Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX HANG 789
Copyright (C) HIX
2000-05-19
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: informacio (mind)  28 sor     (cikkei)
2 hangter-lekepzes (mind)  37 sor     (cikkei)
3 Re: [HANG #787] 74 perc (mind)  12 sor     (cikkei)
4 Va:Orion (mind)  12 sor     (cikkei)
5 objektivitas (mind)  183 sor     (cikkei)
6 Reagalas (mind)  39 sor     (cikkei)
7 re: stereo (mind)  60 sor     (cikkei)

+ - Re: informacio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>=======================================================
>Felado :  [Hungary]
>Temakor: Re: informacio ( 31 sor )
> > Mint irtam egy-ket szammal ezelott, addig minden OK, amig digitalis a
> > palya. Viszont a digit-analog konverziot mar megzavarjak azok a hibak,
> > melyek a digit szabalyok szerint nem leteznek (mert belefernek a
> > turesekbe). A digit-analog hatarmezsgyen elojonnek a digit technika altal
> > elkendozott 'hibak'.
>
>Na ezzel egyetertek. De ha eleg hosszu digitalis lancon kuldjuk at a
>jelet akkor az egymas utani kapuk nem tisztazzak le jelet? Az biztos
>hogy a digit-analog atmenet zuros, de olyan biztos, hogy par fokozattal
>elobbi bithibat nem okozo jeltorzulasok hatasa eler erre az atmenetre?

Odaer, csak mas formaban. Jelalak szempontjabol az utolso kapu kimenete a 
kritikus (meg ami a DAC-ban van, de azzal ugysem tudsz mit kezdeni). Az 
elotte levo fokozatokon keletkezo jeltorzulasok az idozitesre vannak hatassal.

Topy

> ==============================================
   _/"""\_  |         Jozsef BAKSAY
  (_ o o _) |----------------------------------
   |  _  |  |       >
    \/ \/   |     >
     \^/    |     http://www.extra.hu/topy
            | http://www.geocities.com/topybear
> ==============================================
+ - hangter-lekepzes (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt Hangosok!

> Felado : Hajdu Csaba
> E-mail :  [Hungary]
> Temakor: DAC es egyebek... ( 18 sor )
> Idopont: Thu May 18 04:13:29 EDT 2000 HANG #788

Kedves Csaba!

> Ejnye, hol tetszik elni? :)))

Csak zarojelben megkerdeznem, vetted-e a faradtsagot, hogy utananezz azoknak
az irodalmi hivatkozasoknak, amit mar jo egy evvel ezelott is kertem?

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Sztereo ( 26 sor )
> Idopont: Thu May 18 08:13:43 EDT 2000 HANG #788

Kedves Istvan!

>Kerdesem: ha -elvileg - megvalosithato lenne(nek) a pontszeru
>sugarzo(k),akkor sztereoval lekepezheto lenne a teljes hangter ? A
>lehallgato helyseget egyenlore hanyagoljuk el,mintha nem is letezne.

Nem. Mert a hangsugarzas a valosagban sohasem egy pontbol tortenik. A
pontsugarzo emisszios tere nem lehet azonos a kiterjedt forras sugarzasi
karakterisztikajaval. Ezert szukseges  kvalitative a vegtelen csatornaszam.
A hangvetelnel is hasonlo problemak adodnak. Persze a gyakorlatban a
mikrofonok altal kozvetitett hangter szelet elegge meggyozo tud lenni,
hiszen a megfigyelo nem mozog a lehallgataskor es ez kituno illuziot
kelthet. A valosagban sem erzekeljuk a ter minden reszet egyforman - a ful
akusztikai lekepzese is reszleges. Ezert nincs is feltetlenul szukseg a
fenti kovetelmenyek teljesitesere, de mindenkeppen figyelembe kell venni,
mert manapsag hajlamosak elfelejtkezni a gyartok errol es valodi
haromdimenzios lekepzesrol beszelnek.

Udvozlettel Bese Attila
+ - Re: [HANG #787] 74 perc (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello!

> Ugy tudom, a  kezdeti 650 Mbyte kapacitas miatt
> 74 perces a standard CD; ma mar van ennel nagyobb
> kapacitasu CD is, ami hosszab lejatszasi idot
> eredmenyez.

