Kedves Lista!

Ezt olvastam valahol:

> Gyermekkorom egyik praktikus emléke: ha köhögtem, apu hagymaszirupot
készített nekem, talán mert olcsóbb a méznél. Szerettem és ma is
szeretem. Persze odafigyelek arra, hogy csak olyankor fogyasszam,
amikor itthon vagyok, s igyekszem a páromra is tekintettel lenni.

> Így készítem!

> Egy-két nagyobb, durvára aprított hagymát befőttes üvegbe teszek.
Rákanalazok pár evőkanál cukrot, lezárom az üveget, és felrázom az
egészet. Szobahőmérsékleten tárolom. Másnapra a hagyma levet ereszt.
Alkalmanként 1-2 evőkanálnyi mennyiség fogyasztása javasolt.
>

- A hagymaszirup nem is olyan ütős szagú. Kicsit másképp csináltam,
ahogy itt le van írva és nagyon jó lett.
Egy fej vöröshagymát többfelé vágtam, üvegbe tettem és annyi cukrot
szórtam rá, hogy jól ellepje. Ha tiszta, bele lehet vágni a külső
héját is. Pár nap múlva levet eresztett, és a lé kevesebb lett, mint a
darabolt hagyma. Megint annyi cukrot szórtam rá, hogy jól ellepje.
Ezután állni hagytam több napig. Lassan a cukor tiszta szirup lett és
a hagyma hatóanyagai teljesen beleoldódtak. Valószínű, hogy
melegvízben való melegítéssel, kevergetéssel hamarabb sziruposodik,
ennek ellenére nem árt két hétig hagyni a hagymát a szirupban.
Ezután leszűrtem a hagymát és lett belőle kb. 3-4 deci hagymaszirup.
Az íze "kellemesebb", mint gondoltam és a szaga sem olyan ütős. :-)

És hogy jön ide az agykontroll?
Miután kész, lehet programozni, akárcsak a vizet. Megerősíti a hatást.
Szeretettel, István. (Bp.)