Apró szulák
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Convolvulus arvensis L. | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Apró szulák témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Apró szulák témájú médiaállományokat és Apró szulák témájú kategóriát. |
Az apró szulák vagy mezei szulák (Convolvulus arvensis) a burgonyavirágúak (Solanales) rendjébe, a szulákfélék (Convolvulaceae) családjába tartozó lágy szárú, évelő növényfaj. Nevezik egyszerűen szuláknak, mezei szulák, folyófű, valamint folyondárnak is.[1]
Európában és Ázsiában honos, szántók, kertek, útszéli gyomos társulások növénye.
Két változata ismert:
- a Convolvulus arvensis var. arvensis szélesebb levelű
- a Convolvulus arvensis var. linearifolius keskenyebb levelű
Bár virágai szépek, leginkább gyomnövényként tartják számon, mivel gyors növekedése miatt a termesztett növényeket megfojthatja, és számos, burgonyaféléket (pl. burgonya, paprika, paradicsom stb.) megtámadó vírusfajta (pl. burgonya X vírus, sztolbur) köztes gazdája.[2] Észak-Amerikában inváziós növénynek számít. Sűrű levélzetével elnyomja a többi növényt, csökkenti a termőföldek hozamát; becslések szerint az USA-ban 1998-ban 377 millió dollárt meghaladó veszteségeket okozott.[3]
Jellemzői[szerkesztés]
0,5-2 méteresre megnövő, csavarodó szárú kúszónövény. Kiterjedt gyökérzetének köszönhetően (2,5 éves korára akár 4 méter mélyre is lehatol) hosszabb száraz időszakokat is képes elviselni. Levelei szív vagy nyíl formájúak, 2–5 cm hosszúak, 1–3 cm-es levélnyéllel. A virágok júniustól szeptemberig nyílnak, tölcsér alakúak, 1-2,5 cm átmérőjűek, 10–15 mm hosszúak, fehérek vagy halvány rózsaszínűek, 5 sötétebb rózsaszín sugárirányú csíkkal. A csészéktől távolabb két kis előlevél van. Önmeddő virágait rovarok porozzák be. Augusztus és október között érik be magja, toktermésenként 1-4 darab.
Gyomnövényként[szerkesztés]
Az apró szulák főként gabonanövények és évelő termesztett növények termőterületein okoz problémát. Növényenként átlagosan 600 magot hoz, kompetitív környezetben kevesebbet. A magok 95%-ának héja felkeményedik, áthatolhatatlanná válik az éréskor, így a talajban akár 28 évig is csíraképesek maradnak. Egyetlen 5 cm-es függőleges gyökérdarabból képes regenerálódni, újrahajtani. Ha egy területen megjelenik, vegetatív terjedése is számottevő, évente 3 métert képes sugárirányban szétterjedni.
Hatóanyagok[szerkesztés]
Gyantaglikozidokat (glikoretineket), különböző cserzőanyagokat tartalmaz.
Gyógyhatása[szerkesztés]
Gyomor- és bélhurut ellen, nagyobb dózisban a gyanta-glikozidok miatt hashajtóként használható,[4][5] ugyanakkor erős hatása miatt veszélyes is lehet.[6] Egyéb gyógyhatásaira nincs elegendő tudományos bizonyíték.[6] A homeopátiában hátfájás csillapítására alkalmazzák.[forrás?]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 90., 244., 342. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]
- ↑ Ábrahám Rita, Érsek Tibor, Kuroli Géza, Németh Lajos, Reisinger Péter: A paprika betegségei. Debreceni Egyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Pannon Egyetem
- ↑ Coombs, E. M., et al., Eds. (2004). Biological Control of Invasive Plants in the United States. Corvallis: Oregon State University Press, 151.
- ↑ Convolvulus arvensis - L.. Pfaf. (Hozzáférés: 2021. február 19.)
- ↑ Tudatmódosító növények a hazai régészeti-növénytani anyagban. Ókor. (Hozzáférés: 2021. február 19.)
- ↑ a b Greater Bindweed. WEBMD. (Hozzáférés: 2021. február 19.)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Convulvulus arvensis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- Ingrid Schönfelder – Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó. 2001. ISBN 963 684 124 1
- Garden Organic/Organic Weed Management: Field bindweed Archiválva 2007. október 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