Tudtommal, elobb volt CD-DA es aztan jottek ra, hogy ez jo adathordozonak
is, szerintem a 74 perc, csakis a CD lemez fizikai adataibol kovetkezik,
levezetheto, ha a konyvet megtalalom beirom Nektek.

Peter
+ - Va:Orion (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sose halok meg. (a hulyeseg orok)

Udv  Feco

> Mindenesetre, ha valakinek megvan a nagy-ORION torony erosito 
> (SE260?) vegfokreszenek kapcsirajza..............
> Ha valamelyik ujsagban mar lekozoltek............. 
Csabai Daniel Magnosok Evkonyve 1982
Az egesz torony rajza bennevan.

Udv
	Beka63
+ - objektivitas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Attila irta:
>>VdH ugye egeszen nagy vesztesegu szenszalakkal operal. A Kimber 
>>meg arnyakolatlannal. Es ezekben is van tudatos fejlesztoi munka.
>Szamomra nem jelenti ezt.
Gondolod, hogy osztonosen csinaltak? :-)

>> Attila! En mindaddig nem veszem komolyan ezeket a szovegeidet,
>> ameddig nem is igyekszel meggyozni bennunket reszletes ervekkel
>> arrol, hogy mire is alapozod ezeket. Nem tiszteletlensegbol, hanem
>> azert, mert szerintem ilyen nem letezik.
>Roviden azt is valaszolhatom, valoban csak nalunk letezik. 
Roviden azt is valaszolhatnad hogy -egyedul a vilagon- Ti tudtok
olombol aranyat csinalni. :-)))

>Bovebben azert mert megtalaltuk azt a visszacsatolast amivel 
>objektivve valik. Egyelore csak annyit kerek, hogy fogadd el
>munkahipoteziskent, ezt is csak azert, hogy valoban komolyan
>korbejarhassuk a temat.
A munkahipoteziseket azert szoktak elfogadni, hogy segitsegukkel
vegul is bizonyossagot szerezzunk. Jo. Ahogy mondjak: "felteve, de
nem megengedve", hogy objektiv a modszered, akkor...???

>Azonban csak a hihetoseg hataraig tudok elmenni, hiszen a modszer
>teljes bizonyitasaval uzletpolitikai baklovest kovetnek el.
Az baj. Mert en nem vagyok egy hivo fazon. A hihetoseg keves. Nagyon
keves. Mert az is hiheto, hogy nincsen objektiv modszered. [Sot,
oszinten szolva ez sokkal hihetobb mindenki szamara.]

>> Imho az egyetlen modszer, amit jo eredmennyel lehet hasznalni a
>>hangnak az elo zenevel valo egybevetese. A fulunk hasznalata.
>Ennek en sem mondok ellent, de sok egyeb feltetelre is oda kell figyelni,
>hogy a ful ne tevesszen meg.
Ezzel meg en ertek egyet. Egeszen addig, amig a "sok egyeb
feltetelben" nincsenek muszaki ervek.

>persze, hogy van valosaghoz (a mi terminologiankban forrashu)
>kozelallo hang
Ezt tovabbra sem ertem. _Elvileg_ harom eset van. 
1./ A forras jobb a valosagnal, ezt a gyakorlatban kizarhatjuk.
2./ A forras azonos a valosaggal, ekkor mindegy, hogy forras-, vagy
elethusegrol beszelunk.
3./ A forras gyengebb a valosagnal, ez nyilvan eletszeru, es vegul
is ez az egyetlen eset az erdekes a tema szempontjabol, mivel a
masik kettot kizartuk.
Szerinted elofordulhat az, hogy egy gyenge felvetelrol valosaghu
hangot csinaljon egy berendezes? Pontosabban szolva a hifi lanc
_javitja_ a lemezen rogzitett hangot? [osszessegeben, audiofil
ertelemben] Mert csak ez esetben van lenyegi kulonbseg a forras- es
elethuseg kozott. Nota bene meg ebben az esetben is az elethuseg
jobb hangot jellemez, mint a forrashuseg. Ha ebben az esetben
ragaszkodunk a forrashuseghez, hat akkor direkt gyengebb hangra
utazunk, mint ami lehetseges lenne. [Elrontani valamit, persze eleg
konnyu lenne.]

