Kedves Anikó!
Kedves Listatagok!

Nem hinném, hogy amit csinálsz ne lenne hatásos, hiszen te magad irod, 
hogy már nem vagy depressziós, lazábban állsz a dolgokhoz, jobban 
odafigyelsz magadra, az étkezésedre, stb. Egész biztos vagyok benne, 
hogy rengeteg sikert értél már el az AK-val, csak éppen az igazán nagy, 
áttörö sikerélmény hiányzik még. Tapasztalatom szerint ennek többnyire 
az az oka, hogy a csodákat mindig kinntröl várjuk. Valaki majd jön és 
felajánlja, megteszi, elintézi, stb. Érkezhet ilyen formában is a csoda, 
de ez a ritkább. Nálam mindig úgy volt, hogy én figyeltem föl hirtelen 
valami lehetöségre, megragadta a figyelmemet egy ujságcikk, hirdetés, 
stb. és kezdtem utánajárni a dolognak. Vagyis igenis nekem egyedül 
kellett megdolgozni azért amit el akartam érni, de az égi útmutatás 
megérkezett hozzá. Sok múlik persze a hiedelemrendszerünkön is. El tudom 
hinni ténylegesen, hogy beteljesül a kivánságom? Vagy tudatalatt azt 
hiszem, hogy nekem úgysem sikerül. Mert akkor programozhatok 
éjjel-nappal mégsem történik semmi jelentös.
Azt ajánlom, hogy ne beszélj senkinek az aktuális programozásodról. A 
család, rokonok, barátok akarva akaratlanul elbizonytalanithatnak, vagy 
nyomás alá helyezhetnek. Fogalmazd meg azt amit akarsz, és ird is le!! 
Nekem ezzel kapcsolatban volt egy döbbenetes élményem. Egy régi célomat 
programoztam már hoszzú ideig, nem történt semmi jelentös változás. 
Egyszer valahol várakoznom kellett, és csak úgy firkálgatva leirtam jó 
sokszor egymás után a vágyamat az adott dologgal kapcsolatban. Jelen 
idöben, söt múlt idöben, mintha már rég megtörtént volna. Aztán 
összegyürtem a lapot, eldobtam és kicsit el is felejtkeztem a dologról. 
Három nap után beteljesült amit kivántam! Ha rá gondolok, azóta is 
szinte libabörös leszek, annyira megdöbbentö volt. Tehát irj le mindent. 
És még van egy nagyon fontos dolog, ami szerintem a legnehezebb. Tégy 
úgy mintha már beteljesedett volna amit programoztál. Tehát ÉREZD úgy 
magad, mitha már meglenne, és tartsd fenn ezt az érzést amig csak tudod. 
Tudom nagyon nehéz azt érezni, hogy pl. boldog kapcsolatban élek, amikor 
rettenesen szenvedek a magánytól, vagy hogy csoadálatos munkahelyem van, 
és éppen munkanélküli vagyok. Pedig az érzés nagyon-nagyon fontos. 
Nagyon jól le van ez irva többek közt Lynn Grabhorn A vonzás hatalma 
cimü könyvében. Jó tanácsokat is ad ahhoz, hogy hogyan lehet 
akaratlagosan ezeket az érzéseket elöidézni.
Remélem tudtam egy kicsit segiteni, bár gondolom, hogy nem mondtam 
igazán újat, hiszen mindezt megtanultuk a tanfolyamon is.
Sok sikert kivánok neked!
Üdvözlettel
Sophie

No...Sophie23 kérdése érdekes, a rezgésszint egybehozása,
az biztos hogy - valóban magasabb lehet - a Te szintedet
levinni a gyászolókéhoz bőreség volna, ám miből gondolod,
hogy az ő szintjük alacsony?...ők elvesztették egyik
közeli vagy kicsit távoli hozzátartozójukat akit - tegyük
fel- szerettek, lehet hogy nem azonos intenzitással, és
egy darabjukat - ugy érzik - vesztették el...akár hirtelen, akár már várhatóan 
is...van akit ez jobban összetör, van
kit kevésbé, és ebből sem lehet lemérni ki szeretett jobban...
de, szerettek
azonos rezgésszámra akkor jutsz ha Te is átéled, amit
természetesen nem kívánok !...másik lehetséges megoldás
magad rezgésszintjének megnövelése a szeretet energia
szintjének megnövelésével, lefordítva jobban kell szeretned
embertársaidat és nem csak a gyászolókat, mindenkit...
a szeretet energia szintje a legmagasabb a világon - 
olvashatjuk, hallhatjuk - gyógyít a legjobban...
ha érzik rajtad ezt a magasabb frekvenciát - s nem csak az
empátiát - lehet jobban megnyilnak feléd és könnyebben tudod
őket vissza terelni a szép mindennapokhoz...Laci

Vivientől ha lehet azt kérném árulja el nekem mi dolgom kell
hogy legyen egy Katival aki szintén pécsi mint én, mi a feladatom vele 
kapcsolatban, ...köszi

Anikó ejnye, ez a leveled má megen negativ vala...eh, hol az
önbizalom kérem, ne csak immel-ámmal legyen

NO...mék a rossmannba hogy shampont vék, no látom ám
járvány van erősen...egyik fajta , másik fajta, negyedik
fajta sőt hatodik fajta is : korpa nesze neked...
jajjj hát itt mindenki korpás, csak én szedek béres csept?

ez semmi csengetnek, harmincas csinos pippi aszondi nekem
bünügyi rendőrség - pislogok erősen - itt szemben velem tán
ötven méterre az üzletháznál megerőszakoltak csajszikát...
gondoltam ugrat a szépség, s mondja is hogy a tettes arcán négy vágásos 
seb...no mondom neki hál istennek nem láttam:)
mondá 15-én éfél után kb...hát hallani sem hallottam, pedig
éppen még tán a neten néztem valami meccs félét, mert kupa
nap volt másoknál és nálam is...sztem kitalálta a csajszi
mert ha visit valaki itt az éccakában hát azt jelentősen hallani pláne 
ötven 
méterre, arról nem beszélve ménem ágyba
volt már mondjuk egy nem seb-hejessel...nem elirás ...
de aztán tv2 -be véletlen látom télleg volt? eset...hm

desszertnek meg nézegetem épp az előbb a google földben szép
helyet tengerparton aztán beljebb huzódok pihenésképpen s mit
látok?...Mesopotámia...húha hova kevertem...igen ám csakhogy
új-Zélandban bóklásztam most, meg már pár napja...eh...ennyi

jut eszembe amiért tollat ragadtam ugy tudom hogy a hatodik csakra kb 16-18 
éves korig van nyitva, aztán ha valaki akarja bezárhatja...Vivienre gondolok 
most ezzel, de Nadin erről
talán többet és biztosabbat tud, kérdezd meg tőle, van a neten
honlapja, lehet írni neki, keress rá ha gondolod...Laci
Nadin médium és legjobbak egyike, de már dicsértem itten kissé

Kedves István!

Annyira megörültem, hogy újra látlak, hogy gyorsan le is Laciztalak. Bocsánatot 
kérek, hulla fáradt voltam tegnap.

EGYRE JOBBAN

Gina

Kedves Sophie!

Egyrészt gratulálok, amit csinálsz csodálatos szerintem.

Amit leírok a saját gondolataim, ne vedd készpénznek, de azt hiszem végül 
is 
ezt kérted, hogy osszuk meg a gondolatainkat, tapasztalatainkat.

Semmiképp nem javaslom, hogy a rezgésszinted Te vidd le az ő szintjükre.
Most azért tudsz segíteni nekik, mert Te feljebb vagy. Gondolj bele, hogyan 
hozod őket a "felszínre", ha együtt úszol velük alul és a saját fenntartásodért 
küzdesz. Értem, hogy Te ezt egy átmeneti állapotnak tekinted, de nem hiszem, 
hogy ez hosszú távon működne. Ha valaki meghal a környezetünkben az tragédia, 
ha elvarratlan szálak vannak. Amiket Te érző lényként át-, és meg fogsz 
élni 
és 
máris kész a kalamajka. Most István ír a kezemmel - bár gondolom ő is ír 
a 
sajátjával... ;-) -, SZERESD ŐKET. Legyél türelmes, mutass érdeklődést 
bármiről 
is akarnak Veled beszélni. Vagy akkor is, ha nem akar beszélni. Az én életemben 
számtalanszor előfordult, hogy nem szavakra volt szükségem, csak egy ember 
társaságára. Még talán úgy is, hogy ő azt hihette azt se tudom, hogy a 
lakásban 
van, de ott volt, nekem pedig fontos volt a jelenléte, de az is fontos 
volt, 
hogy ha nem akarok, még csak hozzáérni, meg beszélni se kelljen. Engedd 
őket 
megélni a fájdalmukat és ha látják, hogy egy őszinte, feltétel nélkül, 
önzetlenü
l szerető emberrel van dolguk, akkor meg fognak nyílni és ott már jöhet 
a 
gyakorlati segítség. A feloldások, a nagy sírások, megkönnyebbülések, majd 
végül az elengedés.

Sok-sok év kellett hozzá, mire rájöttem, hogy súlyosan beteg édesanyámnak 
a 
gondoskodással nem segítek, sőt rontom a helyzetet, mert így megengedhette 
magának, hogy elengedje magát. Sajnos későn jöttem rá. Nekem ebből az az 
életre 
szóló tapasztalatom, hogy az ember méltóságáért csak önmaga dolgozhat meg 
és 
azt hiszem, hogy a mankó sokszor oda vezet, hogy elfelejtünk járni - természetg
y
ógyászom mondta, hogy sose jegeld a sérült lábadat és sose polcold fel.
Hagyd melegedni, forrósodni, a szervezeted ezerre dolgozik a gyógyuláson, 
te 
meg lefagyasztod a sérült sejteket, illetve menj és mozgasd, dolgoztasd 
- 
persze itt ésszel, egy kifordult térdelj nem menj futni -, nem véletlen, 
hogy 
ha mondjuk kifordul a bokád, végigjárod simán az egész napot, majd hazamész, 
leülsz egy órára és utána lábra se bírsz állni napokig. Persze napközben 
nem 
ártott volna visszavenni a terhelésből, de a pihentetéssel módjával kell 
bánni, 
a polcolásnál ráadásul a vért kivezeted a lábadból, anélkül meg elég nehéz 
a 
gyógyulási folyamatot véghez vinnie a szervezetnek. Na kitérő lezárva.

Az önzetlen szeretet pedig oda, hogy megtanuljuk szeretni önmagunkat, majd 
a 
szűk családunkat, majd a világot és megoldjuk a problémáinkat, mert biztos 
érzésünk van afelől, hogy a világon van kit szeretnünk és van, ki szeret 
minket 
és a problémáink feladatok, amiket meg lehet oldani és a hibáink, melyeket 
elkövetünk, megbocsáthatóak. Ennél nagyobb segítséget szerintem nem adhat 
ember 
a másiknak.

Sok sikert kívánok Neked, remélem minden reggel úgy nézel tükörbe, hogy 
látod 
a csodát, aki vagy. Egy ilyen munkához csoda kell, ezt ne feledd!

EGYRE JOBBAN

Gina