Kedves István, kedves Listatagok!

 Olvasom a kapzsiságról szóló írásodat. A példák jók, életből származnak, 
a
végkövetkeztetés viszont nem biztos, hogy jó, nem biztos, hogy a kapzsiság.

Én inkább hiszékenységre, és a pénzügyi műveltség hiányára vezetném vissza.

 Az én szüleim is elszenvedték ezeket a trükköket, és rettentő nehéz utólag
helyretenni a bedőlést, a megingást.

 A legfontosabb pénzügyi elv talán ennyi:

Minél nagyobb a haszon ígérete, annál nagyobb a kockázat.

 Én is kaptam olyan ígéreteket már, amivel üdülési jogot adhattam volna 
el,
kb. 2-3 szoros piaci ár felett.

Ekkor beírtam a google keresőbe a cég nevét, és a csalás szót. Azonnal
kijöttek a találatok egy pertárs-kereső oldalról, és rendkívül pontos
leírásokat lehetett a cégről olvasni.

 A pénzügyi intelligencia növelése nem iskolai feladat, bár vannak rá
erőtlen törekvések.

Abban a világban nem cél a pénzügyi kultúra növelése, ahol a Provident
kölcsöneit uzsorakamataival együtt nyilvánosan lehet reklámozni.

Ezért úgy gondolom, hogy mindenki magát művelje, ha tudja.

 Alkér Orsolyának van egy egészen jó társasjátéka, amivel a gyerekek játék
közben alapszintű ismeretekhez juthatnak. (Az első millió;
http://hix.hu/W295Bd


 A másik játék pedig Robert Kiyosaki Cashflow 101 and 202 and Cashflow.
Ezek felnőtteknek készültek, de van gyerekeknek szóló változata is.

Ez sajnos angol nyelvű, de nagyon komoly játék. Torrent oldalról lehet
beszerezni, számítógépen fut.

Működik magyar társasjáték formában is, klubok alakultak már szerte a
világon, így nálunk is. Ott játékvezetőkkel, papír táblán kell játszani.


 Ezt a két játékos fejlesztő eszközt nyugodt szívvel tudom javasolni,
mindkettőt elég jól ismerem.


 Csak ennyi kiegészítést szerettem volna tenni a cikksorozatodhoz.


 Minden jót kívánok!


 Üdvözlettel:


 István (Borsodból)

Kedves István!

Szerintem a legtöbbet azzal lehet segíteni, ha a gyerekkortól kezdve - 
akár
az iskolában, akár a szülő által - a felnövekvő nemzedékkel (is)
megismertetjük a gazdasági-pénzügyi-jogi rendszer működését... és nemcsak
idealizáltan, elméletben, hanem gyakorlati példákat, helyzeteket és a
visszásságokat is megvizsgálva. Utánajárva, hogy egyénenként kinek-kinek
milyen választási lehetőségei vannak, megtakarításait hogyan tudja
ideálisan kezelni.

A nevelt lányomnak annak idején adtunk heti zsebpénzt. Kitaláltuk, hogy
amit ebből nem költ el, arra fizetünk kamatot is. Így megtanult mérlegelni,
hogy mivel jár jobban, hogyan tud ésszerűen takarékoskodni. Érdekes volt
megfigyelni, hogy egy idő után rájött, akár fordítva is működhetne a
rendszer, ha előre kap pénzt és ő fizet kamatot utólag. Feltalálta a
hitelezést. :)
És persze így kicsiben végig tudtuk játszani a rendszer problémáit is...
lehet mondani, kapott egy gyerekkori immunizáló oltást a pénzügyi
meggondolatlanság ellen. :)

Soros Györgynek abban teljesen igaza volt, hogy az évek alatt
összekuporgatott megtakarításokat ne tegyük fel kockázatos befektetésekre,
ha nyugodtan szeretnénk aludni.

Van egy kis csapatunk, amellyel a tőzsdei biofeedback (agyhullám
visszajelzéssel segített önkontroll) lehetőségeit kutatjuk. Sanyi, a
"tőzsdés gurunk" komoly spirituális-önismereti háttérrel is rendelkezik, 
az
oktatásait mindig azzal kezdi, hogy a Forex (valutapárokon való
elektronikus) kereskedés sikere 10 %-ban a megtanulható tőzsdei technikán,
90 %-ban a pszichológián, az önismereten és önfegyelmen alapul. Ez az oka
annak, hogy száz egyébként értelmes tőzsdei próbálkozó közül jó, ha egy
lesz sikeres, a többiek egy idő után vagy kiszállnak vagy elbukják a
számlájukat (néha nem is egyszer).
Sanyi nemcsak elméleti ember, hanem a gyakorlatban is sikeres kereskedő,
aki a saját pénzével dolgozva évek távlatában képes volt megalapozni az
anyagi hátterét (azzal együtt, hogy neki is voltak veszteséges időszakai).
Referenciaként Sanyit rendszeresen mérjük EEG-vel éles kereskedés közben 
és
a nyugodt fókuszáltság, a helyes intuíció jeleit mindig megtaláljuk az
adatok között. Ha tudja magáról, hogy valamelyik nap nem összeszedett,
aznap nem is kereskedik.

A mohóság, a félelem, a stressz jeleit is elég jól tudjuk azonosítani és 
a
megfigyeléseink szerint ezek nagymértékben akadályozzák a helyes
döntéshozást.
Így az anyagi ügyekre is lehet mondani, hogy minden a fejben dől el.

Szeretettel egyre jobban:

Laci

Két történet Brian Tracy-tól (Szalai Ádám):

Íme, az első:

"A kislányom öt éves forma lehetett, amikor egy családi
kirándulás során egy tóparthoz értünk. A turistaút megkerülte a
tavat. Választani kellett, hogy merre induljunk. A kislányom
kérdőn hátranézett rám. Mire én: Te vagy a vezető - te döntesz!
Látnod kellett volna, ahogy kihúzta magát, ahogy rögtön másként
kezdett gondolkodni magáról. Ehhez a hozzáálláshoz mind a négy
gyerekem esetében következetesen ragaszkodtam. Az eredmény?
Mára mind a négyen vezetők - megszokták, hogy döntsenek, aztán
felelősséget vállaljanak a döntéseikért és végigcsinálják azt,
amit kell. És a vezetés éppen erről szól."

Íme, a második:

"Amikor a fiam kisgyerek volt, tudatosan elkezdtem programozni
a gondolkodását. A szemébe néztem és azt mondtam neki: Fiam,
egyvalamit biztosan tudok rólad - te soha nem adod fel. Később
nem hagytam ki egyetlen lehetőséget sem, hogy ezt megerősítsem
benne. Sokszor elmondtam neki. Sőt, amikor a feleségemmel a
kocsiban utaztunk és a fiunk hátul ült (és persze hallotta),
azt mondtam Barbarának: egy biztos, ez a gyerek soha nem adja
fel. És mit hallok néhány év múlva, amikor elcsípek egy
beszélgetést a fiam és a barátai között? Hát, hogy a gyermekem
magára mutat és azt mondja a többieknek: tudjátok, én soha nem
adom fel! Nos, ez az a hozzáállás, ami garantálja számára a
sikert az életben."

Egyre jobban
Zoli