Ha pedig a lanc tobbet-kevesebbet ront a hangon, akkor az elethuseg
ertelemszeruen magabanfoglalja a forrashuseget is. Nem letezik olyan
eset, amikor a hang elethu, de nem forrashu. Tehat ezert nem ertem,
hogy ennyira kinosan ragaszkodsz a forrashuseg terminologiahoz. Erre
csak az esetben lehet szukseg, ha "meg akarjuk magyarazni" miert
gyenge a hang, miert nem elethu? De az inkabb "rafogas", mint
"magyarazat". Ezert jobb lenne, ha reszletezned, miert fontos Neked
ez a megkulonboztetes. Hatha valamire nem gondoltam. 

>> Errol mar irogattunk egyszer. Honnan a fenebol lehet biztosan tudni,
>> hogy mi van a lemezen???? Mi mashoz lehet egyaltalan hasonlitani,
>> mint az elo zenehez???? Persze nem egyetlen lemezzel. Mert az lehet
>> vacak. De ha az egyik lemezen tokeletesek a vonosok, a masikon az
>> enekhang, a harmadikon a rezek, a negyediken meg az utosok es igy
>> tovabb, akkor az a cucc, ami ezt produkalja nekem prima.
>Azert nem ilyen egyszeru ez. Mi garantalja pl, hogy ha az osszes jol szolo
>reszlet egyszerre jelenne meg a rendszereden akkor az osszkep is jo lenne?
Ket dolog. Egyreszt az, hogy a lemezen rajta van az osszes reszlet,
csak egy reszuk gyengebben felveve. Es nehezen elkepzelheto, hogy ez
a gyengen felvett reszlet kevesbe zavarna a jol felvett dolgokat,
mintha ezeket a gyengebb reszleteket is jol vettek volna fel. No meg
elo koncerten sem szokta az egyik elethu szolam zavarni a tobbieket.
Masreszt azert vannak egeszen jol felvett lemezek, amin eleg jo
kozelitessel azt hallani, amit elo koncerten. Tehat a sok jo szolam
nem zavarja egymast. 
De ismetlem: honnan a fenebol lehet biztosan tudni, hogy mi van a
lemezen?

>Ha eltekintunk ezektol a korlatoktol akkor is ott van meg az altalunk
>akusztikai informacioateresztokepessegnek nevezett problema, amely nem
>azonos dimenzioban  van a merheto akusztikai-elektroakusztikai atvitellel.
Ez igy tul misztikus. Nem szeretem az ismeretlen dimenziokat.
Imho a "hangzas" csak azert nem merheto, mert _meg_ nem talaltak meg
hozza a szukseges meresi modszereket. Minden eddig ismert meresi
modszer csak egyszeru
jelekkel, [szelso esetben szinuszjelekkel] dolgozik, ami nagyon
messze van a zenetol, nagyon rossz modell. 

Atfutottam a javasolt "Audio Note" cikket, [akar Attila is
javasolhatta volna...:-), de valtozatlanul hagyom a mar megirt
fentieket]. Nagyon vegyes benyomasaim tamadtak. Ez is olyan, mint
minden "egymanias" iras. Rengeteg igazsagot talaltam benne, rengeteg
olyan dolgot, amit en is sokszor javasoltam mar korabban, [dobjuk ki
az "audiofil", "referencia" lemezeinket, ne a zeneietlen nuanszok
erossegere figyeljunk, mert olyant nem lehet hallani koncerteken es
leginkabb a grizes, magasemelt, csillapitatlan hang eredmenyezi,
stb.] es rengeteg imho teves ertelmezest is. Legfokeppen azzal nem
ertek egyet, hogy egyetlen tesztmodszert monomaniasan favorizal,
Barcsak lennenek ilyen egyszeru megoldasok a kinjainkra!

Rovid ismertet: Szerinte mivel minden felvetel, minden studioeszkoz,
es minden hifieszkoz gyenge, [mintha Attila irna] ezert egyetlen
modszer van a keszulekek minositesere. Az a jobb cucc, amin a
kulonbozo lemezek egymastol elterobben szolnak, kozottuk nagyobb a
kontraszt. A szokasos A-B osszehasonlitasok keves
referenciafelvetellel nem sokat ernek. [mondjuk ezzel egyetertek, en
A-B teszt eseteben is mindket cuccot az elo elmenyeimmel hasonlitom
ossze, csak az A-B miatt konnyebb emlekezni arra, hogy a masik cucc
mennyire tert el attol.] De szerinte hibas dolog az eszkozon kapott
hangot az elo hangelmenyeinkkel is osszehasonlitani. [Ezzel mar
egyaltalan nem.]

