Kedves Lista!
Valaki írta nekem, hogy nem szereti olvasni a hosszú
leveleket. Bocsánat, ez egy kicsit hosszúra sikeredett, de
nem akartam szétbontani. Az eredeti sokkal hosszabb. Aki
kéri, annak szívesen elküldöm.
Szeretettel, István (Bp.)
>
Szülésre felkészítés:
> Pontosabban, járhatnánk, ha nem nevelnék belénk, ill. mi
> sem nevelnénk bele a gyermekeinkbe a sok korlátozó
> hiedelmet:) Mi, a sok korláttal rendelkező felnőttek
> vagyunk azok, akik a gyermeknevelés során, vagy ha úgy
> tetszik a szocializáció során, neveljük bele gyermekeinkbe
> a korlátokat.
> Egyre jobban, Réka - Forgószél
1. Az első
A zsidó - keresztyén kultúrkörben az első negatív programot
állítólag az Isten teszi bele Évába a Paradicsombeli
"botlásért".
"Az asszonyhoz pedig így szólt: Megsokasítom terhességed
kínjait. Fájdalmak közepette szülöd gyermekeidet. (Mózes I.
3/16.)"
Azon aztán lehet elmélkedni, hogy így történt e valójában.
Jogos volt e az átok, illetve milyen Isten az, aki így
átkozza meg a nőt, akit a szeretete által teremtett?
Nem ismerem a természeti népeket, nem tudom náluk "átkozott"
e a szülés?
Nem tudom más vallási csoportokhoz tartozó nők, hogy élik
meg a terhességet, a szülést. (hindu, mohamedán, stb.)
Nálunk biztos jó mélyen és erősen van elhelyezve ez a
program és időnként a papok a szószékről megerősítik, amikor
felemlegetik a bűnbe esés ezen részét, és a büntetést.
- A magzat, ezeket a félelmeket az anyával együtt átélte,
majd a születése után mindez a tudatalattijába merült. -
írtam ezt a gondolatot valahol. Talán egy Babameditációban.
- Amilyen volt a születésed olyan lesz a szülésed! - szól a
mondás.
Egy amerikai születéskutató Dr. W. R. Emmerson
megállapította, hogy a magzat iszonyú traumaként éli meg a
születését, és ezért az agyából igyekszik tökéletesen
törölni a születés emlékét.
"A születés előtt a magzatot páni félelem járja át, mert
fogalma sincs arról, hogy mi fog történni vele. Csak az
tudatosul benne, hogy valami szörnyű dolog fog vele
történni."
"Vajon milyen folyamatok indulnának el egy újszülött
fejletlen agyában, ha nem törlődne ki belőle
világrajövetelének pánikja és fájdalma? Hálásak lehetünk az
evolúciónak, hogy erre sosem fogunk választ kapni, mert még
belegondolni is borzalmas lenne."
"Nincs gyengéd születés, és a csecsemők 45 százaléka súlyos
traumával jön a világra, de még ők is képesek feldolgozni a
borzalmakat, és ez a jelenség magában hordozza a választ" -
mondta Emmerson professzor.
Nem értek egyet a professzor megállapításával, annak
ellenére, hogy van igazság abban, amit a professzor mond.
Ugyanis az lehet, hogy az agyból törlődik a "születés
borzalma", de a Lélekben, a tudatalattiban megőrződik, és
hosszú idő eltelte után is rombolja az embert, hiába
"felejtette el", hiába "törölte a születés emlékét". Sok -
sok példát írtam erre a Babameditációkban, nem ismétlem
önmagamat. Sok felnőttkori betegség, meddőség, stressz oka
ez az elfojtott születési trauma. A professzor azt mondja,
hogy a babák 45%-a súlyos traumával jön a világra. Szerintem
ez a százalék több.
Azt gondolom, hogy a nőket, akik gyermeket akarnak, még a
terhesség előtt fel kellene készíteni az anyaságra.
Fel kellene dolgoztatni velük az ő születési traumájukat.
Aztán megfelelő programot kidolgozni számukra a terhesség
idejére meditációkban.
Tudom ezt nem valószínű, hogy megvalósítják. De azt
gondolom, aki ezt az írást olvassa és még nem szült akkor,
ennek alapján felkészülhet rá. Aki pedig már szült, az pedig
majd a lányát készíti fel ezek alapján.
Erre nagyon jó technikákat, módszereke ad az agykontroll.
Első lépés a leendő kismama édesanyjának a kikérdezése:
- Akarták e a babát annak idején?
- Hogy élte meg a terhességet?
- Voltak e rosszullétei?
- Milyen volt a szülése?
- Negatív élményei?
Szóval részletesen kikérdezni mindenről, ami összefügg a
terhességével. Nem biztos, hogy őszintén válaszol a
lányának, tehát nem árt egy "közvetítő" személy.
Ez azért lényeges, mert a tapasztalat tényleg igazolja a
mondást: - Amilyen volt a születésed olyan lesz a szülésed!
Vagyis a kismamák lemásolják azt, amit az anyjuk pocakjában
megéltek. Ez programként épül beléjük.
Második lépés: a negatív élmények kitörlése, átalakítása,
feldolgozása. Ebben maximálisan segíthet az ak. technika.
