Védőügyvéd: - Elárulná a korát?
Kicsi idős hölgy: - 76 éves vagyok.
Védőügyvéd: - Elmondaná, kérem, a saját szavaival, hogy mi történt április
elsején éjszaka?
Idős hölgy: - Ahogy szoktam, a verandán üldögéltem hintaszékemben a langyos
tavaszi estén, mikor egy fiatalember lopakodott oda és leült mellém.
Védőügyvéd: - Ismerte őt?
Idős hölgy: - Nem, de barátságosnak tűnt.
Idős hölgy: - Elkezdte dörzsölgetni a combomat.
Védőügyvéd: - Megállította?
Idős hölgy: - Nem.
Védőügyvéd: - Miért nem?
Idős hölgy: - Jó érzés volt. Senki nem tett ilyet velem, mióta az én
Albertem
húsz éve meghalt.
Védőügyvéd: - Mi történt utána?
Idős hölgy: - Elkezdte fogdosni a melleimet.
Védőügyvéd: - Ekkor leállította?
Idős hölgy: - Nem, természetesen nem!
Védőügyvéd: - De miért nem?
Idős hölgy: - Az érintésétől élőnek és izgatottnak éreztem magam.
Évek óta nem éreztem ennyire jól magam!
Védőügyvéd: - És mi történt ezután?
Idős hölgy: - Ó, hát hanyatt dőltem és mondtam neki, hogy tegyen magáévá,
most!
Védőügyvéd: - És megtette?
Idős hölgy: - A pokolba is, nem! Felkiáltott: "Április bolondja!"
És ekkor én lelőttem azt a kis szarházit.
|