Szoval elmeletieskedjunk. Nem vagyok biztos benne, hogy a
felvetelek, es a studiocuccok annyira gyengek lennenek, ha arra
gondolok hogy manapsag milliokat kell rakolteni a negyven evvel
ezelott keszitett lemezek jo hangjanak visszaadasahoz. Ehhez kepest
tul sok a jo lemez. Tehat az elmeleti megalapozottsaggal is bajaim
vannak. [Persze ritkan kozelitik meg nagyon az elo elmenyt, de ha a
vilagszinten elterjedt hificuccokhoz hangjahoz hasonlitjuk a ma
jegjobb elerheto berendezeseken a regi lemezek hangat, hat akkor
azokat a lemezeket meglehetosen jonak kell itelnunk.] A nagyobb
felbontasu hang ketseg kivul nagyobb kulonbsegeket produkal az
eltero musoranyagban. Mert eleve nagyobb kulonbsegek kimutatasara
kepes. Hogy nez ki ez a gyakorlatban? Midfin sem szol minden
egyforman. Ezert is szeretik a
midfisek a demolemezeket. Mondhatni majdnem minden gyengen szol
rajta. A hienden meg mondhatni minden jol szol. Megis eszmeletlenul
kulonbozokeppen szolnak jol. Mig midfin szinte minden hasonlokeppen
gyenge. Ugyhogy egy percig sem allitom, hogy ez a "kontraszt"
modszer nem jo. Valamennyire. Mert az indoklasban olyan peldak is
szerepelnek, miszerint nem az a jo cucc, amin mindig messze a
hangszoro mogott szolalnak meg a hangszerek, hanem az, amelyiknel az
egyik lemeznel igy, a masiknal meg a hangszoro sikjaban tomorulnek a
hangszerek. Nos en nem nagyon tudok elkepzelni olyean rendszert,
amelyik egy "egysikuan felvett" zenebol nagy melysegi sztereot
csinal csalassal, azaz a hibajabol fakadoan. Masreszt eleg egy
kisebb melyvagas, es a maradek zene maris reszletgazdagabbnak tunik.
Ugyanigy egy gorombabb, erdesebb, magashangu rendszernel is. Maris
jobban szetszorja a mezonyt, maris kulonbozobben fognak szolni rajta
a kulonbozo lemezek. Tehat ezzel is vigyazni kell. Mert bizony egy
hiba is okozhat nagyobb eltereseket a lemezek kozott. Esz nelkul,
elovigyazat nelkul ez a modszer is becsapos, tehat messze nem
"bolondbiztos". Peldul a pilotanak mondhatja barki, hogy "ocsem,
nalad minden egyforman [jol] szol, de nalam a Pioneer nagytornyon
akkora kulonbseg van a demolemezek, es a szerialemezek kozott, hogy
ihaj". Tehat ertelmezni itt is kell a kulonbsegeket. Pedig ez a
modszer ugy volt elovezetve, hogy csipobol jobb minden masnal. Hat
nem az. 

Te is irtad asszem, hogy egyre jobb berendezesen egyre tobb lemez
szol jol. Ez is ertelmezheto ugy, ha nagyon akarjuk, hogy csokkennek
a kulonbsegek. No meg ez a teszt tobb idot, nagyobb figyelmet,
nagyobb gyakorlatot kivan, hiszen orakkal kesobb hallgatott
keszulekek hangjat kell osszehasonlitani a jelenleg hallgatotteval.
Azt sem igazan ertem miert a kulonbozo lemezek kozotti kontrasztra
kell figyelni. Egy koplexebb zenemuben annyi kontraszt van a
rengeteg hangszer hagja kozott, hogy imho eppen eleg arra figyelni.
Mennyire kulonbozik a hegedu a bracsatol, a klarinet a flotetol,
stb?

