Szia Gyapó!

Abban igazad van, hogy csak azt telepítsük, amire szükségünk van. 
Viszont az operációs rendszerek közötti programmozgatást elfelejtheted. 
Még a Linux disztribúciók között sem megy (könnyen), nemhogy operációs 
rendszerek között. (Lehet, hogy a windowsos gépek közötti mozgatásra 
gondolsz?)

A hordozhatóság valóban járható út. Eddig csak Windows alatt használtam 
(Mac-et nem ismerem) és amelyik programből volt hordozható változat, 
csak azt raktam fel a gépre. A Portable Applications keretrendszert 
magát nem szeretem, de működik. Az egyetlen windowsos program, amit 
jelenleg is használok Linuxon is, hordozható változatban fut Wine alatt. 
Régen volt egy Open CD vagy mi, amin a fontosabb szabad szoftverek 
indítható módon ott voltak. (Megnéztem, most talán az OpenDisc a 
megfelelője.) OpenDisc: http://www.theopendisc.com

Sokáig a Linuxban nem volt ilyen lehetőség. Viszont megjelent az 
AppImage formátum, ami a disztribúciók közötti hordozhatóságot oldja 
meg. A Scribus legfrissebb változatát csak így tudom használni a kedvenc 
disztribúcióm alatt. A honlapjuk jó kiindulás azoknak, akik megnéznék. 
AppImage: https://appimage.org

Török Árpád


Gyapo írta:

Nem biztos, hogy az a jó út, hogy az oprendszert telerakjuk mindennel,
ún. telepítünk. Egyrészt ezek a telepítések üthetik egymást, másrészt
az oprendszer egyre nő, egyre több helyet és időt igényel a mentése,
harmadrészt ha elviszem a programkönyvtárat egy másik oprendszer alá,
könnyen lehet, hogy ott nem működik, mert valami nincs ott a másik
oprendszerben, amire viszont a programnak szüksége van a futáshoz.

Ezért kellene jobban haladni a portable világ felé. A rendesen megírt
portable program semmit nem szemetel az oprendszerbe, hanem magával
hozza a neki szükséges dolgokat egy vagy több alkönyvtárban. Ez egy
pendrive-ról bárhol futtatható, csak az alap oprendszer funkciókat
használja. Az igaz, hogy nagyobb helyet igényel így egy program, de
manapság ez már nem probléma.