> Azt világosan látni vélem, hogy már a technika annyira gyorsan
> fejlődik, hogy ha valaki elmegy dolgozni egy forgácsolóüzembe pl,
> [...]

No nem egészen. Itt én dolgoztam olyan cégekkel, ahol volt SMD
beültetősor, nagyon mikroelektronikus, fejlett, miegymás. Namost a
kezelőszemélyzet végzettsége az fene tudja mi lehetett, amit a kínai
általános iskolában tanítanak, leginkább. A legolcsóbb olvasni még tudó
munkaerőt alkamazták. A dolguk ugyanis annyi, hogy amikor a gép dudál
és egy lámpa villog rajta, akkor van egy papírjuk, hogy melyik adagolót
melyik alkatrészdobozból kell feltölteni. Emellett a kész paneleket be
kell tegyék a rack-be, azt meg a dobozba. Nem igazán egy PhD-t igénylő
tevékenység. A munkaerő drága, a magasan képzett meg még drágább. Ezért
mindent, amit a gép mag tud csinálni, azt a gép csinálja, és ha
valamihez humán inteligencia kell, akkor oda a lehető legolcsóbb
emberanyagot kell felhasználni, aki még éppen, hogy képes kisegíteni a
gépet. Az lehet, hogy szomorú, de így működik az ipar ma, legalább is
errefelé. Amikor én tervezek, akkor az egy szempont, hogy a gyártásban
az emberi munka mennyisége minimalizálva legyen, még akkor is, ha ettől
az áramkör egy picit drágább. Semmi elektronika nincs olyan drága, mint
egy ember órabére, még ha analfabéta, akkor is.

> dolog). De akár más területen is jobb, ha alaposabb a tudása.
> Mobiltelefont, autóelektronikát, mosógépet se lehet már középiskolai
> tudással matatni.

Nem is matatja azt senki. A mai módi az az, hogy ha elromlott, kidobod
és veszel újat. Egyszerűen olcsóbb egy új készülék, mint egy magasan
képzett munkaerő pár órája. Egy mobil telefon lehet talán pár száz
dollár. Egy jó mérnök óránként leakaszt vagy százat. Ha egy-két óránál
többet kéne töltsön a mobillal, akkor az már nem éri meg. A 30 dolláros
DVD lejátszó ha elromlik, nem javíttatod meg, mert 30 dollárért még
szét sem csavarozza senki. Inkább lemégy az ABC-be oszt veszel egy
újat. Kevesebbe kerül, mint 3 doboz cigi vagy egy vacsora egy olcsó
étteremben. Az biztos is, hogy a kb 50 éves valódi felhúzhatós Pobeda
órám javíttatásának árából vehettem volna vagy fél tucat órát, és csak
azért volt ilyen olcsó, mert baráti alapon ment. De azt legalább lehet
javítani. A fiamnak volt egy órája, amit ajándékba kapott, és roppantul
ki volt akadva, hogy mikor kimerült benne az elem, ki kellett dobni,
ugyanis nem lehet benne elemet cserélni, ragasztva a tokja, örökre
vasalva.

> Tehát - magyarázta valaki szakember egy riportban - a régi általános 
> iskolai végzettségnek a munkaerő-piacon ma megfelel egy középiskolai 
> végzettség, a régi középiskolainak egy bachelor, az egyeteminek meg a 
> master.

Ez egy marhaság, szerintem. Én villamosmérnök vagyok és elég öreg
ahhoz, hogy tudjam, hogy hogy kell csövekkel dolgozni, mert tanultam is
öket meg ami azt illeti, dolgoztam is velük. A mostanság végzettek már
a bipoláris tranzisztorra is úgy néznek, mint egy múzeumi tárgyra és a
csövekről nem is hallottak. Nekik analóg elektronikában az építőelem a
müveleti erősítő, ami amikor én jártam egyetemre, még nem csak egy tégla
volt, hanem egy komplett fal nyílászárókkal. Mást tanulnak, nem többet.
Az lehet, hogy ami a mostani undergrad egyetemi könyvben szerepel az 30
évvel ezelőtt a docensek játszótere volt, de a mostani nebulóknak meg
sem említik azon dolgok nagy százalékát, ami az akkori docensek fejét
megtöltötte.

>[...]
> ZH-t. Ma egy ugyanilyet a társulat 98%-a nem írhatna meg? Akkor meg
> hova a francba kell levinni a színvonalat?

Ah, no itten jön a Marx elvtás és a Das Kapital. Ugyanis a komcsiknál
voltak ilyen dogma dolgok, hogy a kultúra nem áru meg az oktatás az
alanyi jogon meg egyebek. No nem. Az igazi neoliberális eszmerendszer
szerint az oktatás ugyanolyan business, mint minden más. Azaz, az
egyetem feladata nem a tudás átadása meg a jövő nemzedéke meg egyéb
ilyen ideológiai eltévelyedés. Az egyetem célja, hogy pénzt csináljon.
Ennek egyik módja, hogy a kutatást abba az irányba kell tolni, ahol
gyorsan szabadalmaztatni lehet dolgokat, és aztán felnyalni a
licenszdíjakat. Másfelől pedig az oktatás tartalmát és színvonalát a
kedves vevő, azaz leginkább a teljes árat fizető külföldi hallgató
igényeihez kell igazítani. Ha a hallgató azt igényli, hogy keveset
kelljen tanulni a diplomához, akkor az az Egy és Igaz Út. Majd Adam
Smith láthatatlan keze eligazgatja a dolgokat. Legalább is
Ausztráliában ez a csapásvonal ment az elmúlt tizen-egynéhány évben,
és amennyire tudom, a jenkiknél meg már sokkal régebb óta.

> meglévő problémát, amit a szakemberek ma már felvetnek: általános
> iskolában végigmennek időben a történelmen, irodalmon elég pongyolán
> ahhoz, hogy érteni ne, csak megtanulni lehessen (és még más is
> bezavar). Aztán középiskolában kezdik az egészet előlről. 

Ne aggódj, majd ott is elmúlik ez. Itt már elmúlt. Itt nem mennek végig
sem a történelmen, sem az irodalmon, sem egyéb tárgyakon. Sem az
általános iskolában, sem a középiskolában. Így aztán az egyetemet nem
zavarja, hogy hibás alapokról indul. Az alapokkal indul, tiszta lappal.

Kocsonya