Hello !

Csak egy aprosag:
Math :

> oznak, ezek bizony kiserleteznek. Ilyen a fizika. Az iodalomtudomanynak az a 
re
> sze, amely mondjuke esztetikaval foglalkozik, kiserletezhetne kiserleti muvek
 h
> atasaival, hogy esztetikai elmeleteit alatamassza. Nem szokott, mert eleg let
ez
> o mu is van.

> A teologianak, ha a valosag tortenetevel foglalkozo tudomany,akkor empirikus 
ad
> atokat kellene felhasznalnia. Ha a valosag osszefuggeseivel foglalkozo tudoma
ny
> , akkro kiserleteznie is kellene, hacsak nem elegendo ezeket kivaltania empir
ik
> us emgfigyelesekkel. Amennyiben akiserlet draga es kivalthato, akkro elhagyha
to
>  (pl, esztetika).

Nem kotozkodni akarok, de az esztetika tudomany ? Altalaban a filozofia ala szo
ktak
besorolni. Szerintem meg egyszeruen redukalhato pszichologiara ugy, ahogy van,
tehat nem egy onallo diszciplina, meg nem is tudomany.

Attila

Szakacs Tamas:

>>>Mi ebben a hianyossag? Ha a transzcendens eseten
>>>serulhet a tudomany, akkor a transzcendens immanens
>>>hatasainal sem kell mindenben teljesulnie.
>> a hianyossag ott van, hogy ez nem egy egyertelmu 
>> valasz.

>És akkor mi van? Még ha a tudomány csak egyértelmu 
>válaszokat adna is, akkor sem lehetne érv. Pláne, hogy 
>a tudomány sem ad. Ha egyszer van egy szuverén akarat, 
>akkor ott bizony nem borítékolhatod elore a válaszokat. 
>Vagy a Te válaszaiddal talán megteheto?
mellebeszelsz. a hianyossag ott van, hogy azt mondod, hogy a keretrendszeredben
 nem teljesen ervenyes a klasszikus logika. Konkretan a foldi vilagra ervenyes,
 a transzcendensre nem, a kapcsolatokban meg bizonytalan. Tehat amikor azt mond
od, hogy nem mindenre ervenyes a klasszikus logika, akkor ket dolgot felejtesz 
el:
1) Egesz pontosanmelyik logika ervenyes ott, ahol a klasszikus logika neme rven
yes.
2) Egesz pontosan hol vannak az illetekessegi hatarvonalak.
Ezek hianyaban nem lehet tudni, hogy a kerdeseket hogyan ertelmezzuk, az osszef
uggeseket mi hatarozza meg, es a valaszokat minek segitsegevel ertekeljuk.  te 
keretrendszered egyszeruen ertekelhetetlen.

hasonlat:
Ha van egy lovad,e s van egy bizonyos loverseny, es a lovad nem tartja be a sza
balyokat, akkor kizarjak. Ez esetben meg megteheted, hogy masik fajta loverseny
t alakitasz ki. Persze kerdeses, hogy van-e olyan ertelmes loverseny, amin a lo
vad be tudja tartani a szabalyokat, avagy a lovadnak megfelelo szabalyrendszer 
nem is lehet ertelmes verseny.
De ha a lovadrol nem lehet azt se tudni, mik a szabalyai, es egyaltalan, melyik
 szabalyrendszer mikor ervenyes ra, akkor semmifele versenyrol nem beszelhetunk
, mert nem lehet tudni, hogy egyaltalan milyens zabalyokrol van szo, nemhogy az
t, hogy annak megfelelo verseny van-e es ertelmes-e, es azt meg plane, hogy a l
ovad egyaltalan hanyadik egy ilyen versenyben.

Szoval a keretrendszered megcsak nem is ertektelen, hanem ertekelhetetlen, anny
ira ures.


>> A kerdesunk atranszcendencia. En a kereszteny 
>>hitvallast csak annyiban tekintem a vita targyanak, 
>>amennyire hivatkozol ra. marpedig epitesz ra, es 
>>anyiban vita targyat kepezi. Teljes szabadsagot adok 
>>neked ebben, de amire epitesz, azt kritizalni fogom, 
>>ha kell.
>Én pedig továbbra sem törodöm ezekkel a  >mellékvágányokkal. Most még jelzem, 
legközelebb csak 
>negligálom... (Ami számomra nem képezi a vita tárgyát, 
>és már sokszor jeleztem, az bizony akkor sem képezi 
>számomra a vita tárgyát, ha Te el akarod ezt hitetni
>velem...)
Sajnalom, ha valamire hivatkozol, alapozol, akkor az a vita targyat is kepezhet
i egyben. Nem hivatkozhatsz valamire ugy, hogy ne lehetne jogosan kritizalni. E
z tekintelyelvuseg a divergencia melegagya lenne, es szo se lehet rola, hogy el
fogadjuk. Hiszen hivatkozhatnek akkor Nietzschere, es azt mondom, nem kepezi vi
ta targyat Nietzsche, es akkor rovid uton igazam lenne, es kesz. Ha ezt nem fog
adod el, akkor a kulturalt vita felteteleinek nem teszel eleget, semmi helyed e
zen a forumon, amit filozofianak neveznek.

>> Te allitottad, hogy a te hitrendszeredben a kla
>> sszikus logika nem ervenyes.
>Szokás szerinti ferdítések. Én csupán arról beszéltem, 
>hogy nem minden tartozik a logika fennhatósága alá, és 
>ilyen esetekben nem érvényes. Te pedig állandóan 
>univerzális állítássá torzítod...
A fenti allitast igy ertettem, es abban a kerdesben, amit itt mar regen kivagta
l, ez a nyilatkozatod pont azt jelentette, hogy nincs igazad. Egyebkent amennyi
ben nem tudod pontosan meghatarozni azt, hogy a keretrendszeredben a klasszikus
 logikanak pontosan mi az illetekessegi terulete, es mi nem. Marpedig hatarozot
tan elhatarolodtal ennek megvalaszolasatol, akkor az bizonyos szempontbol ugyan
olyan, mintha nem volna eervenyes aklasszikus logika. Egy torveny, aminek nincs
 pontos illetekessegi terulete, hiaba torveny, barmikor ki lehet bujni alola, t
ehat a zurzavar melegagya. Megint divergencia: barmilyen hitvitaban barki mondh
atja, hogy szerinte ott nem ervenyes a klasszikus logika, hanem az o hite az ig
azsag.

>> De ha nem tudod megmondani, hogy a "vizenjaras" 
>>milyen osszefuggesben van mas fogalmakkal, akkor 
>>ertelmetlen. Logika nelkul pedig nem lehet >>osszefuggesekrol beszelni.
>Blabla. Nagyon is egyértelmu, mit jelent a vízen járni. 
>Kivéve, ha nem tudod, mi a víz, mi a járni. Akkor 
>viszont ne jajgass, hanem kérdezd meg, mik is ezek az 
>alapfogalmak...
Blabla
1) Azzal, hogy azt mondod, marpedig van ertelme a vizenjaras fogalmanak osszefu
ggesek azaz logika nelkul, meg nem lesz. Elso mondatod igy onmagaban nem erv.
2) Masodik mondatodban pedig pontosan azt demonstralod, aminek a letezeset taga
dod. elkezded elovenni a "vizenjaras", "viz" ;s "jarni" fogalmak osszefuggeseit
. A "vizenjaras" ertelmet a "viz" es a "jaras" fogalmak jelentesevel es osszefu
ggesek segitsegevel akarod megvilagitani, emogott pedig logikai osszefuggesekre
 appellalsz. A magyarazatod rekonstrukcioja:
"Vizenjarni"=Olyan "jaras", ami "viz"-en tortenik.
Namos ebben a magyarazatban az osszefggesek, ha jol gondolom, klasszikus logika
 szerint ertendoek. Tehat hasznalod a klasszikus logikat ahhoz, hogy elmagyaraz
d a fogalmak jelenteset. Nelkulozhetetlen fogalmak jelentesehez a fogalmak ossz
efuggese, es ahhoz pedig valamifele logika.

Tehat nagyon szepen demostraltad, hogy akarhogy is kapalozol, totalisan nincs i
gazad. Hiaba ketszinuskodsz, hiaba tagadod a logika szuksegesseget, amikor konk
ret esetben onkentelenul is az osszefuggesekben es a mogottuk levo logikaban ta
lalod meg te is a fogalmak jelenteset.

Hagyd abba az ilyen atlatszo es ures ketszinuskodest! Epits fel vegre valami mu
kodo rendszert, ami nem ures, es nem csak abbol all, hogy szerinted mashogy is 
lehetnek a dolgok. Semmit sem jelent, hogy szerinted mashogyis lehetnek, ha nem
 tudod letrehozni a mashogy mukodo rendszert.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: portal2.mindmaker.hu)

Szakacs Tamas:


>>>> hatassal van=befolyasolja az allapotomat
>>>> allapot=valamilyen tulajdonsagom
>>>Most aztan sokkal elorebb jutottunk. Most mar csak a
>>>befolyas, tulajdonsag definialatlan fogalom.
>> befolyas=olyan fuggvenykapcsolat, amelynel a bemeneti 
>>valtozo nem kuszobolheto ki tulajdonsag=vagy 
>>erzekelheto parameter, vagy erzekelheto parameterekre
>> befolyassal levo parameter
>Hát, ha ennyire értetlen vagy, akkor csak folytasd ezt 
>a végtelen ciklust. Definiálatlan fogalmakat >mindenesetre nem fogadok el, his
zen ez 

a Te 
>rendszeredben illegális. Tehát akkor kérlek,
>definiáld légy szíves, mi az, hogy függvénykapcsolat, 
>bemeneti változó kiküszöbölheto, érzékelheto, paraméter.
Fuggveny=olyan relacio, amelynek vannak bemeneti es kimeneti valtozoi, es a kim
eneti 

valtozokra a fuggveny egyertelmu. az "egyertelmu" definialhato, had ne defnialj
am, 

relacio deifnialhato descartes-szorzattal es reszhalmazzal, descartes-szaorzat 

definialhato halmazzal es parokkal. par definialhato halmazzal. a halmaz defini
alva 

van a Zermelo fele axiomarendszerben.
bemeneti valtozo=a relacio azon halmazainak egyike, ami a bemenetikent van defi
nialva

kikuszobolhetetlen valtozo= ha a fuggvenybol kepezzuk azt a relaciot, amely ebb
en a 

valtozoban kevesebb a fuggvenynel, akkor az igy kepzett projekcio-relacio nem 

fuggveny.

ugye milyen szepen redukalhato minden? de ezt neked egyetem elso feleveben kell
ett 

volna tanulnod. ez itt mind matematika korrepetacio, mert neked ugy tunik, ugy 
adtak 

diplomat, hogy ezt nem kellett megtanulni. avagy elfelejtetted, de ez nem zavar
 

abban, hogy nagykepuskod a velemenyeddel.

>Ne feledd, hogy a létezés egyetlen definiálandó 
>fogalmától indultunk -- és közben már vagy tucat 
>definiálatlan fogalmunk van...
hat igen, medvebor.:) latod, hogy ahogy elertuka fuggvenyeket, maris gyorsan 

visszazsugorodik a dolog. az nevet, aki a vegen...:)



>Ráadásul megint körkörösségbe estél, hiszen miközben épp azt
>próbálod definiálni, mi a befolyás, befolyással lévo
>paraméterekrol beszélsz...
nem, hanem rekurzio. lasd az errol szolo kuloncikkemet.

>> Erdekes, hogy elore iszol a medve borere, es elore kinyilatkoztatsz.
>>egyenlore ott allunk, hogy en tudom teljesiteni akovetelmenyeket, te meg elor
e
>>feladtad.
>Sajnos tévedsz. Egyelore ott tartunk, hogy képtelen voltál
>definiálni a létezés egyetlen fogalmát. Elég pofátlanság azt
>állítani, hogy megtetted, miközben eddig nem tettél mást, mint
>csak egyre szaporítottad a definiálatlan fogalmakat...
elfelejtetted, hogy azota kifejtettem, hogy az egzaktsag kovetelmenye nem azt j
elenti,h ogy ennekem itt kapasbol be kell irnom az egyetemi elso feleves analiz
is konyvet, hanem azt, hogy barmira, amira rakerdezel, tudnom kell definialni, 
vagy alapfogalom. egyenlore mindent definialtam, az alapfogalomig nem jutottunk
 el.
tehat teljesitem a kovete;lmenyrendszeremet,t e viszont az elso rakerdezesnel f
eladtad. en mar immar a harmadik forduloban tartok, te az elsoben kiestel. elvb
en lehetseges volna meg, hogy en nem nyerek, de az biztos, hogy te nem nyerhets
z.:)
es az se mellekes, hogy hanyadik forduloig jut el az ember. emberi mertekkel ne
zve az is eredmeny, ha bizonyos melysegig sikerul egzaktta tenni a dolgokat.

korulbelul 5 fordulto megsporolhatunk, ha nem nemkerdeznel ra allandoan olyasmi
re, ami egyetem eslo feleves analizis.


>> Nem, csak olyan elofeltevesek kellenek, amik mar a kerdesben is benne
>>vannak. termeszetesen amikor azt kerdezed, mi a letezo, akkor feltetelezni ke
ll, 
>>hogy valamit erzekelsz, mert kulonben hogy jutna eszedbe a kerdes, es mitis
>>jelentene a kerdes? Csak olyan dolgokat kell feltetelezni, amik akerdes 
>>ertelmezesehez kellenek, ezek a feltevesek elegendoek a valasz ertelmezesehez
 is.
>Ez sajnos irtózatosan szubjektív és igazolatlan nézet, úgyhogy ez és leveled
>további része is negligálandó a Te kritériumaid szerint...
csak az utolso felmondatra reagaltal. jo, te nem hiszed, hogy ezek elegendoek, 
de igazolni nem tudod. az elozo reszre visoznt nem reagaltal, tehat ugy veszem,
 hogy elfogadod:
A kerdes feltevesehez es ertelmezesehez szukseges keretrendszer szukseges es ha
sznalhato a valaszban, esnem elotielet, hanem a valaszolhatosag feltetele.

Konkretan:
1) Ha a "letezik*e isten" kerdesre egyertelmu feleletet var a kerdezo, akkor az
 egyertelmu logikai rendszer veheto es veendo alapul a valaszban, es ez nem elo
itelet, hanem a kerdezo jelolte ki.
2) Ha nem egyertelmu valaszt var, akkor az egyertelmu logikai rendszer nem kell
 a valaszhoz, de a valasszal amugy sem lehet mit kezdeni.:) Itt teljes a koltoi
 szabadsag, akarki barmit valaszolhat.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: portal2.mindmaker.hu)

Szakacs Tamas:

>> ugy tunik a szadba kell ragnom valamit, 
>> ami egy kisiskolasnak is nyilvanvalo. Egzaktsag=egyertelmuseg
>> divergencia=tobbfele tartas, tobbertelmuseg.
>Ugy latszik Szamodra ez a kisiskolas szint csak vagyalom...
>Erdemesebb volna elobb a szavakat nemcsak onkenyes szajized
>szerint szukitve ertelmezni, hanem teljes jelentesuket figyelembe
>venni. 
1) Ha szerepel ez a jelnetes nalad is, akkor nekem ez elegseges az allitasom ig
azolasahoz. A tobbi esetleges jelentesere nincs szuksegem.
2) Elfelejtttel kiterni arra, milyen mas jelentesre gondols,ez es ez egyaltalan
 mikppen erinti a kerdest. Szoval megint levegobe beszelsz.
>Ha egyszer az egzakt jelentesei kozott masok mellett
>szerepel az egyertelmuseg, akkor bizony alapveto szemantikai hiba
>azonossagot kikialtani egy reszhalmazra.
Ha van mas jelentese, ezt te nem mutattad meg.
Ha tenyleg van, akkor lecserelem az egyenloseget tartalmazasra, az ervelesem et
tolmeg ervenyes:
Az egzaktsag tartalmazza az egyertelmuseget, az unegzaktsag tartalmazza a nem e
gyertelmuseget. A divergencia tartalmaza a nem egyertelmuseget, ezert az egzakt
sag a divergencia ellen hat, a nem egzaktsag pedig az elosegiti.

Mindez tok fiktiv, mert a levegobe beszelsz, mondd meg az egzaktsag tobbi jelen
teset, akkor is raerek erre reagalni.



>> 3) Az egy dolog, hogy a mindennapi gyakorlatban nem vagy egzakt, ha emogott
>>van > egzakt fizika.
>Sajnos nem a midennapi gyakorlatrol van szo, hanem arrol, hogy a
>legegyszerubb eseteket leszamitva keptelenek vagyunk egzakt
>megoldasokkal eloallni.
Hogy te nem tudsz, azt elhiszem. Hogy a fizika nem tud, azt nem. Lejjeb konkret
umokat is mondasz, ott reagalok arra, hogy miben lila az elkepzelesed.

>> 4) Az egesz ervelesrendszered total homaly,mert csak celozgatsz dolgokra,
>>konkr etizalnod kellene, mik is azok a trukkozesek es hasonlo dolgok.
>Bocs, nem tudtam, hogy ennyire hianyosak az ismereteid...
>Csak ket pelda legyen mondjuk -- klasszikus es kvantumos terrol:
>1. Majd ha tudsz altalanos megoldast adni az egimechanikai
>tobbtest-problemara, akkor elmondhatod, hogy egzakt voltal e
>teren. Amig csak numerikus kozelitest produkalsz, nem vagy egzakt
>-- azaz szabatos, pontosan meghatarozott, csupan kozelited a
>megoldast, de hat amikor az egzaktsag a tet, akkor ez keves, meg
>akkor is, ha elvileg tetszoleges veges pontossagot be tudnal loni
>(ami persze az egzakt eredmeny hijan hatvanyozottan nehezen
>ellenorizheto, bar bizonyos specialis esetekben bizonyithato).
Bocs, de megint osszekeversz ket dolgot: az egzaktsag kerdeset az analitikus me
goldhatosag kerdesevel.
Az analitikus megoldas egy egyenlet megoldasat adott bazisfuggvenyek adott muve
letivel kifejezve keri. az, hog ymi szamit analitikus megoldasnak, az fugg a ba
zisfuggvenyektol es a muveletektol.
Peldaul:
A rugomozgast leiro deiffegyenlet megoldasa analtikus, ha a szinusz-fuggveny el
emi fuggveny. naltikus, ha a szinusz fuggveny nem elemi fuggveny, de a hatarert
ek megengedettt muvelet. Nem analitikus, ha a szinusz fuggveny nem bazisfuggven
y, es csak veges muveletet engedunk meg (zart formula kerdese). Szokas szerint 
a szinusz fggveny bazisfuggveny, es veges formulakat engedunk meg zart formulak
ent. Igy a diffegyenlet megoldhato analitikusan. A haromtest-problema nemoldaht
o meg analitikusan, de ha belevesszuk a szinusz-fuggvenyhez hasonloan a haromte
st-problema partikularis megoldasat a bazisfuggvenyek koze, akkor megoldhato le
sz.

A szmaitogep epldaul mind a szinusz fuggvenyt, minda haromtest problemat numeri
kus modon oldja meg, adott kozelitessel (egzakt modon,mert tudjuk a kozelites p
ontossagat).


Az analitikus megoldas kerdese tehat eleg onkenyes, es az egzaktsag szempontjab
ol teljesen lenyegtelen dolog.

A numerikus megoldas tulajdonkeppen egy intervallum-aritmetikakent is felfoghat
o, es azon belul meg analitikusnak is mondhato.

Tehat az, hogy valami numerikusan vagy analitikusan oldhato-e meg, nem az egzak
tsag kerdese, mert mindketto egzakt dolog. Egesz egyszeruen a szinusz fuggveny 
nem fejezheto ki szorzasok es osszeadasok segitsegevel veges modon, a haromtest
-problema sem, es az otodfoku egyenlet altalanos megoldokeplete sem. Ezek matem
atikai osszefuggesek, semmi meglepo nincs bennuk, es semmit sem csorbitanak a m
atmatika egzaktsagan. Egesz egyszeruen ezek igy vannak, szuksegszeru dolgok. Cs
ak ezen az aron, igy lehetunk egzaktak. Ha nekunk az osszeadas az alapmuvelet, 
akkor a szinusz nem lesz veges modon kifejezhet. Ha a veges formula is zart for
mula, akkor igen. Ha a szinusz az alapmuvelet, akkor meg azosszeadas nem analit
ikus. Na es akkor mi van?

Attol, hogy egy ebgyenlet nemoldahto meg bizonyos alapfuggvenyek zart kifejezes
ekent, meg egyertelmuen van megoldasa, es egzakt modon kezelheto. Csak a megold
as nem irhato fel ugy, ahogy mi szeretnenk. nem az egyenlettel es nem az egzakt
saggal van gond, hanem azzal, hog ymit szeretnel.

Olyasmi ez, mintha azt mondanad, hogy mivel a 4-es szam nem irhato fel olyan fo
rmaban, amelyben csak az 1-es szam legfeljebb haromszor, es csak az osszeadas, 
es zarojelezes szerepel, ezert a matematika nem egzakt.

Nem, a matematika ettol meg egzakt, csak van benne egy olyan osszefugges, hogy 
a negy tobb, mint a harom. a matematika akkor volna nem egzakt, ha ez az osszef
ugges thaghato volna.
A matematika akkor volna nem egzakt, ha a haromtest-torveny megoldasa felirhato
 volna a jelenleg ertelmezett analitikus zart formulak valamelyikekent. Tehat a
 matematika pont azertegzakt, mert nincs arra a kerdesre olyan megoldas, amit t
e felhoztal pedlanak.

a peldad tehat irrelevans, nem bizonyitja az allitasodat.


>2. Ha meg tudod oldani altalanosan a Schrodinger-egyenletet, akkor
>elmondhatod, hogy egzakt voltal e teren. A tobbi ugyanaz, mint az
>elozo pontnal...
Ugyanaz. Ez is analitikussag kerdese, es nem egzaktsag kerdese.

>>>A keresztyensegben Isten alapfogalom. Punktum.
> Egy alapfogalomrol nem helys azt allitani, hogy letezik,mert ez a
>divergencia legegyszerubb modja.
>OK, lasd, milyen egyszeruen meggyozheto vagyok... Ha Neked jo,
>hogy inkonzisztens vagy, akkor legyen. Mindenesetre ezek utan
>elvesztetted a lehetoseget es jogot, hogy barmifele alapfogalmat
>hasznalj.
Ugy tunik, hogy egy mondat erejeig sem birod megjegyezni, hogy pontosan mit mon
dtam. Vagy tudatosan csusztatsz. Azt mondtam, hogy "alapfogalmakrol nem helyes 
azt allitani, hogy leteznek" nem pedig azt, hogy "alapfogalmakat nem helyes has
znalni". Osszeteve a ket mondatot, hogy szadba ragjama  kulonbseget: Az alafoga
lmakat lehet hasznalni, csak nem szabad azt mondani roluk, hogy letezo dolgot j
elolnek.

Masreszrol az en alapfogalmaim igazabol definialtak, mert axiomarendszerekben v
annak, es csak eppen egy sorrendi kulonbseg van: A nem alapfogalmaknakl a defin
iciok elobb vannak,e s aztan allitasok. Az alapfogalmaknal a definicio es az al
litas is az axioma. Enyi a kulonbseg alapfogalom es nem alapfogalom kozott. Az 
alapfogalomnak nincs mas tulajdonsaga, csak ami az axiomarendszerben van, a tob
bi fogalmaknak kulon tulajdonsagaik is vannak. 
Pelda:
a halmaznak nincs mas tulajdonsaga, mitnhogy mondhato az, hogy e eleme H, es ho
gyigazak a Zermelo axiomak erre. Ezert alapfogalom.
A fuggvenynek az a tulajdonsaga, hogy specialis halmaz. Emiatt nem alapfogalom.


> Hiszen amirol nem helyes allitanod, hogy letezik, az nem
>hasznalhato fel semmire.
De. Letezo dolgok tulajdonsaginak leirasara felhasznalhato.

> Marpedig ahhoz, hogy egy ilyen
>alapfogalom letezeset igazold, kenytelen lennel felhasznalni a
>fogalmat, de ennek jogatol fent megfosztottad Magadat...
Nincs celom kozott, hogy igazoljam, hogy avalos vilagban halmazok repulnek a ke
k egen. A halmazok nem letezo dolgokat jelolnek, hanem letezo dolgok tulajdonsa
gainak leirasara szolgalo absztrakciok.

>Csak gyujtsd szepen a tiltott fogalmak es temak gyujtemenyet.
>Mindenesetre ezentul negligalom az alapfogalmak letezeset igenylo
>kijelenteseidet...
Nem vol eddig semilyenkijelenteseim, delibabra lovoldozol.:)

>> Megint az eljaras maga itt az, ami nem helyes. Egy konyv, mindenkeppen olyan
>>dolog, aminel felvetodik, hogy egyezik-e a valosaggal.
>Jol van, de akkor bizony ezzel a sajat metodologiad felett is
>kimondtad az iteletet: ott is felvetodik, akkor is, ha tagadod,
>hogy egyezik-e a valosaggal. 
azt hiszem, hogy kronikus fogalomzavargasi betegsegben szenvedsz. A metodika es
eteben nincs ertelme annak akerdesnek, hogy egyezik-e a valosaggal, mert a meto
dika nemirja le a valosagot. A metodika arrol szol, hogy hogyan ismerjuk meg a 
valosagot. Kategoriazavarban szenvedsz.

Olyan ez, mintha azt mondanad: mivel a repalapatolas nem zoldseg, ezert a repal
apatolas nem jo munka. A repalapatolas bizony nem zoldseg, hanem a repa az, ami
 zoldseg.



>(Ha nem igy volna, nem volna szukseg
>igazolasra.) Ebbol

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: portal2.mindmaker.hu)