Hasonlóan, mint a diagnózis felállításában, itt is van egy
"vezető", aki kérdez és segíti a leendő kismamát ebben.
Harmadik lépés: a terhesség 3 időszakára olyan pozitív
meditációs programokat kidolgozni, amik kialakítják a baba -
mama szeretet kapcsolatot, kellemessé teszik ezt az
állapotot, felkészítik a mamát és a babát a szülésre -
születésre, a szülés utáni regenerálódásra, az "üzemanyag"
:-) korlátlan termelésére.
A tapasztalatom az, hogy aki ezek alapján éli meg a
terhességét, annak a szülése gyors, szinte fájdalommentes
lesz. Igazi élmény az anya és a baba részére is, amit nem
kell a tudatalatti bugyraiba lenyomni. Tehát nem alakul ki a
születési trauma senkiben, mert a baba tudni fogja, mi fog
történni vele és hová jön. (Tudni kell azt, hogy a baba
mindent hall, érzékel a pocakban, tehát lehet tanítani őt
is, nem csak a mamát.)
Sok kismama elbeszélése igazolja ezt a gondolatmenetet. A
gyermek pedig, ha felnő, már ezzel a tudással éli meg nőként
az anyaságát, a fiú pedig ennek a tudásnak az alapján lesz
szerető, odaadó apa, aki mindenben segítségére lesz a
feleségének.
Egy kismama mesélte:
- "Képzeld, amikor a férjem haza ér, mindkettőnknek köszön.
Puszit ad nekem és a babának is a pocakon keresztül. Este
pedig, ha lefekszünk, bebújik a takaró alá, és ott sutyorog
valamit a Babának. Én nem értem ugyan, hogy mit, de olyan jó
hallgatni."
Végig nevettük, bohóckodtuk a terhességét. Sohasem volt
semmi baja, nem volt hányingere, mindig vidám volt. Igazi
követendő példa lehetne minden kismama számára. Megtanulta,
amit meg kellett tanulnia és a Baba is tudta, amit tudnia
kellett. Mindkettőjüket felkészítettem a szülésre -
születésre. Nem is volt semmi probléma. Olyan gyorsan
zajlott le minden, hogy a fogadott orvosa nem is ért oda a
szülésre, nélküle született meg a kisfia. Olyan gyorsan,
hogy előbb jött a Baba, mint a beöntés. Sokat nevettünk ezen
is. Ahogy élsz ma, olyan lesz a holnapod. Vidám volt a
terhesség, vidám volt a szülés is. És nagyon vidám, boldog
az életük most is.
Van bőven "üzemanyag" ahogy a meditációban programoztuk,
megteremtettük.
Minden kismamának hasonló élményeket, örömöt, boldogságot
kívánok.
István (Bp.)
|
Szia Mindenki...
http://www.scribd.com/doc/6839678/Carolyn-Deal-A-hatekony-programozas-titkai
ezt Sophie-nek is küldöm, hátha talál választ kérdésére...
nekem olybá tünik hogy hiányzik a hit...és még valami...
pont ezt akartam irni és most hogy beleolvastam ebbe amit ajánlok
neked itt is megtaláltam már az első oldalakon:
"...szeretném ha elgondolkodnál a következőn: én nem egy emberi
lény vagyok akinek lelki élményei vannak és te sem vagy az.
Valójában lelki lény vagy aki megpróbál emberi élményt szerezni.
Ha erre rájössz, és ez tudatosul benned, vagyis hogy lelki lény
vagy, akkor megváltozik egész világszemléleted. Ha lelki lény
vagy aki testet teremt magának hogy emberi élményt tapasztaljon
meg, akkor nincs szenvedés. Akkor ugyanis az életemben előforduló
valamennyi ügyet magam vonzottam életembe, hogy tanuljak belőlük,
ha ezt elfogadod, érdekelni kezdenek a történések, lelkessé válsz
és biztos leszel benne hogy valami jó fog kijönni belőle...nem azt
nézed miért történik meg ez velem, hanem hogy mit tanulhatok belőle.
Olyan élményt szerzel amilyent akarsz magadnak, mindig van
választási lehetőséged..."
eddig az idézet...le is tölthető természetesen...ajánlatos:)
Ezt Deal irja, aki igen magas fokon Ak-os...és nem ma irta...
már utaltam rá korábban is elég egyszer, ismétlem egyszer elgondolni
mit szeretnél, ha tudod éld is át, akkor még hatásosabb, de ha nem
akkor sincs baj, lényeg a gondolat, egyszer...nem kell egész nap
ismételgetni, és várni hogy átéld, majd akkor is ráérsz ha ott
terem, de lehet hogy nem fogod ugyanugy átérezni mint mikor
megteremtetted gondolatban, mert közben váltzozol és lehet már
nem is lesz annyira fontos:)...és itt el lehet töprengeni tényleg
mi az ami kell nekem, mert ha visszaerőszakolva a gondolatot nem
tudod ugy átélni ahogy vágysz rá, lehet hogy nem is kell az neked:)
mármint a lelki énednek, csak az Énednek...ezért lehet hogy
mint irod "bizonyos célok" elérésében nem haladsz...kinek a céljai?
lelkedé vagy az Énedé...? mert nem mindegy...Laci...és Hit kell...
|