Es legfokeppen ez a modszer is tag teret ad a megtevesztesre. Mert
barmely midfi kereskedo osszevalogathat tiz olyan lemezt, ami allati
elteroen szol az Onkyo minimanon, aztan verheti a mellet, hogy
mennyire  cuccokat arul. Mig az elo zenerol szerzett
benyomasainkkal osszehasonlitva harom masodpercen belul kiderulhet,
hogy milyen messze vannak ezek a cuccok a tokeletestol. De ha nekem
valaki azzal indokolja azt, hogy egy nalam kituno hangu lemez miert
szol gyatran a cuccan, hogy "ez a cucc jo, mert kimutatja a
felvetelek hibait, mert a rossz lemeznek ezen rosszul kell szolnia",
hat azt hangosan korbekacagom. Sokszor javasoltam, hogy gyengebb
hangzasu lemezekkel is kell tesztelni. Nem azert, hogy "kijojjenek a
hibai", hanem eppen azert, mert jo rendszeren ezek sokkal jobban
szolnak, mint atlagoson. Nagyon sok ilyen tapasztalatom van. Es ez
enyhen szolva is ellentmondasban van a cikk filozofiajaval. Imho
nincs kiralyi ut. Ez a modszer is segithet sokat, de onmagaban nem
elegendo. Kulonben sem szeretem a monomanias egyoldalu dolgokat. Es
az Audio Note-ok hangjat sem tartom igazan jonak. :-))) [Lehet, hogy
csak a hangladajuk miatt, mindenhol AN ladan hallgattam.] Udv,
Peter.
+ - Reagalas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt HANGosok,

> >> Mint irtam egy-ket szammal ezelott, addig minden OK, amig digitalis a
 > > >palya. Viszont a digit-analog konverziot mar megzavarjak azok a hibak,
 > > >melyek a digit szabalyok szerint nem leteznek (mert belefernek a 
> > >turesekbe). A digit-analog hatarmezsgyen elojonnek a digit technika
altal
 > > >elkendozott 'hibak'. > >

>>Na ezzel egyetertek. De ha eleg hosszu digitalis lancon kuldjuk at a >
>>jelet akkor az egymas utani kapuk nem tisztazzak le jelet? Az biztos 
>>hogy a digit-analog atmenet zuros, de olyan biztos, hogy par fokozattal 
>>elobbi bithibat nem okozo jeltorzulasok hatasa eler erre az atmenetre? 

>Odaer, csak mas formaban. Jelalak szempontjabol az utolso kapu kimenete a
kritikus 
>(meg ami a DAC-ban van, de azzal ugysem tudsz mit kezdeni). Az elotte levo
> fokozatokon keletkezo jeltorzulasok az idozitesre vannak hatassal.

Nagy igazsag ! De azert meg itt is van egy - ugyan nem tokeletes,de az elet
altal bizonyitottan 
igen jol hasznalhato - megoldas. Ez az ugynevezett  re-clocking.
Lenyege: a kijovo SPDIF jelet,mielott a BNC aljazatra erne,a CD futomu
alaposzcillatoraval
 [amelyet remelhetoleg mar jittermentesre (jitterszegenyre) cserel(tet)tunk
] ujra idozitjuk.
Ezzel az SPDIF eloallitasa soran,a talan millio kapukon atjuto jelek
stohasztikus keslelteteseit
"u:tju:k ki" es egy uniformizaltabb,mostmar csak a masterclock - altalunk is
ismert - minimalis
jitterevel  " feszesen " idozitett SPDIF megy a DAC fele. Az atalakitas
minossze 
1 (azaz egy ) integralt aramkor beepitese. Hatasa: a belso felbontas
javulasa,a hangeroszaba-
lyozo kisebb allasaban is ugyanugy szol a berendezes. Magyarul: nem kell
annyira "uvoltetni"
a cuccot,mert a fnomsagok is atjonnek.

Udv,Istvan
+ - re: stereo (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok,

Elnezest, hogy megint megszolalok, lenne egy lamer kerdesem: probaltak-e mar
hangfelvetelt olyan modon csinalni amilyen modon hallunk? Tehat ket szeles
iranykarakterisztikaju mikrofont hasznalva, egymastol arnyekolva. Igaz, a 
fulunk "kicsit" bonyolultabb mint a mikrofonok (adaptiv erzekenyseg, 
zajszures, az athallas a melyhangoknal a koponyacsont miatt no - ezert is 
nem erzekeljuk ugy a melyhangok iranyat). Nem is beszelve az agy szereperol, 
valamint az eros csatolasrol az agy es ful kozott.

