare tetele. Prigoginet idezem.

"Vegyunk egy 2 szabadsagfoku rendszert amelyet omega1 es omega2
frekvenciak jellemeznek. Definicio szerint a fazister minden pontjaban
ahol n1*omega1+n2*omega2=0, n1 es n2 egesz nemnulla szamokra rezonancia
van.
Egy ilyen rendszer trajektoriajanak a kiszamitasa
1/(n1*omega1+n2*omega2) tipusu nevezoket hoz be, amely divergens a
rezonancia pontjaiban ami lehetetlenne teszi a szamitast.[...] Amit
Poincare megmutatott, az az hogy a rezonanciak es a veszelyes nevezok
egy kikerulhetetlen akadalyt jelentenek ami ellenall a dinamikus
rendszerek tobbsegenek az integralasanak."

> nem latom a kulonbseget a magyarazni es megerteni fogalmak kozott.
> lenyegeben mindketto analitikussagot jelent.

Hat igen, vegulis ez az allaspont nem olyan meglepo egy ilyen eltokelt
racionalista reszerol:) Szerintem nagy kulonbseg van a ket fogalom
kozott.

Tegyuk fel hogy van egy dobozod rajta egy kapcsoloval es egy egovel. Ha
elkezdesz jatszani vele es arra a kovetkeztetesre jutsz hogy "a kapcsolo
felgyujtja a lampat" akkor megertetted a rendszert. De nem magyaraztal
meg abszolut semmit. Ahhoz hogy megmagyarazd, fel kell nyitnod es le
kell ird ilyenforman: "az ego egy aramkorrel egy laposelemre van kotve,
es a kapcsolo zarja az aramkort" (majd el kell magyarazd hasonlo modon
az elemet, az aramkort stb stb). Amig ezt nem csinalod meg addig lehet
hogy egy mokuskerekbe zart mokus van a dobozban, es a kapcsolo egy
mogyorot tol az orra ele, mire a mokus futni kezd hogy erje el es
meghajtja a kereket meg egy aramfejlesztot, de az is lehet hogy egy kis
csapot nyit ki amely ket vegyszert kever, es a reakcio fluoreszcens
jellegu.

Gondolom hogy abba fogsz belekotni hogy a megertes ilyen ertelmezese
"pongyola". Szerintem nem...

> ez mind igaz, de te elmeleti csodrol beszeltel, ugy emlekszem. idezlek:
> >rendszer allapotanak kiszamithatatlansagarol, de ez a
> >kiszamithatatlansag nem csak gyakorlati jellegu.

Es arrol beszeltem hogy Prigogine Poincare tetelet elmeleti csodkent
ertelmezi. Utana amikor a magam velemenyerol irtam, tetelesen feltettem
a kerdest: elmeleti vagy gyakorlati? Es a gyakorlatira voksoltam.

> modszert valaminek a jo megbecslesere" a modszered praktikus korlatokat
> eloveve a tudomanyos elmeletek egy valoszinusegszamitas nevu tudomanyat
> veszi elo, es megoldast ad egy praktikus kerdesre. de nem az eredeti
> kerdesre.

Tobb annal... Mert ha elfogadod hogy "a mehecske a viragra fog szallni"
kijelentes statisztikailag igazolhato tehat tudomanyos, akkor elfogadtad
hogy nem csak analitikusan lehet a tudomanyt uzni (es epp ez az en
allaspontom, es epp ezt sepred te mindig le egy konnyed "marhasag"
felkialtassal). Nezzuk milyen lehet az allitas indoklasa (ami az
analizis kell ugye tartalmazzon):

1. mert ott viragport fog talalni. Ha ezt elfogadod, felrugtad az
ok-okozat viszonyt, a jovo hat a jelenre. Ezt meg en sem rugom fel:)

2. mert a virag szine es a pollen "szaga" vonzza. Ez magyarazatnak
tunik, de nem teljes. Ugyanis addig el tudod magyarazni hogy az
idegrendszerben ingeruletek keletkeznek kulonbozo vegyi reakciok es
fizikai folyamatok kovetkezteben, de hogy ezek az ingeruletek milyen
modon hatnak, mar nem. Szepen haladunk ezen az uton, de egyelore nem
tudjuk ezzel megmagyarazni. Majd a jovoben...

3. mert megfigyeltem hogy altalaban ra szokott szallni. Na ez a "jo"
valasz, csak eppen a legkevesbe sem magyaraz semmit. Viszont _megert_.

> velemenyem szerint nem megertetted a dolgokat, hanem csupan praktikusan
> kezelted a problemanak egy erosen redukalt valtozatat. egyebkent,

Persze, ha neked definicio szerint a megertes magyarazatot jelent, nem
ertettem meg. Bar ami azt illeti, en mar reg elfelejtettem a negyutemu
robbanomotor mukodeset Carnot ciklussal egyutt, megis ugy velem hogy
ertem az autot, mivel tudom hogy hogyan reagal a gazpedal lenyomasara.

> >ami szabad szemmel latszik. Nem fogsz tudni meg csak becslest sem adni
> >hogy (adott lepes/masodperc mellett) x perc mulva a ter mely reszen fog
> >jarni a rendszer, mig egy szemlelo viszonylag jo kozelitessel be tudja
> >hatarolni a terreszt.
> 1) megint kiszamitasi problemakrol van szo csupan
> 2) megint csak arrol van szo, hogy egy erosen redukalt reszproblemara az
> egesz problematol eltero alternativ modszert adsz, ami jol becsul.

Itt epp mindkettovel egyetertek. De hol ebben az analizis? Az hogy nem
az "egeszre" adtam magyarazatot, hanem a "reszre" mar analitikussa
teszi? Mar elnezest, de akkor az analizis egy olyan tag fogalom ami
mindent tartalmaz (mivel minden valami masnak a resze), es csak ugy
mellesleg cafolhatatlan tehat tudomanytalan:)

Ne feledd el hogy az analitikus modszerhez hozzatartozik Descartes mind
a negy alapelve, igy az utolso is: "mindig olyan teljes osszeszamolast
vegzek hogy bizonyos lehessek abban hogy semmit nem hagytam ki", es az
elso is: "semmit nem fogadok el igaznak hacsak nem annyira evidens hogy
semmi ketseg ne ferhessen hozza" (fejbol idezve/forditva, nem kell
meglepodni ha egy magyar kiadasban nem pont igy szerepel).

> errol ma regyszer beszelgettunk itt: ahhoz, hogy egy determinisztikus
> rendszer ne lehessen megfordithato, az kell, hogy a trajektoriak
> egymasba fussanak. ilyen jellegu rendszereket szerintem az ismert
> torvenyek nem adnak, es szerinteme z osszefuggesben van a megmaradasi
> torvenyekkel.

Nezd, ebben nem fogok veled vitazni, mert en sem vagyok meggyozodve es
mert nem is ertem annyira Prigogine erveit hogy veled vitaba szalljak.
Arra kerlek hogy olvasd el a Bizonyossag veget (vagy mas hasonlo
konyvet, biztos van eleg) amiben 200 oldalon keresztul az ellen hoz fel
erveket amit te itt 4 sorban elintezel (jo, tudom hogy nem a mennyiseg,
hanem a minoseg:). Utana tenyleg nagyon szivesen olvasnam a reakcioidat,
mert igy kikuszoboltem azt a veszelyt hogy azert soprod felre az egeszet
mert nem vagyok kepes jol visszaadni az erveit. 

The End of Certainty : Time, Chaos, and the New Laws of Nature
by Isabelle Stengers, Ilya Prigogine
ISBN: 0684837056
(francia kiadas: ISBN 2738103308)

Sajnos magyar kiadast nem talaltam a halon... De valamennyire hasonlo
lehet ennek a tartalma:
Prigogine,Ilya; Stengers,Isabelle 
Az uj szovetseg. A tudomany metamorfozisa 
Megjelent a(z)  Hermesz Konyvek sorozatban , 
a(z)  Akademiai Kiado Rt.  gondozasaban.
Megjelenes eve: 1995
Jellemzok: FR5 formatumban, kartonalt kotesben, 342 oldal
Nyelv: magyar
ISBN: 9630569213

Udv, Sandor
PS. Ebben a levelben tegnap a hix szerint "80 hosszusagunak hosszabb
szavak vannak"...

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS