Sziasztok!
Koszonom a valaszokat. En sem vagyok kozgazdasz, ugyhogy semmit sem
garantalok. ;-) Szoval:
: A (korrekt modon mukodo) hitel vilagos: adok neked n penzegyseg penzt,
: amit t ido mulva kell visszafizess nekem ugy, hogy (1+k)*n osszeget
: fizetsz ki, ahol k a teljes futamidore szamolt kamat. Ha te az n
: penzosszeg felhasznalasaval a t ido alatt tobb penzt kerestel, mint k*n,
: a vallalkozasodat megerte ebbol a hitelbol elinditani.
[nyissz]
: 2. A modell nem szamol novekedessel.
Szerintem itt is van novekedes, de minimum atcsoportositas. Ugyanis a
beinditott vallalkozas attol nyereseges, hogy az emberek elkezdik
vasarolni az uj termekeket. Ezt megtehetik ugy, hogy a regi vasarlasi
szokasaik *melle* ujakat vesznek fol, vagy ugy, hogy a szokasosan vasarolt
termekek *helyett* veszik az uj termeket. Utobbi esetben az uj ceg
prosperalni fog, de valaki mas csodbe megy. Hosszutavon tehat novekedes
nelkul a problema az, hogy allandoan uj vallalkozasokat kell inditani,
mert a regiek csodbe mennek. A kamat miatt viszont ez arra megy ki, hogy
a
cegek szama az ido soran egy cegre redukalodik. Vagy senki sem indit uj
vallalkozast es mindenki boldog az idok vegzeteig lefixalt rendszerben.
: Búzát is adhatsz kölcsönbe, pl. adsz 50 zsák búzát a péknek, aki jövőre
: aratás után 52 zsákot ad vissza.
Termeszetesen, csak a vilagtortenelemben ez eddig nem volt divat az
agrarszovetsegeken kivul (nekem nem volt jo termesem, kolcsonkerek 2 zsak
vetomagot, amit majd kamat nelkul visszaadok, ha valamikor jo lesz a
termesem).
: A muzulmánoknak vannak trükkjeik, a bank nem hitelt nyújt, hanem
: befektet vagy kereskedik, ennek a hasznából fizetnek a betéteseknek.
: Nem tudom, mi történik, ha befuccsol az üzlet.
Sajtoolvasmanyaim szerint a lakashitel ott ugy mukodik, hogy hivatalosan
csak lakbert fizetsz, aztan, ha nem tudsz tobbe fizetni, kikoltozol, es
ezzel el van intezve szamodra az ugy. Ha meg x evig lakbert fizettel,
utana a bank odaajandekozza neked a lakast.
: Ha a gazdaság növekszik, fialhat a pénz.
Hogyan novekszik a gazdasag? Tegyuk fol, hogy az allam vert 100 tallert,
van a parasztunk, aki buzat termel es van a molnar, akinek eladja, tobb
ember nem el az oszagban. Ha tehat a paraszt (aki ingyen hasznalja a
napenergiat es az esot) elad 50 zsak buzat 50 tallerert a molnarnak, akkor
jo. A molnar (aki ingyen hasznalja a szel- vagy vizenergiat a malmaban)
meg elad 40 zsaknyi buzabol keszult lisztet a parasztnak, 10 zsakbol meg
maganak sut kenyeret. Mondjuk a parasztnak a lisztet szinten 50 tallerert
adja el a molnar (az egyszeruseg kedveert 1 zsak buza megorolve legyen
1
(kisebb) zsak liszt 1,25 taller/zsak arfolyamon). Ha viszont a parasztnak
rekordtermese van es 150 zsaknyi elado buzaja terem, nem tudja eladni oket
1 taller/zsak arfolyamon, mert nincsen annyi penz az orszagban. Ha most
az
allam tovabbi 50 tallert veret, akkor sem javul a helyzet, mert a
molnarnak eloszor hozza kell jutnia az uj tallerokhoz, ami csak ugy megy,
ha az allam odaajandekozza oket neki. Vagy az allamtol folvesz hitelt,
hogy ki tudja fizetni a parasztot. Ekkor viszont a parasztnak 1,25
taller/liszt arfolyamnal magasabb arfolyamon kell eladnia a lisztet, amit
viszont a paraszt nem fog tudni kifizetni. Vagy a paraszt 1,25-os
arfolyamon kevesebb lisztet vesz es ehezik, a molnar pedig visszafizeti
a
kolcsont es az esetleges kamatot.
Barterkereskedelemben a dolog viszonylag egyszeru. A huzamosan jobb
buzatermestol a parasztnak es a molnarnak tobb gyereke szuletik/eri meg
a
felnott kort, akik az apjuk nyomdokaba lepnek. A tobb paraszt tobb buzat
termel, a tobb molnar pedig tobbet orol es a dolog el van intezve (erre
alapul az europai nyugdijrendszerek tobbsege, aztan csodalkoznak 1,5
gyerek/csalad eseteben, hogy gondjaik vannak). Ha nincsen tobb gyerek,
akkor mindenketten tobbet esznek, amig birjak.
Udv,
marky
|