Kerdes, hogy amennyiben fel tudjuk venni ugyanazt a jelet ami a dobhartyankra
er, visszajatszaskor az agy ugyanugy tudja-e feldolgozni mint az eredetit. 
Arra gondolok, hogy (ahogy fentebb is emlitettem) a hallasunk parameterei 
valtozhatnak a hallott jel fuggvenyeben (erzekenyseg, zajszures stb). Ha 
peldaul (bocs, egy kicsit morbid lesz) a mikrofonokat beepitjuk pl a 
hangmernok hallojarataba (hangmernokok bocs, bocs, bocs... de ti ugyis 
tolerans emberek vagytok :-))), lejatszaskor pedig ugyanazt forditva a 
fulunkbe dugjuk, mennyire lesz elethu a hangzas? Gondolom a melyhangoknak 
bucsut mondhatunk es a kulso ful kiiktatasa miatt talan erdekes torzitasokat
 is hallhatunk (legalabb azt hogy a hangmernok fule mennyire eltero a
mienktol ;-). Szerintem a hallas folyamataban nem lehet igazan elvalasztani a
receptor es az erzekelo/feldolgozo agyteruletek szerepet, tul eros a csatolas.
Ha megtesszuk, olyan visszacsatolasokat vagunk el, amelyek befolyasoljak a 
hangot. Masik dolog hogy az erzekelesre/feldolgozasra pedig a maga soran 
hatassal lehet a memoria es erzelmi hatasok, tehat a hallgatasi tapasztalat,
 zenei es egyeb muveltseg stb (valaki tudja, fiziologiailag miert kellemes a 
zene es miert serto a disszonancia?).

Mint lehetseges megoldas, marad tehat a minket korbevevo hangsugarzo gomb, ami
egyelore science fiction es amugy is hulyeseg, mert egyidoben hangsugarzo es a
levegohoz hasonlo karakterisztikaju elnyelo kozeg is kellene legyen. Eszembe 
jut a plazmasugarzo meg az ultrahangos interferencia, persze melyhang nuku.

Mindezek ellenere, vannak visszajelzeseink arra nezve, hogy mai korlatolt
eszkozeinkkel is lehet allat jo elethu hangot csinalni. A hi-end piac azt 
mutatja, mennyire nincs egyseges magyarazat arra, hogy mik a feltetelei ennek.
Egyelore meg a tonalis hanghuseget is eleg nehez megkozeliteni, nemhogy a 
tokeletes terhatast.
Lehetseges, hogy a hallasunk jol toleral bizonyos fajta torzitasokat (a 
harmonikuson kivul), pl az ennemoser.com -on leirt C37 lakk is igy mukodik 
(hegedukeszitesre volt kifejlesztve), es a jol hangzo cuccokban a szuksegkeppen
jelentkezo torzitasok ilyen jelleguek. Ez a tulajdonsag mindenkepp anyagfuggo 
kell legyen (Alisca, Lavardin), de lehet kapcsolastechnikai oka is (Lavardin, 
Acoustic Precision). Van egy par ceg (pl a www.lavardin.com es Alisca Orange), 
akik azt allitjak, megvan *a* magyarazat, es elegge egybecsengenek az ervek, 
persze az is lehet hogy mindketto csak reszmegoldas vagy akar tevedes. 
Amig az elmelet nem szuletik meg (es nem lesz publikalva), azt mindenkepp 
megtehetjuk, hogy szubjektivitas ide vagy oda, meghallgatjuk a cuccokat 
vasarlaskor vagy tervezes/epites kozben. Egesz sor ilyen ceg van, es speciel 
nem erdekel, mi a filozofiajuk, ha egyszer jol szolnak a termekeik. Az viszont
annal inkabb erdekel, ha valaki megtalalja az altalanos elveket, mert akkor 
esely nyilik arra hogy a tomeggyartott kommersz cuccokban is elerhetove valjon,
es ellehetetlenitse az egyre erosebben ellenszenves high end piacot. 
Ezen elmelet hijan is, a tapasztalat azt mutatja hogy a kommersz elektronikak 
teren (hangfalaknal kevesbe) keves anyagi raforditassal (30-40%) legalabb 
98%-ra  meg lehetne kozeliteni az aktualis high end hangzast, toredek aron.
De ez mar mas tema.

Udv,
Zoli

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS